Ismerd meg az Eldarya fantasztikus világát!

Ismerkedj meg Eldarya lakóival és familiárisaival! Kalandban és romantikában lehet részed ebben a fantasztikus világban, ahol a történeted és a kapcsolataid a döntéseidhez igazodnak.

Lezárt beszélgetés

Oldalak : 1 ... 14 15 16

#376 2020. 01. 16. - 19h00

Szikrázó gárda
Lyah
Moderátor & Eldarya fehér sárkánya
Lyah
...
Üzenetek: 9 422

https://i.imgur.com/houtEwn.png

Seela Park, Lebegő Kertek

Egy kicsit összerezzentem, ahogy a semmiből mondhatni rám tehénkedett valaki. Aztán ahogy felismertem a lányt, egyből megkönnyebbültem. Elena nagy csirkefogónak számít, akit már jól ismerhettünk mi, hiszen került egyszer-kétszer bajba az erejének és legendás kíváncsisáának hála. De nem tudtam haragudni rá sokáig, mert emberileg kedveltem egyrészt, másfelől meg frizurák terén tagadhatatlanul szuper ízlése van.
- Meseszép vagy - nevettem fel. - És hatásos belépő, mint mindig.
- Helló... - Brutus most azért kapcsolt, hogy köszönni kéne, bár gondolom azért, mert a fiatal lány őt is átkarolta, így csak-csak érzékelte a jelenlétét.
Így hát a már kiegészült kis csapatunk várta végig a beszédet, majd indultunk meg táncosokat nézni.
- Szóval csak úgy eladsz a piacon? - tette fel a költői kérdést Brutus, miután felébredt és a lányok válaszaiból leesett neki, miről beszélgettünk amíg ő "távol volt". De mivel tudtam, hogy ő az árral sodródós fajta, biztos voltam abban is, hogy igazából nincs sértettség a szavaiban.
- Bármikor - kacsintottam rá.
- Hát jó - sóhajtott erre. - Nincs mit tenni. Ha ennyire szeretnétek, akkor... táncolok.
Erre magamban eljártam egy örömtáncot, majd megálltam egy füves részen, ahonnan oldalról rá lehetett látni a színpadra, hova belibbentek a táncosok. Azért is szerettem ezeket az előadásokat, mert kissé elvontak voltak, látványos effektusokkal és pompás jelmezekkel - biztosra vettem, hogy ez utóbbiak Rheiát is eléggé izgatják majd. Közben elkezdtem majszolni a fánkjaimat, a többieket is megkínáltam belőle.
- Mh, egyébként ti egyedül jöttetek? - kérdeztem a lányokat úgy általánosságban, mert láthatóan egyikükkel sem volt senki. Így belegondolva elég egyértelmű, hisz ha lenne kísérőjük, nem verődtek volna így csapatba. De azért kíváncsi voltam... - Vagy esetleg van valaki, egy kiszemelt...? - vonogattam felfelé szemöldököm. Hiába táncolhatnak Brutusszal, ő csak egy férfi négy nőre, és tudom, hogy neki az érdeklődési köre nem olyan, hogy "kiszemeljen" bárkit. De vajon a többiek? Rheia és Murphy, ahogy korábban teóriázgattam róluk? Hmm...

/Ha a többi szál is kicsit felzárkózott, haladhatunk tovább az álarcoblálra. /static/img/forum/smilies/big_smile.png /

Kijelentkezve

#377 2020. 01. 22. - 12h16

Árnyék gárda
Nightgoddes
A gárda főhadnagya
Nightgoddes
...
Üzenetek: 10 613

https://i.imgur.com/TVLmEvg.png

Seela Park, Lebegő kertek


- Ezt kérdésnek szántad? - kérdezek vissza a barna hajú lány kérdésére, akiről pár pillanat múlva kiderül, hogy Rheiának hívják. - Még szép, hogy lecsapok Brutus drágára egy tánc erejéig - mondom, majd rögtön hozzáteszem, hogy -  Vagy kettő... Talán három... Esetleg négy... - mondom, miközben oldalra pillantva hosszan végigmérem a szóban forgó egyént. Kizárt, hogy akárcsak egyetlen alkalmat is elszalasszak, ha Brutusszal való időtöltésről van szó. A srác egész lénye úgy vonz engem, mint a tűz fénye a molylepkéket. Az a rengeteg titok, ami körblengi... egyszerűen nem tudok ellenállni neki.
Eme merengésemből Xoa, a külsőmre tett bókja zökkent ki.
- Ohh, köszi - mosolygok a lányra.
Ezután még beszélgetünk egy picit, majd a színpadhoz megyünk, hogy megnézzük az előadásokat, ami alatt természetesen még mindig átkarolom kedvenc párosom. Ami elég nehéz mutatvány, ha tekintetbe vesszük a kettejük közötti magasságkülönbséget, de semmi gond. Megoldom.
Közben Xoa felkínálja a fánkjait, amire nem tudok nemet mondani. Még úgy sem, ha ez azzal jár, hogy el kell engednem Brutust, mert mindkét kezemre szükségem van az evéshez.
- Egyedül hát - kacsintok Xoára -, hisz mind tudjuk, egyedül lehet csak észrevétlenül, szinte láthatatlanul a titkok nyomába eredni... - mosolyodok el szélesen, és pillogok rá ártatlan arckifejezést öltve magamra. Holott pontosan tudom, hogy tudja, hogyan értettem.
- Hogy pedig ki a kiszemeltem, azt már régóta tudod - teszem hozzá gyorsan Brutusra pillantva, aki lélekben azóta már megint messze jár tőlünk és csak fizikai értelemben van itt mellettünk. A fél karom odaadnám érte, ha valahogy megtudhatnám, hogy ilyenkor mik járnak vajon a fejében.


https://cdn130.picsart.com/309033571023201.png?r1024x1024

Kijelentkezve

#378 2020. 01. 23. - 15h32

Árnyék gárda
Chloëy
Acélból faragták
Chloëy
...
Üzenetek: 4 394

https://i.imgur.com/1rk4Goh.png


Seela Park, Lebegő kertek

A maszk, amit viselt, szinte az egész arcát eltakarta, egyedül a szájánál maradt egy kis nyitott felület - ami persze jól jön ahhoz, hogy mindenféle finomságot meg tudjon kóstolni anélkül, hogy le kéne vennie az álarcát és felismerjék -, ennek hála pedig láthattam azt a széles mosolyt az arcán, mikor ide ért hozzám. ettől már nem érzem annyira betegnek magam.
Másrészről pedig megmosolyogtat a maszk, amit választott. Oroszlán. A családi címerállatuk. Normál esetben azt mondanám, hogy nem a legjobb ötlet volt ezt választani, ha már inkognitóban szeretne maradni, viszont annyi emberen van ilyen, hogy ahhoz képest, hogy az övé minőségibbnek néz ki, attól még simán elvesz a többi között. Ha nem tudnám, hogy ő az, akkor nem ismerném fel, ha velem szembe jönne a tömegben.

- Oh, hogy ezt? - meg sem lep, hogy ő is elsőként az "arctakarót" vette szemügyre rajtam, hisz ha azt nézzük mindenki öltözetén az a legérdekesebb az este folyamán. - Kölcsön maszk egy régi ismeretlen ismerőstől - asszem ezzel elég titokzatos, ámde kielégítő választ adtam neki.
Arra figyeltem, amerre elkezdett húzni maga után, hogy vajon mi az a fontos dolog, ami kell neki. Vattacukorgép meg popcorn. Hmm. Remélem az előbbi kell neki - annak ellenére, hogy én ikább popcornos vagyok-, mert azzal jobban össze lehet kenni magunkat, így muszáj lenyalni az arcról a ráragadt cukrot. Csak semmi huncut szándék. Bár abban nem vagyok biztos, hogy nem tetszene neki, hisz a kezem is szívinfarktus nélkül fogta meg. Én pedig feleslegesen agyaltam azon, hogyan kéne kéz a kézben járkálni vele. Ő megoldotta ezt helyettem. Na jó.. annyit azért megteszek, hogy - szigorúan a kényelem kedvéért - összekulcsolom az ujjainkat.

- Aha. Jó lett a beszéded. Nekem tetszett - bár a történelmi részben van kivetnivaló, de ugye ezt nem jegyezhetem meg neki, mert az emberek nem így emlékeznek rá - főleg a motivációs része, hogy vessük be magunkat az éjszakába - vigyorodom el. - Mit szeretnél elsőnek megnézni/csinálni?

Utolsó módosítás: Chloëy (2020. 01. 23. - 15h32)


https://i.imgur.com/J0VrGj8.jpg

Kijelentkezve

#379 2020. 01. 24. - 20h56

Árnyék gárda
Shaylee
A familiárisok barátja
Shaylee
...
Üzenetek: 3 629

https://i.imgur.com/HE8cnNX.png


Seela Park, Lebegő kertek

nagyon tetszett a két "testvér" dinamikája, pont nekem való társaság verődött össze. Jártam egy rövidebb örömtáncot, aztán ugye elkalandoztam egy kicsit. Gondoltam Xoanára, gondoltam Murphre, aztán kettejükre végül a ruhákra. Valóban nagyon strapabíróak lettek, cinkes is lenne ha a ruha elemeire bomlana, amíg a táncosok pörögnek jobbra-balra.Igazán látványos volt, még élveztem is az egész látványt.
- Hm? - Figyeltem Corinna irányába.- Oh igen van némi dolog amit nem tudok még kiverni a fejemből, illetve nagyon foglalkoztat, hogy milyen márkájú gépeket használnak ennek a szövetnek a varrásához. Nem könnyű vele dolgozni, de nem gyűrődik..az szerencse.
Amíg áradoztam eszembe jutott, hogy ezek a dolgok nem érdekelhetnek mindenkit annyira mint engem.
-Oh boccsesz az ömlengésért.
A kezemmel legyezgettem magam egy rövid ideig, mert kezdtem érezni, hogy egyre nagyobb a tömeg és szívjuk egymás levegőjét. Legalábbis kezdtem azon aggódni, hogy ennyi ember között nem tudom majd kellően irányítani a képességemet.
- Nem kérek köszönöm. - Utasítottam vissza a fánkot, már nagyon szerettem volna enni valami igazán ínycsiklandozó pizzát viszont.
Xoana ekkor rákérdezett, hogy egyedül jöttünk-e, illetve van-e kiszemelt.
-Öh...- Kínosan hozzáértem a hűvös kezemmel az egyre melegedő arcomhoz. - Az a helyzet, hogy én egyedül jöttem, mivel a ruhámmal, a videókkal és a vizsgafeladatok tervezésével foglalkoztam. Eszemben sem volt, hogy ide kísérővel szoktak jönni. Csak az üzlet lehetősége lebegett a szemeim előtt.
Persze féltem, hogy majd így azt hiszik, hogy csak a pénz érdekel, ami persze nem igaz, viszont valójában karrieristának tartom magam és nagyon érdekel a szakmám.
Lassan kezdett a műsor a végéhez térni és sokan kezdtek elszállingózni, hogy köszöntsék hozzátartozóikat akik a fellépők között voltak.
-Most, hogy már tudjuk Elenának ki a kiszemeltje, rátok is kíváncsi lennék Corinna és Xonana.
Néztem a szemeikbe, hogy biztosak legyenek, nem fogok a témáról leszálni.


https://i.imgur.com/KvFssZc.gif

Kijelentkezve

#380 2020. 01. 24. - 23h57

Szikrázó gárda
Lyah
Moderátor & Eldarya fehér sárkánya
Lyah
...
Üzenetek: 9 422

https://i.imgur.com/EeTNNR1.png

Seela Park, Lebegő Kertek

Eli válasza nem volt valami egyenes, de épp emiatt sejtettem, hogy nem egy hétköznapi darabról van szó, amit pár kreditért leakasztott az egyik árus kirakatából. Végül is, ő a könyvtáros... hozzáférése van ősi relikviákhoz. Ugye nem azt akarja ezzel mondani, hogy...?
Egyszerre fogott el a kényszer, hogy nyakon vágjam, amiért ilyen értékekkel szórakozik, ugyanakkor meg mosolyt csalt az arcomra, mulattatott ez a fricska. Nem is tudom, volt valami... vonzó ebben a laza, titokzatos hozzáállásban, ami megbújt a könyvtárosi komolyság mögött. Ácsi, tényleg azt mondtam volna, hogy vonzó? Nem kellett volna koktélozgatni Shadiqkal, biztos az az oka. A beszédembe nem zavart be a kevéske alkohol, de a gondolataimat összekuszálja... annyira, hogy teljesen gondtalanul kézen fogtam Elit, ez utóbb tűnt csak fel tettem zavarba ejtő volta, amikor szorosabbra fűzte a kontaktust. Nem mintha megbántam volna a mozdulatot. Nem mintha megpróbáltam volna kiszabadítani az ujjaimat.
Ezer hála Istennek ezért a maszkért! - így nem láthatja, hogyan tűntek el szeplőim a vörös szín ölelésében.

- Örülök, hogy tetszett. Elég fárasztó minden évre valami mást megírni... - Igyekeztem úgy beszélni erről, hogy ha valaki hall, akkor ne essen le neki, ki vagyok, de szerencsére ahogy haladtunk, nehezen vehették ki az emberek a beszélgetésünket. Végül aztán odaértünk a vattacukroshoz, ahol ketten álltak előttem. Még jó, hogy a táncosok elterelték az embereket, és egy kicsit apadtak a sorok.
Itt már elengedtem Eli kezét, nem kapkodva, finoman húztam el a mancsomat az övéből. Nem azért, mert féltem, hogy az emberek mit gondolnak - nagyon jól tudtam, hogy két férfi látványa ily módon már kutyát nem kavar fel, habár olvastam róla, hogy egy párszáz éve még erősen gúnyolódtak volna rajta -, hanem mert zavarba hozott és az előbb volt okom fogni a kezét, hogy ne hagyjuk el egymást a tömegben. Most, hogy nem haladtunk az emberek között, nem volt esélyünk elkeveredni, és furán éreztem magam a gondolattól, hogy itt álldogáljunk kézfogva, mint egy pár, holott... nem vagyunk az. És hiába nem zavart volna, ha az emberek esetleg rosszat gondolnak, de ha valamilyen véletlen folytán valakinek leesne, ki vagyok, és anyám fülébe jutna... nem. Egy napon, majd, talán, de nem így. Nem akarom tudni, hogyan reagálna, főleg arra, hogy az elképzelése a Zaynabbal való házaságomról romba dől, amit apával oly nagy gonddal elterveztek helyettem. Azt majd lerendezem valahogy a lánnyal... igyekszem.

- Üm... - Emlékeztetnem kellett rá magamat, hogy nem veszhetek el a gondolataim és aggodalmaim között, illene inkább beszélgetnem Elivel. Az talán eltereli a figyelmem minden másról. Végtére is, szórakozni jöttem. - Hát, ha megvan a nasi... gondolom, felvásárolni valami kis hülyeséget az egyik standnál, aztán hesszelni, amíg nem kezdődik az első koncert. Apropó, koncert... megígértem Murphynek, hogy beköszönök hozzájuk, szóval szépen besurranunk a színfalak mögé! - vigyorogtam rá cinkosan. Csak kicsit később esett le, hogy úgy beszéltem a fiúról, mintha ismernie kellene. - Jaaa, Murphy Everly a Spoon Killers frontembere, meg a húga is játszik, most lesz a nagy belépőjük. Régi haverom, néha még együtt is zenéltünk a Lilyben...
Közben sorra kerültünk, úgyhogy kértem egy vattacukrot 4 különféle ízben. Az eladó nagyon kreatív hangulatában volt, mindenféle formákba öntötte az édességet; ahogy nekikezdett az enyémnek, hamar felismertem, hogy egy rózsa fog kibontakozni a kezei közül.
- Kéne valami innivaló is. Valami kívánság? - néztem kérdőn Elire, hogy melyik standhoz vegyem az irányt. Ugyanis néhol koktélokat, sört, vagy épp borkülönlegességeket kínáltak, máshol forró teát és mindenféle gyümölcsös tejitalokat. Tehát választék az volt bőven.

Kijelentkezve

#381 2020. 01. 26. - 00h14

Árnyék gárda
Chloëy
Acélból faragták
Chloëy
...
Üzenetek: 4 394

https://i.imgur.com/1rk4Goh.png


Seela Park, Lebegő kertek

Nem húzta el a kezét, ami azért valljuk be, jó jel. Pedig megtehette volna, de úgy látszik nincs ellenére, hogy így mászkáljunk. Sőt, ha azt nézzük, ő azért foghatta meg a kezem, hogy ne sodródjunk el egymástól, én viszont azzal, hogy összefűztem a kezünket, az összetartozásunkat fejeztem ki vele. Pontosan ezt nem kifogásolta azzal a mozzanattal, hogy elhúzza a kezét. Hmm.. szóval, ez egy nagyon jó jel.

- Pedig nem úgy hangzott idelentről, hogy nem lett volna ihleted. Sőt, inkább olyan volt, mintha ott helyben jött volna minden mondanivalód. Mintha nem is írtad volna meg előre a szöveged - legalábbis nekem ez volt a benyomásom arról, ahogy kint áll a nép előtt. De most úgy érzem, mintha kis apróságot tudtam volna meg róla. Hogy nehezen jönnek neki csak úgy a szavak. Előre meg kell terveznie mit szeretne mondani. Vagy többször átgondolja, hogy is kéne kifejeznie magát. Ez egy fontos információ, hisz ha mondjuk komoly dolgot kérdezek tőle és ha rögtön nem válaszol, akkor tudom, hogy türelemmel kell lennem, majd megkapom azt a választ idővel.
- Hmm.. és még ez csak az ötödik beszéded ezen az ünnepen.. - utalgatok arra, hogy nem is olyan régóta király, még egy párszor ki kell oda állnia és elmondania ugyan ezt. - És remélhetőleg sokáig leszel a trónon.. úgyhogy hajrá - kacsintok rá - vagy lehet jobban jársz, ha felveszel egy hivatalos beszéd írót.

Kicsit csalódott vagyok, hogy ilyen hamar ideértünk a kiszemelt vattacukroshoz és emiatt el kell, hogy engedje a kezem. Mehettünk volna kerülőúton. Mondjuk körbesétálni a parkot és csak utána ide. Mondjuk nem mintha visszatartana az a kis kaja attól, hogy amint elfogyasztja újra összefonjam az ujjainkat.

Épp hogy megfogalmazódott bennem, hogy ha már venni akar valami bizbaszt, akkor vehetnénk valami páros dolgot - csak az emlék kedvéért, a fesztivál miatt.. na jó, egyértelműen a randink miatt -, mikor felhozta a koncertet szóba és vele együtt az indokolatlanul ölelgetős barátját. Mert hát, tuti arról a gyerekről beszél. Először arra gondoltam, hogy valahogy megakadályozom, hogy ezek még egyszer találkozzanak az este folyamán, de aztán beugrott, hogy úgyis infót akarok szerezni arról a gyerekről, szóval miért ne? Megyek Síllel a VIP részlegbe és kicsit szemmel tartom, megtudok róla pár dolgot. Úgy könnyebb lesz később elkezdeni kivesézni részletesen.
- Everly? Ismerős a neve - gondolkozok el egy pillanatra, hogy miért. De aztán ahogy megemlíti, hogy van egy húga, rögtön leesik, honnan. Az a csaj az órámra jár. Vagyis Ms. Brownéra, mielőtt ezt elfelejteném és E/1-be beszélnék erről. - June, igaz? Mármint a húga neve. Ms. Brown órájára jelentkezett, én szelektáltam a jelentkezőket. Onnan rémlik - jegyzem meg neki, mielőtt megkérdezné, honnan ismerem. Na meg ha jól rémlik említettem is neki az első találkozásunkkor, hogy "besegítek" a vénasszonynak. - Amúgy persze, nyugodtan beugorhatunk a koncert előtt hozzájuk.

Néha nem értem miért kell ilyen nagy figyelmet fordítani egy olyan kaja kinézetére, amit 1 mp alatt elpusztít az ember, azzal a lendülettel, amint elkezd belőle enni. Oké, szép szép az a rózsa, jó kis kézügyessége van az ürgének, viszont tök felesleges ezzel bajlódnia, úgyis megesszük és nem rakjuk ki dísznek.
- Hmm.. nekem jól esne egy forró tea - pislogok a teás stand felé. Valahogy nem kívánok semmilyen alkoholt így betegen, az most nem segítene a közérzetemen. De egy finom tellya, az bármikor jöhet. Na meg tuti van olyan gyógynövényes is, ami jó lázra.
Nem tévedtem. Itt aztán minden megtalálható. A gyümölcsös teáktól kezdve, a zöld és fekete teákig, gyógynövényesek is vannak. Mindegyik fajta külön külön lapon található. Hamar kezem ügyébe kerül a herbál teás lap és viszonylag hamar ki is szúrom, hogy mi kell nekem. - Én egy zsálya és fekete bodza keveréket kérnék - adom le a rendelésem az eladónak. - Te milyet kérsz? Vagy valami mást innál? - kérdem meg Síltől.


https://i.imgur.com/ia6rxhX.png


Seela Park, Lebegő kertek

Ez valahogy nem az én napom. Először a nyakkendő rosszalkodott, amit hála végül Ross kötött meg nekem. Most meg persze, hogy a maszkom hagy cserben, ezzel ismét kínos helyzetbe hozva a feletteseim előtt. Mondjuk már elég régi a maszk, már ezt hordom évek óta, de ez nem azt jelenti, hogy pont most kell feladnia a szolgálatot, ha már ilyen sokáig hű volt hozzám. Ezzel csak még szakadtabbnak tűnök a Parancsnok előtt. Mondjuk.. már megszokhattam volna. Sosem voltam eleresztve, sosem vehettem meg mindig a legújabb dolgokat, nem tehettem meg semmit úgy, hogy ne kellett volna mérlegelnem előtte, hogy kell e vagy sem.

Hiába akartam minél gyorsabban felkapni a földre hullt darabot, majd gyorsan továbbállni, mégsem sikerült. Meg sem lepődtem, hogy mire megfordultam, már a Parancsnok kezében díszelgett, az ő tekintetén meg azt láttam, hogy az már veszett ügy, sosem kapom vissza. Ez kissé meg is lepett, de nem annyira, amit utána mondott vagyis amit parancsba adott. Véletlenül ki is csúszott a számon egy megdöbbent Tessék?!, némi pánikkal a hangomban.

Bár nem értem mitől pánikoltam be. Tulajdonképpen azt sem értem, hogy miért vagyok bizonytalan. Csak egy maszkot akar venni, mert az enyém elszakadt, nem? Amit úgysem tudnék már megvarrni, úgyis kéne vennem egy újat. De miért tartja fontosnak, hogy ő vegyen nekem? Nem tartozik értem felelősséggel. Legalábbis ilyen piti ügyek miatt nem kéne. Vagy nem tudom. Még anyéméktól sem kaptam soha semmit, akkor miért épp a főnököm? Aki épp csak egy-két hete ismer. Mármint ismer, de csak úgy nagyjából. Hisz maximum annyira ismer, hogy ő az egyik kadét. Vagy talán még annyi, hogy ez a kölyök zavarta meg az edzésem meg a randim. Normál esetbe viszketnie kéne a tenyerének, mikor meglát. Hisz tulajdonképpen nem is ismer, csak kisebb benyomásai lehetnek felőlem. Abból is több negatív.

- Öö, jó oké, köszönöm - bár nincs mit tenni. Valamiért úgy érzem, hogy úgysem szabadulok addig, amíg nem választok valamit arról az állványról, ezért oda is fordulok, hogy megnézzem mi a kínálat.
Rögtön ki is szúrom, hogy itt is van olyan sárkányos, amit már nem egyszer kinéztem. De amint megláttam az árát máris elment tőle a kedvem. Azt gondoltam, hogy nem olcsó, de nem tudtam, hogy ilyen drága lesz. Azt meg azért csak nem tehetem meg, hogy a legdrágább maszkot veszem le és fizettetem ki gárda pénzből? Egyáltalán ilyen hülyeségere lehet költeni abból? Mondjuk szerintem nem a szó szoros értelmében kéne vennem, hogy abból fizet. De ez meg azt jelenti, hogy nem a Parancsnok pénzéből kéne gazdálkodnom. Azért azt sem tehetem meg.

Fájó szívvel, de elvettem a tekintetem az álarcról és pár sorral lentebb, az olcsóbb kínálatot kezdtem el nézegetni. Bár azok nagyon gagyiknak tűnnek. Szerintem max két évet bírnának ki és tuti megrepednének. De nagyon nincs választási lehetőségem. A legolcsóbb egy sikolyos valami lenne. De kizárt, hogy azt válasszam. Azzal még a szellemeket is elijesztem magam körül, még annyi ember sem állna szóba velem, mint eddig. Ezért a második pénztárca kímélő árut veszem szemügyre, ami úgy ahogy még elmegy. Egy bajszos, vigyorgó fej. Na jó.. asszem marad akkor ez. És asszem örülhetek, hogy legalább ilyen közel kerülhettem álmaim maszkjához.

Utolsó módosítás: Chloëy (2020. 01. 26. - 19h00)


https://i.imgur.com/J0VrGj8.jpg

Kijelentkezve

#382 2020. 01. 26. - 20h52

Árnyék gárda
Nightgoddes
A gárda főhadnagya
Nightgoddes
...
Üzenetek: 10 613

https://i.imgur.com/D6A0kII.png

Seela Park, Lebegő kertek


- Azt hiszem, ismersz már eléggé ahhoz, hogy ezt költői kérdésnek szánd - fordulok az épp mellém érő Murphy felé. Bár az eredeti tervem az volt, hogy félrevonulva és inkább a társaságot mellőzve töltöm a fesztivált, de talán egy kis icipici kivételt tehetek Murphy személyével.
A tekintetemmel azonnal a testvérét kezdem keresni, hisz az esetek többségében együtt szoktam őket látni.
- Húgod merre? - teszem is szóvá a lány hiányának észrevételét. - Azt ne mondd, hogy hagytad egyedül elmászkálni ebben a hatalmas tömegben, ilyen kései napszakban - intek az almaborral félig teli pohárral a kezemben az emberek felé, akik a fesztivált jöttek ünnepelni. Ügyetem rá, hogy azért érezhető legyen a hangomon, hogy nem gondoltam teljesen komolyan az előbbi megyjegyzést, de persze nem annyira erősen, hogy teljesen biztos legyen benne, hogy csak viccelődöm.
- Na és te mi jóban sántikálsz? Hogyhogy nem rögtön a kamerád vakujának kellett köszönnöm? - utalok arra, hogy Murphy általában mindent egy fénykép ellövésével kezd. Előszőr a kép, aztán a köszönés. Úgy sejtem, ez más amolyan reflex-szerű lehet nála.


https://cdn130.picsart.com/309033571023201.png?r1024x1024

Kijelentkezve

#383 2020. 01. 26. - 21h43

Szikrázó gárda
Lyah
Moderátor & Eldarya fehér sárkánya
Lyah
...
Üzenetek: 9 422

https://i.imgur.com/EeTNNR1.png

Seela Park, Lebegő Kertek

Azért örültem neki, ha burkoltan, de megdicsérte az előadásmódomat is, hiszen tényleg nem jó, ha az emberek azt látják, hogy felolvasod. De hiába írom meg én magam a szöveget mindig - a büszkeségem nem engedi, hogy mással csináltassam meg -, azért kívülről nem tanulom meg teljesen. De ha rögtönöznöm kéne, lehet, hogy nem jönnének olyan jól a szavak. Igaz, nem egy interjún és tanácskozáson kellett már részt vennem életem során, amire nincs megírt szöveg, de fejben azért nagyjából felkészülhettem rájuk, és egy nagy beszéd meg merőben más. Ha élesben, váratlan dologra kell válaszolnom diplomatikusan, azt át kell gondolni.
- Azt én is remélem - nevettem fel erre. - Ja... ha majd beleunok.

Kicsit furcsa volt a tekintete, ahogy felemlegettem Murphyt, bár a hangulatvilágítás és a maszk azért nehezítette ennek megítélését, nekem mégis úgy tűnt. Érdekes... Ahogy mesélt, hogy honnan ismerheti a srác húgát, nekem is felderengett valami, hogy Eli tanársegédkezik.
- Igen, June-nal is jóban vagyunk, ő is részese a bandának. A dalaikat ő írja főleg, nagyon ügyesek, majd meglátod! - Oké... rég hallottam őket élőben, habár YouCube-on láttam pár felvételt, de az nem ugyanaz. Attól még tudom, hogy ügyesek.
Végre kézhez kaptam a vattacukromat, fizettem, majd indultam tovább a teás standhoz. Eli hamar kitalálta, mit akar, de én kicsit meg voltam lőve. Úgy tűnt, őt most annyira nem vonzzák az alkoholos italok, de én szívesen ittam volna valami olyasmit; nem azon célból, hogy berúgjak, nem akartam vállalhatatlan lenni a ma estén. De elég kevés alkalmam van úgy igazán lazítani és túllépni az "egy pohár bor a vacsorához" keretet... végül megakadt a tekintetem a gyömbéres rumos ajánlaton, így kértem is egyet. Amint kézhez kaptuk az italunkat, tovább indultam egy semlegesebb területre, mert forró teát nem lehet menetközben inni, míg egy vattacukor is van a kezedben. Némi séta után találtam egy üres padot, ahova ledobhattam magam, hogy nyugodtan tudjak enni.

- Áhh. Finom... csak tűzforró. - Igaz, nagyon óvatosan kortyoltam csak bele a teába, de még ebből a pár cseppből is éreztem az ízeket, ahogy azt is, hogy várnom kell még egy kicsit vele. Letettem magam mellé és inkább a cukrot kezdtem el dézsmálni, felkínálva azt Elinek is. - Na és... mi volt veled a héten, mióta találkoztunk? - Tekintve, hogy jó pár napja már, hogy felkerestem... még most is megborzongtam, amikor eszembe jutott, mi történt akkor, és mi történhetett volna, ha a kuzin nem szól közbe. Ebbe belegondolva hirtelen furán éreztem magam, reménykedni kezdtem, hogy ahogy Eli mesél, az majd feloldja a belső feszültséget. A vattacukrot majszolva figyeltem őt, az arcát, a mozdulatait... valami furcsa volt, valami nem hagyott nyugodni. De egyszerűen nem jöttem rá, mi nem stimmel.

https://i.imgur.com/e4szVPw.png

Seela Park, Lebegő Kertek

Szegény gyerek eléggé meglepődött a hirtelen kijelentésemen, amit egyáltalán nem csodáltam. Magamat is megleptem egy kicsit, hogy foglalkozom ezzel, de nem hagyott nyugodni az érzés, hogy ez a kiscsávó segítségre szorul. Hogy nekem kötelességem lenne-e segíteni rajta? Nem. Kellene vele ennyit foglalkoznom, tekintve, hogy csak nemrégiben lettem a felettese? Nem. De előfordult már, hogy puszta megérzésből olyasmit tettem, amit helyesnek véltem, és később beigazolódott, hogy nagyon is jól tettem? Igen. Erős megérzés és elhatározás, ezek is hozzáadhatóak azokhoz a pontokhoz, amik a rangomhoz segítettek.
- Gyerünk, kölyök, nem érünk rá egész este - noszogattam meg kissé viccelődve, majd pár lépéssel lemaradva tőle én is a standhoz léptem, hogy lássam, mit választ. Először a drágább maszkokat nézte, nem kerülte el a figyelmemet, milyen hosszasan szemez a fekete sárkányt formálóval. Olyan célirányosan indult meg felé, mint aki tudta, hogy az ott várja, mint aki vágyakozott rá... csak később szakította el tekintetét a lentebb levők felé, oldalról figyelve az arca egész csalódottnak tűnt. Értem én.

- Azt kérném - szóltam az eladónak, meg sem vártam, a fiú mit mond. A fizetőterminál megnyílt, kiírva az összeget. Pár kattintás a karórának álcázott szkenneremen, majd egy érintés a terminálhoz, és már le is szívta az összeget. nem tagadom, egy kicsit élveztem, hogy most már megengedhetem ezt magamnak. Aki vet egy pillantást az autómra, egyből láthatja, hogy a parancsnokság nagyon is jól fizet. Nem azt mondom, hogy a nagy összegek megvakítottak, de azok után, amilyen körülmények között felnőttem, rohadt jól esett egy csúcskategóriás járművet vezetni. És ha a kölyöknek a drága maszk tetszik, akkor egyszer lehetek nagyon nagylelkű. Holnap úgyis szülinapom van, egy kis költekezés ilyenkor belefér.
- Tessék - nyújtottam át Wallacenak a sárkányos maszkot. - Vigyázz rá!  - Nem terveztem hosszas magyarázatot adni a tetteimre. Nem tudom, lesz-e valaha okom rá, hogy elmondjam neki, miért sajnáltam meg; hogy magamra emlékeztetett, és tudom, milyen lehet, amikor bárhogy is szeretné, nem kaphat meg valamit, mert nem telik rá... és egy kicsit önző is vagyok, mert nekem is jól esik természetesen, hogy segíthettem valakin. Ilyenszerűleg egyáltalán nem hiszek az abszolút önzetlenségben.
- Élvezd a kimenőt, Wallace, mert hétfőtől nem lesz sok idő a lazsálásra! - biccentettem felé, közben ismét a kezemet nyújtottam Aileennek. Valahogy olyan megnyugtató volt, hogy valaki van mellettem ebben a tömegben. Annyira nem szeretek emberek közt lenni, már ilyen értelemben. Ez a hangzavar, a fegyelmezetlenség...  ha egyedül kellene bolyonganom a fesztiválon, biztos nem lennék most itt. Valami magaslaton csendben iszogatnék és figyelném őket. De így kettesben még elviselhető.
- Te nem vagy éhes? - Ezt már a nőnek címeztem, mert rájöttem, hogy az én gyomrom bizony kezd követelőzni. Talán mert megéreztem valami kellemes illatot, hogy valami sül...

Kijelentkezve

#384 2020. 01. 27. - 06h48

Árnyék gárda
Shaylee
A familiárisok barátja
Shaylee
...
Üzenetek: 3 629

https://i.imgur.com/sa4zTqi.png



Seela Park, Lebegő kertek

Amióta társalogni is szoktam a parancsnokkal úgy éreztem, hogy kezdem kicsit jobban kiismerni a mimikáit, a hanglejtését. Ìgy amikor egy pillanatra komolyabb lett a tekintete egy pillanatra ijedtem meg csak. Hamar elmosolyodott és be is vallotta, hogy csak tréfált.
- Titokzatosnak éppen nem mondanám, de a célnak éppen megfelel....bármi is legyen az. - Fejeztem be a témát enyhe rejtélyes aromàval. Ha már lazítunk, akkor màr nem fogom kellemetlenül érezni magam egy-egy félreérthetőbb mondaton.
A későbbi Wallace- Crawford féle közlekedési baleset így utólag egészen jól jött, hiszen láthattam a parancsnok "érzékenyebb" oldalát, ha mondhatok ilyet.
Miután megigazítottam a kadéton a csokornyakkendőt már jobban nézett ki. Kicsit talán tetszett neki is a látvány. Büszke érzéssel töltött el valamiért. Jeremiah anyai érzéseket kelt bennem valamilyen megmagyarázhatatlan okból. Annak ellenére, hogy alig találkoztunk és korunk alapján inkább a nővére lehetnék. Hamar ùgy döntött, hogy odébb áll, de a maszkja bedobta a törölközőt.  Az egész jelenet érzékenyen érintett és elérte a szìvem mèlyen elrejtett zugait. Roderik felvette a porba hullott maszkot és eldönttte, hogy szerez ùjat a sràcnak.
"Milyen nagylelkű." Nem hagyta, hogy Wallace visszautasìtsa a maszkot, de azt sem, hogy kellemetlenül érezze magàt amiért veszik neki a kiegészìtőt. Úgu éreztem, hogy azonnal elolvadok a helyszìnen. A fiatalabbiknfèrfi nem akarta nayafilag megterhelni felettesèt vagy a gàrdàt ès az olcsòbb maszkok közül akart vàlasztani.
"Na nem, biztosan nem fog a gàrda jövendőbeli tagja egy olyan csùf, izében flanglálni." Hála Amphyrittének ezt Roderik is ìgy gondolta és az elsőkènt kinézett sàrkànyosat vette meg neki, ami illett is hozzà. A reakciòjàt furcsànak talàltam, de nem tudhatjuk mi jàrt a fejèben, ezèrt ràhagytam.
Kèsőbb bùcsùt vève tőle elindultunk ismèt, a partnerem mèlyet szippantott a levegőben ès kèrdően nèzett ràm. Hangot is adott a kérdésének, hogy nem- e vagyok èhes.
-Most, hogy mondja betudnèk fogadni, valami frissen sültet. - Mondtam neki örömmel és elfogadtam a felajànlott kezèt. Talán èn vagyok erősebb fizikàlisan, de teljes biztonsàgban èreztem magam vele.
Elindultunk egy irànyba, amerre az èteles standok àlltak. Minden jòl nèzett ki. Hogyan vàlaszt egy ember ennyi finomsàg küzül? Règen pàlcàra szùrt eprer vàlasztottam volna ami csokiba van màrtva. Most is imàdom, de az nem ètel hanem nassolni valò, amit nem ajànlott üres gyomorba helyezni. Viszont ennek ellenère cèlom volt a partnerem is meglepjem majd egy tipikus fesztivàli finomsàggal, miutàn ettünk.

Utolsó módosítás: Shaylee (2020. 01. 27. - 21h24)


https://i.imgur.com/KvFssZc.gif

Kijelentkezve

#385 2020. 01. 27. - 21h07

Szikrázó gárda
Lyah
Moderátor & Eldarya fehér sárkánya
Lyah
...
Üzenetek: 9 422

/Újabb kalandmesteri karaktert üdvözölhetünk a körünkben, Newton Skylart!/

https://i.imgur.com/e4szVPw.png

Seela Park, Lebegő Kertek

Aha, úgy tűnik, Aileen is kezdi elővenni a humorát, és a kétértelmű mondatok már szánt szándékkal jönnek. Remek, pont ezt akartam, hogy tudjunk így is beszélgetni.
Azért reméltem, hogy Wallace tényleg örül a maszknak, amit vettem neki, és ezzel egy kicsit feldobhattam a napját. Lehet, hogy Carahor falain belül egy szigorú, megközelíthetetlen és kihágást nem tűrő alak vagyok, de ez nem tükröz a mindennapi életben... vagyis, nem teljesen. Na persze, tekintve, hogy az elmúlt négy-öt évben mennyire a munkába rejtőztem, az embereknek igencsak kevés lehetősége volt megismerni a barátságos, hétköznapi Roderiket. De, azért néhányaknak sikerült valamennyire.
- Khm - köszörültem meg a torkomat, amikor partnerem akaratlanul is elhagyta a tegezést, de csak ilyen gyengéden adtam hangot neki. Tudom, hogy még fura neki a dolog. Egy biccentéssel elköszöntem a kadéttól, majd megindultam az ételes standok felé, ahol különféle finomságokat sütöttek. Elgondolkoztam a hamburgeren, de azt nem lehet szépen enni, és rettentően tud zavarni, amikor csupa szósz lesz az egész kezem. (zokni ^^) a hot dog túl egyszerű kaja... a gyrosszal hasonló a probléma, mint a hambival, de ha tálat kérek, akkor azt lehet normálisan fogyasztani. Ezt a gondolatmenetet követve beálltam a sorba, várva, hogy Aileen is kitalálja, mit kér. Addig a sörömet iszogattam tovább.
- Szóval... - Egy pillanatra elgondolkoztam valami komolyabb témán, de hirtelen teljesen véletlenül eszembe jutott, amire még nem kaptam korábban választ, pedig foglalkoztatott. -... ki az a Sia? - Ahogyan beszélt róla, nem ártana tudnom, de nem konkretizálta. Különben is, szerettem volna egy kicsit többet megtudni a lányról, ha már itt vagyunk. Tekintve, hogy együtt dolgozunk, valamelyest már megismerhettem és megkedvelhettem - hiszen ez is az oka annak, hogy itt vagyunk most, ketten -, de azért még nem eléggé. Ha valamiért, hát ezért megéri itt lenni, tényleg kivenni a részemet a fesztiválból. hogy építsem az emberi kapcsolataimat a munkán kívül is. Régen ez sokkal könnyebben ment valahogy... de nem foghatom Juliára, a válásra, Elisabethre a dolgokat. Az én hibám volt, hogy bezárkóztam.
- Egy gyros tálat - adtam le közben a rendelést, ahogy sorra kerültünk. - És egy sört... - Nem akarok berúgni, de pár sör nem árt meg, és legalább elég frissítő hatású, az előző meg mindjárt elfogy; sokat úgysem ihatok, mert még vezetnem kell. De az éjfélt úgyis megvárnánk, hisz az a fesztivál csúcspontja, addig meg kimegy belőlem.

https://i.imgur.com/uEzzR2k.png

Seela Park, Lebegő Kertek

Szerettem ezt a helyet. Nem azért, mert itt zajlanak a fesztiválok, és mert a kupolát színes fényekkel kivilágítva egy óriási diszkógömböt tudnak létrehozni, és nem is azért, mert a Lebegő Kertek sétányai olyan "romantikusak". Inkább azért, mert mikor nincs ekkora tömeg, nagyon nyugodt, békés hely, magas, tehát viszonylag kevéssé zavaró a felhőkarcolók közt repkedő forgalom, az autók és léghajók zaja annyira nem ér fel ide. És eléggé zöld; igaz, a városban sok a zöld terület, a fák, a növények, de itt a legszámottevőbb, nem hiába kapta a "kert" elnevezést.
De a legjobbat még nem említettem... a kupola tetejéről - ahova megjegyzem, nem egyszerű feljutni -, látni lehet szinte mindent. A csendes megfigyelés tökéletes melegágya. A csendes megfigyelés pedig olyasmi, amivel szívesen élek, hasznos és informatív tevékenység, és egyedül is végezhető. Hatásosabb, mintha a tömegben kóvályognék, azt van, aki megtegye helyettem.
Vajon mennyi időnk lehet még hátra? Milyen közel járnak a célhoz? Ha a Prófécia beteljesül...
Kezem önkénytelenül ökölbe szorult, ahogy erre gondoltam. Van egy feladatom, amit nem hagyhatok bevégezetlenül, kerül, amibe kerül. Hamarosan ők is rá fognak jönni, hogy nem állíthatnak meg, hogy még itt vagyok, és befejezem, amit elkezdtem. Talán már sejtik is, hogy mozgolódom... de az is lehet, hogy halottnak hisznek. Ez talán előnyös is volna számomra, de szerintem idő kérdése, és úgyis rájönnek, hogy én voltam. Ha felhergelem őket, ha elkezdjük a macska-egér játékot, úgy nagyobb az esélye, hogy valami hibát vétenek. Úgyis gyorsabb leszek, mert én tudom, mit kell keressek. És talán el tudom terelni a figyelmüket a célról, hogy az idő méginkább nekem kedvezzen.
- ...vettem, Onega Parancsnokhelyettes!
Ja, igen. Itt az elsődleges oka, amiért nem volt egyszerű feljutni ide: a kupola teteje lényegében a Gárda egyik figyelőállása, pontosan ugyanabból az okból, amiért én is itt vagyok. Csak nagyon meggyőzően elő kell adni nekik, hogy mondjuk egy fényképész vagy, és innen akarsz látványos, légi felvételeket készíteni. - Minden menetrend szerint zajlik, a táncműsor hamarosan véget ér. Az álarcosbál helye biztosítva...
Próbáltam kizárni a fejemből a katonák kommunikációját, akik bár viszonylag messze álltak tőlem (mégsem olyan kicsi ez a tető), mégis egész jó volt a szkennerük hangosítása. Kicsi drónommal folytattam a fesztivál megfigyelését. Persze nem vakon reptettem körbe, kerestem Őket. Ki merre mozog, ki mit csinál... ki az, aki felől megközelíthetem őket. Igencsak nagy a csábítás, hogy a tudtukra adjam: itt vagyok, és figyelek. Különösen azt az egy rohadékot. Főleg őt. De mindent a maga idejében.

Kijelentkezve

Lezárt beszélgetés

Oldalak : 1 ... 14 15 16