Ismerd meg az Eldarya fantasztikus világát!

Ismerkedj meg Eldarya lakóival és familiárisaival! Kalandban és romantikában lehet részed ebben a fantasztikus világban, ahol a történeted és a kapcsolataid a döntéseidhez igazodnak.

Oldalak : 1 ... 11 12 13

#301 2019. 11. 05. - 23h06

Árnyék gárda
Chloëy
Acélból faragták
Chloëy
...
Üzenetek: 4 042

https://i.imgur.com/1rk4Goh.png

Könyvtár – Zárolt részleg

Őszintén szólva nem nagyon ismerem a zenekart, aki fel fog lépni a fesztiválon, de hallottam már róluk, hogy nagyon jók, sőt asszem a rádióban is szokták adni a számaikat, de ha megkínoznának, sem tudnám elmondani, hogy melyek azok. Bár ez – hogy egy viszonylag jó banda - még mindig nem adott volna okot rá, hogy elmenjek és meghallgassam őket. Általában nem szoktam semmilyen zenét hallgatni, szeretek csendben dolgozni. Keith szokta dobhártyarepesztő hangerőn tomboltatni fülhallgatón keresztül ezeket a mai zenéket, így néha nekem is kijár belőlük, ha akarom hallani, ha nem. Mondjuk ha nagyon akarnám, akkor lehet megtudnám szeretni ezeket, de jelen pillanatban még mindig jóban vagyok a csenddel, így önszántamból nem hiszem, hogy feltekerem a hangerőt a rádión. Viszont.. Síl kedvéért kivételt teszek és elmegyek vele a koncertre. Na meg amúgy is, ő is zenélt, saját bandája volt, így kíváncsi vagyok milyen mikor felszabadult és olyat csinál vagy hallgat, amit szeret.
A standok végigkémlelésében is benne vagyok. Főleg, ha azok kajákat árulnak. Viszont mások öltözetei annyira nem érdekelnek, maximum a maszkok. Mivel azok titokzatosságot kölcsönöznek a gazdájuknak, így érdekes azt nézni, hogy mennyire stimmel az illetőhöz a maszk.

- Oh.. – a kedvem kicsit alábbhagyott, ahogy meghallom, hogy a tűzijátékot nem tudja velem nézni. Vagyis.. nem tudom. Nem hiszem, hogy engem beengednének a királyi családhoz potyázni a páholyukba. Szóval egyedül maradok. Bár jobban belegondolva, még nagyon az elején járok a kutakodásnak, úgyhogy nem is tudom, mennyire lenne jó ötlet, ha nyilvánosan mutatkoznék a páholyban. Mert oké, hogy magán a fesztiválon a tömegben simán el tudunk vegyülni, de a páholyt nem csak a gárdisták tartják szemmel. Legalábbis magamból és a családomból kiindulva, biztos vagyok benne. Sőt.. közbe hiszem, hogy az amphiránsok sem állítanak ilyenkor valakit arra, hogy a királyi családot figyelje. Meg így, hogy tudom, hogy nem biztos, hogy a király csak úgy szimplán balesetben halt meg, így ki tudja kik figyelnének ott. Szóval egy szó, mint száz.. ez a része az estének elég necces. De majd kiderül, hogy mi lesz, ha már ott leszünk. Hisz ki tudja, mit tartogat az az este.
– Pedig azt a részt hagynám ki legkevésbé veled.. de majd megoldjuk valahogy – valahogy mégsem tudok lemondani arról, hogy miközben mindenki nézi a durranásokat, nyugisan megfoghassam a kezét vagy megölelhessem.. meg miegymás.

- Hát igen… így jár az ember, ha párnacsatát kezd és eltereli a figyelmet – forgatom meg a szemem, mintha én tök ártatlan lennék abban, hogy nem haladtunk szinte semennyit az anyaggal. Mondjuk nekem így jó, mert nem szívesen találnék hajmeresztő dolgot a néhai király haláláról, mivel azt eleinte tuti eltitkolnám Síl elől, legalábbis addig, míg teljesen meg nem bizonyosodom annak hitelességéről. De az is lehet, hogy olyan dolog, amit jobb, ha sosem tud meg. – De nyugi, legközelebb, mire jössz, kiválogatom a rólad szóló dolgokat. Úgyis van benne egy csomó, ami hiteles forrásból van, meg most, hogy tudom mi történt veled azon az ominózus estén, azt a rengeteg szennyet is kikukázom belőle. Csak azokat hagyom meg, ami kérdéses számomra, hogy igaz e. Így maximum csak akkor kell az egészet elolvasnod, ha nagyon akarod, hogy mit tudok már rólad – kacsintok rá a végén.

Utolsó módosítás: Chloëy (2019. 11. 05. - 23h14)


https://i.imgur.com/J0VrGj8.jpg

Bejelentkezve

#302 2019. 11. 08. - 18h48

Árnyék gárda
Michonne
A gárda tüzére
Michonne
...
Üzenetek: 4 674

https://i.imgur.com/XKTYveS.png

[Crata'nor útjain]


Jó ideje a járműben ülhettünk. Már kezdett zsibbadni az alsó felem, és készültem valami megjegyzést tenni arra, hogy azért nem számítottam ennyire unalmas járőrözésre, mikoris jött az információ bizonyos tűzesetről. Bár elsősorban ez nem a mi feladatunk mégis elkanyarodunk a Seeela Park felé ahol történt.
- Nagyszerű végre történik valami! - mondtam magamnak, mintsem másnak és reméltem, hogy nem is volt annyira hallható. Nem akartam azt a látszatot kelteni végtére is, hogy unalmas számomra a munka, mert nem csak vannak olyan fázisai amikor egyáltalán semmi nem történik. Végtére is miért lepődöm meg ezen annyira Crata'nor a maga nemében nyugodt, élhető város és ez a fontos.
Ross-ra néztem akivel még nem találkoztam ezelőtt, egészen pontosan ma reggelig. Bizakodónak tűnt, de volt valami alig észrevehetően kihívás jellegű a hangjában. Próbáltam nem túlságosan magamra venni, de tudtam, hogy 100% alatt nem teljesíthetek rosszabbul, így megteszek mindent ami tőlem telik.

https://i.imgur.com/Y7vG9ik.png

[Könyvtár előtt]


- Örvendek! - szólok mikor elárulja a nevét. Figyelem a mozdulatait és látom, hogy csalódást okoztam, de sajnos nem tudok segíteni akárhogy szeretnék is. Nemet intek a fejemmel mikor felteszi a további kérdéseket.
- Egyiket sem tudom. Bár ha tippelnem kéne, akkor a feketét mondanám, mint kedvenc színét, mert ha láttam, nagy ritkán akkor tetőtől talpig abban volt. - mondtam mintegy mellékesen. Nem tudtam mire véljem tőle valóban ezt a nagyfokú érdeklődést, de mindenkinek szíve joga a saját magánélete bármiről is legyen szó. Ha rossz szándék vezérelné, akkor az jobban kibukna szerintem, de látszott rajta, hogy pusztán csalódott semmi több.
- Esetleg bemenjünk a Könyvtárba másoktól érdeklődni? Szívesen segítek, ha szeretnéd. Biztos van olyan aki sokkal jobban ismeri nálam. Meg azért bevallom hajt némiképp a kíváncsiság. - mondom kissé zavartan. Nem akartam mellébeszélni, hiszen egy barátság alapja a bizalom és azt hiszem ebben a fickóban nyerhetek egy barátot.

Kijelentkezve

#303 2019. 11. 11. - 23h34

Árnyék gárda
Shaylee
A familiárisok barátja
Shaylee
...
Üzenetek: 3 397

https://i.imgur.com/HE8cnNX.png


1.barakk- belső edzőterem

Amint a következő riportalany felé értünk kicsit jobban fel tudtam mérni. Magas volt hozzám képest,habár ki nem? Szálkás és a kezei arról árulkodtak, hogy az edzéseken nem kíméli magát. A testtartása sem tűnt olyan merevnek mint más kadétoknak amikor elindultam feléjük. Látszik rajta, hogy ő bizony senkitől sem fél ebben a teremben.
- Szia!- Köszöntem neki barátságosan. A kettőnk közötti magasságkülönbségtől majdnem azonnal tériszonyos lettem. Jobban belegondolva, ennek oka lehet, hogy szinte sosincs rajtam lapostalpù cipő emberek között, ìgy hozzàszoktam, hogy majdnem egyforma magas vagyok az àtlagos magassàgot elèrő emberekkel. Vagy legalàbbis nem sokkal magasabbak mint èn. Murphnek jeleztem, hogy akkor álljon lészen neki is egy hálás mosollyal.
- Rheia vagyok, ha nem bánod te lennél az akit megkérdezek ma egy-két dologról.

Felemeltem a kezemet, hogy kezet tudjak vele fogni. Kicsit kíváncsi voltam, milyen erősen szorítja meg a kezem vagy esetleg olyan lesz a tartása mint az ernyedt hal, csak mert nő vagyok. Már megvoltak a kérdések a fejemben, ami nem a szokványos "Milyen itt lenni" óvodás kérdések. Saját listát készítettem, ami nem átlagos ezért nem válaszolhatnak a tipik, sablon szövegekkel. Talán kicsit gondolkoznia is kell rajta és elmagyarázni, hogy miért ez az amit mond.
- Ha nem gond akkor kezdeném is. - Utoljára Murphy(A nézőim) felé fordultam és kacsintottam egyet.
A következő kérdéseket tettem fel, miután megkértem, hogy mutatkozzon be és mondja el, hogy mióta kadét pontosan.

- Úgy tűnik, hogy nem vagy elfáradva. Mentálisan mennyit készülsz egy napra?
- Mikor döntötted el, hogy a gárda tagja leszel?
- Sikerült-e beilleszkedni? vagy jobban szólva, szeretnél-e beilleszkedni?
- Mi a totemállatod?
- Ha felkelnél és látnál egy elefántot az udvaron otthon, akkor mit tennél?
- Biztos a te testalkatod a legmegfelelőbb ehhez a munkakörhöz és nem egy kicsit tömegesebb társadé?
- Mennyire fáradsz el testileg egy nap az itteni edzések után?
-A gárda tagjakénti előnyök érdekelnek jobban vagy pedig maga a munka?
- Melyik része lennél egy téglafalnak, ha választhatnál? Milyen hatása lenne ennek a fal egészére?

Miután feltettem a kérdéseket mindegyik után türelmesen vártam és biztatóan mosolyogtam illetve néha kommenteltem is a reakciómat. Kiváncsi voltam Murphy milyen arcot vág rájuk.
Mire az utolsóra is válaszolt a következő kérdést nem tudtam feltenni, mert a parancsnok jelzett a kadétoknak, hogy ideje dolgozni.
Mi a bajtársammal oldalra vonultunk és nézttük, én jegyzeteltem amiket láttam és sóhajtottam egyet. A kezeim remegtek egy kicsit, de próbáltam elnyomni az izgatottságot.
-Na mit szól Mr Everly? Elmegy valamennyire smoothival?
Kicsit legyeztem is az arcom, aztán visszakúszott a tekintetem a kadétokra, nem akartam egy pillanatra sem lemaradni, semmiről.


https://i.imgur.com/sa4zTqi.png



Crata’nor -> Seela Park, káreset helyszíne

A 6. szakasszal és Nantiel tiszttel békésen köröztünk a fővárosunk feletti részen ami ki lett nekünk rendelve. Nem volt akciódús azt meg kell hagyni, azonan valóban kíváncsi voltam, mire képesek a jelöltek éles helyzetben.
Nem tudtam nem elgondolkodni azon, hogy mi lesz a fesztiválon... a kapitányunk tùl sokszor febukkant itt-ott a gondolataimban. Próbáltam elnyomni, minden erőmmel. Nem az én stílusom ábrándozni mint egy bakfis és főleg nem olyn járművek után futni, amik nem vesznek fel. Szükségem volt valamire, bàrmire ami eltereli a figyelmem. Mit adnak a fentiek? Szinte kérésre ugrott fel egy ablak ami jelezte, hogy a Seela park közelében tűz ütött ki egy tàrsashàz lakàsàban, a tűzoltòk beavatkozàsa màr folyamatban van. Egyből elkezdett az agyam azon dolgozni, hogy ebben az esős időben mi lehet az oka a tűznek. "Baleset vagy esetleg egy merénylet? Megannyi fontos ember tart konferenciát a városban meg a hírességek is szívesen tartózkodnak a Parkban lévő szórakozóhelyeken." Nantiel sem habozott, irányba tette a hajót és már úton is voltunk a cél felé. A kadétokra fordítottam a tekintetem, tudtam, hogy már alig várták ők is ezt az akciót. Na igen nem azért jelentkezik valaki a gárdába és jut el idáig, hogy aktákat tologasson vagy leltározzon.
Viszonylag bíztató mosolyt faragtam az arcomra. Nem sokat mosolygok, de tetszik a lelkesedés amit mutatnak. Csak nw vigyèk tùlzàsba persze...
- Most megmutathatják, hogyan dolgoznak éles helyzetben.- Szóltam Nantielnek és ezzel jeleztem a kadétoknak, hogy itt az ideje bizonyítaniuk, mit tanultak ezidáig.

Hamar megérkeztünk a Parkba, azon belül egy kisbolt közelébe, amiről mindenki tudja, hogy kicsoda-micsoda tulajjal és tulajdonságokkal rendelkezik. Mielőtt felvettek volna gárdistának, még kadét kromban és előtte is, sokat látogattam a boltot. Kedveltem Firmint, de valahogy már nem sokat járok ide.
A tűz nem a boltban volt -szerencsére- hanem mellette egy panel-lakóházban. Semmi robbanás, áldozat nincs, a helyszìnt mi sem ès a tűzoltòk sem tudjuk kivizsgàlni, amìg a làngok ègnek. Egyszerű balesetnek tűnik, de ugye tudjuk, hogy a látszat gyakran csal... Nem tudhatjuk a lakás tulaja, nem-e keveredett valamilyen alvilági ügyletbe, ami miatt valamilyen bosszúsa elakarja tenni lábalól.
Sóhajtottam egyet és a kadétok felé fordultam.
- Elviekben már tudjátok, hogy milyen kérdéseket kell feltenni és meg tudjáok a gyanúsabb alakokat különböztetni, lássatok munkához, de ne szóródjatok szét annyira, hogy kiessetek a látósugarunkból világos?
Elővettem velük a kemény, tisztnéni hangomat és határozott testtartást vettem föl. Nem puhánykodunk, ha csak egy kis bizonyítéka van annak, hogy nem véletlenszerűségből történt a tűz, akkor ki kell deríteni az indítékot és elkapni a tettest. Itt nem csak a lehetséges áldozatokat kell figyelembe venni, hanem az anyagiakat is, amik a lakás tulajának keletkeztek.
El is fordultam és elkezdtem a saját kis kérdéseimet feltenni.
- Jó napot! Ross tiszt vagyok a Gárdából.. lenne néhány kérdésem.
Szólítottam meg egy férfit aki éppen arra vándorolt.

Utolsó módosítás: Shaylee (2019. 11. 12. - 00h41)


https://i.imgur.com/KvFssZc.gif

Kijelentkezve

#304 2019. 11. 12. - 14h31

Szikrázó gárda
Starsky
Moderátor
Starsky
...
Üzenetek: 116

https://i.imgur.com/ehBoDXu.png
Crata’nor utcái


Ahogy beléptem az étterembe, egyből megcsapta az orromat az ételek isteni illata. Újabb hangot adott ennek a gyomrom, de megpróbáltam tudatni vele, hogy hamarosan kap valami finomat. Nem fog üresen maradni.
Hiába most találkoztam Elenával, eddig nagyon jól érzem magam mellette. Olyan energikus, lelkes és vidám... Mint a bátyám. Megtaláltam a bátyámat, lány formában.
- Nem kell étlap! - Jelentettem ki határozottan.
Nem vágyom másra, csak egy adag, isteni, grillezett, ropogós, csípős csirkeszárnyra és sültkrumplira. Ezt az elképzelésemet egyből el is mondtam a pincérnek, amikor odajött hozzánk megkérdezni, hogy szeretnénk-e étlapot. Ha van elképzelésem, mit akarok, nem szeretek étlappal bajlódni. Még több időt kellene várni az ételre, ha lapozgatom azt a füzetet. - ...Italnak pedig kérek szépen Coca-Colát. - Éppenhogy letudtam adni a rendelésemet úgy, hogy a pincér halljon is engem, ugyanis egyik pillanatról a másikra hatalmas szirénázások közepette haladtak el a mentősök az étterem mellett. - Mi a fene...? - Ahogy kinéztem az étterem ablakán, végig néztem ezt az egész sietős felvonulást, de nem nagyon halkultak el. Ezek szerint a közelben lehet a baleset.

Kijelentkezve

#305 2019. 11. 12. - 17h01

Szikrázó gárda
Lyah
Moderátor & Eldarya fehér sárkánya
Lyah
...
Üzenetek: 8 606

https://i.imgur.com/IIUUThs.png

Akadémia, könyvtár előtt

A beszélgetés további alakulása nem lepett meg, azon döbbentem volna le, ha egészen véletlenül tudja bármelyik információt is, amit most felsoroltam. Az viszont váratlanul ért, hogy ezután nem hagyott ott, mint bármelyik ismeretlent, aki a semmiből letámad egy számodra megválaszolhatatlan kérdéssel. Ennyire érdekesnek tűnök vajon, vagy mi?
- Eh... - Majdnem rávágtam, hogy annyira azért nem sürgős ez nekem, de aztán meggondoltam magam. Nem sürgős, valóban, és nem is állok túl nagy lelkesedéssel a feladathoz, de egyszer úgyis meg kell csinálni. Bár mennyire is nem érdekel... nincs más dolgom, mint hogy a mindennapok elvárásait teljesítsem, jelen esetben az órákra való készülést. Céltudatosság és lelkesedés nélkül, ha engednék az igazi vágyaimnak, lehet, azon kapnám magam, hogy tényleg semmit nem csinálok soha. Éppen ezért döntöttem amellett, hogy sodródom az árral és megcsinálom, amit épp valaki elvár, hátha végül mégis lelek benne valami élvezetet. Pont ezen okból hagytam magam rábeszélni Xoana által, hogy elmenjek a fesztiválra.
- Oké. Hátha. - Az egyik módszer, amivel kutatok, lehet az emberek kérdezgetése. A legegyszerűbb lenne mondjuk magától Ketihtől kérdezni, de ahhoz tényleg nincs kedvem. Lehet, hogy megérezné, ki vagyok valójában. Az viszont kíváncsivá tett, hogy Jash... öh, marad csak Jash. Szóval ő miért érdekelt a témában. - Tényleg? Miért?
Közben elindultam be a könyvtárba, de valaki megelőzött. Az ajtóban megállva vártam, hogy a sapkát viselő, vörös hajú srác belépjen a terembe. Egy pillanatra az arcát is láttam, és elgondolkodtatott. Nem nagyon szoktam foglalkozni a számomra ismeretlen emberekkel - kezdetben -, de ő nem tűnt annyira ismeretlennek. Sőt. Kísértetiesen úgy tűnt, hogy a királyunk. Lehet, a felismerést azt is segítette, hogy én már több generációnyi Ronbärt láttam élőben, és bizony a vonásaikat nem tudják letagadni.
Mit keres itt a király? Végül nem foglalkoztam nagyon a kérdéssel, ami ennek ellenére továbbra is a fejemben motoszkált, tőlem szokatlan módon. Ritka, hogy valami felkelti az érdeklődésemet. Ahogy beértünk Jash-al, láttam, hogy a srác egyenesen a zárolt részleg rácsaihoz tart. Nos, innentől eltűnik a szemünk elől, úgyhogy ideje a feladatra koncentrálni, amennyire tőlem telik...

/megjegyzem, ez a mozzanat még jóval korábbi, Sílmaar érkezéséről szól, ahogy a szövegben olvasható (hiába tart az ő jelenetük már a távozásánál, időben így jövünk ki)/

https://i.imgur.com/EeTNNR1.png

Akadémia, könyvtár, zárolt részleg

Enyhe csalódottság érződött a hangjából, ami csak megerősített abban a tudatban, ha hívnám, akkor nagyon is szívesen jönne tüzijátékot nézni. Hm... ezt még át kell gondolni. Bármennyire is nem akarom ezt a dolgot Zaynabbal, végső soron a barátom és nem leszek tiszteletlen se vele, sem anyámmal, aki rossz néven venné, ha egész este mással volnék elfoglalva. Ahogy a lány apja is valószínűleg. Így belegondolva, valójában már várom a pénteket, amikor megérkeznek hozzánk, és végre beszélhetek Zaynabbal. Csak hogy tudjam, ő mit gondol erről, mert ugyan felhívhatnám, de ez olyasmi, amihez jobb, ha nem csak hologramon keresztül látod a másikat.
Ami Elit illeti, igen, ezek szerint valóban nem szívesen hagyná el a hagyományaink legszebb részét, de sejtem, ő is tisztában van vele, hogy ez nem lesz olyan egyszerű. Mindent a helyzet fog majd eldönteni akkor és ott.
- Pfff... most meg már vádaskodsz is a királyod ellen? Tch. Ha így folytatod, komoly büntetésekre számíthatsz! - Még magam sem tudtam eldönteni ezután, hogy a szavaimban komoly fenyegetés, enyhe sértettség, vagy tulajdonképpen flört fedezhető fel nagyobb arányban, de az biztos, hogy mindezeknek különös egyvelege volt. És ezzel annyiban is hagytam, hogy döntse el ő, minek értelmezi leginkább. Felkeltem a helyemről, a papírok közt megkeresve sapkámat, amit visszaigazítottam a fejemre.
Bevallom, hálás voltam neki, hogy a lódításokat kikukázza az iratok közül, de mielőtt ennek hangot adhattam volna, úgy zárta le, hogy belém fojtsa a szót. Akkor... ezt vehetem az előző kijelentésemre flört-jellegű válasznak? Vagy csak "szokásos módon" direkt kétértelműen fogalmaz, amit annyira szeret...
- Lehet. De úgysem a feljegyzésekből fogsz igazán megismerni. A személyes kutatás és tapasztalat sokkal többet ér, biztosan tudod... de hát remélem, távol áll tőled a fél-munka végzés. - Ezzel pedig ismét ráhagytam, hogy hozza ki belőle, amit akar. Ha már szeret így játszani. Én pedig megindultam kifelé, bár még ha valamennyire emlékszem is már az útvonalra, a rácson neki kell kiengednie.


https://i.imgur.com/VnQAM1P.png

Crata'nor, Firmin boltjánál

Nem tudom, van-e még valaki, akinek feltűnt, hogy a természet imád bolondos tréfákat űzni velünk. De egészen biztos vagyok, hogy a legtöbb tűzeset esős időszakban történik - már amennyiben nem természetes esetről beszélünk, az ugyanis más kategória. Az emberek bárhogy is próbálták az évszázadok alatt megszelídíteni az elemet, a tűz még mindig a legnagyobb veszélyfaktor számukra. Mindig is rettegéssel töltötte el őket, amikor elszabadult, még a legapróbb láng is.
Így belegondolva, nem csodálom, ha rettegtek a fajtámtól.
- Ma lesz valami - sóhajtottam megadóan a borús ég felé, mikor még csak a reggeli kávét iszogattuk a kollégáimmal.
- Gondolod? - kérdezte Tony már-már nevetve.
- Tuti.
Pár órával később aztán befutott a riasztás, mi pedig percekkel később a tűzoltóhajón repültünk a város felett, teljes védőöltözetben.
- Hugo, te egy kib*szott látnok vagy! - Éreztem egy vaskos tenyér lapogatását a vállamon, mire egyszerűen felnevettem.
- Dehogy! Csak ezeréves tapasztalataim vannak... - Mind szeretünk ezzel viccelődni, mármint én és a többi amphiráns, már-már belsős poén. De még az egyszerű emberektől is kaptam nevetést válaszként. Tony mondjuk tud rólam, hiszen ő maga is a mi sorainkat erősíti, a méretváltás képességét örökölte szüleitől. Mentéseknél roppant hasznos tudott lenni, de mindig kockázatos, hogy ne lásson meg senki, ezért megegyeztünk, hogy csak végső esetekben használja az erejét.
A jó hangulat ellenére tudtuk, hogy gyorsnak kell lenni és minél precízebbnek, hiszen életek foroghatnak kockán. Bármennyire is bujkálnunk kell az emberek elől, és bármilyen sérelmeink is vannak, mindig is úgy gondoltam, a tudatlanságért és a belőle fakadó félelemért nem okolhatunk másokat a végsőkig. Ha tehetem, megmentem őket.
A lángok még nem terjedtek át a szomszédos boltra, de a környező lakásokat már megtámadták. Ilyen esetben nem volt kétség, hogy életek is foroghatnak kockán. Egy kicsivel a gárdisták előtt érkeztünk, tudva, hogy más állomásokról is érkeznek majd tűzoltók, mi csak az előörs vagyunk. A katonák addig biztosíthatják a környéket, hogy a bámészkodó civilek ne kerüljenek túl közel a házhoz, mi pedig megkezdhettük az oltást. Az együttműködésünk mindig is jól ment  a Gárdával, főleg úgy, hogy a tűzoltói képzés egy szakasza Carahorban zajlott, tehát némiképp mi is részesültünk a katonai fegyelemből.
- Közelebb! Abból a lakásból jön a füst.
- Eresszétek le a vízágyút!
Kellemes belegondolni, mennyit fejlődtek ezen a téren a halandók. Régen egy egyszerű kis tűz egy egész falut képes volt porig égetni, hacsak nem volt a közelben egy tűzamphiráns. A mostani eszközökkel negyed órán belül ki tudjuk oltani a lángokat. De még ez sem elég gyors, ha bent ragad valaki. A természet még így sem adja meg magát könnyen.
- Bemegyek!
- Hugo, csak egy eset lenne, amikor nem kezdenél hősködni...
- Nem lesz, ameddig valaki veszélyben van - feleltem egyszerűen, majd rámosolyogtam Tonyra. - Tudhatnád, hogy én vagyok itt az egyetlen, akinek semmi félnivalója.
- Ha a tűztől nem is, de simán agyonzúzhat valami - forgatta a szemeit, bár ez nehezen volt kivehető a védőmaszk mögül. Az ilyen eshetőségekkel nem foglalkoztam. A jármű hátuljába mentem, lenyitva a rámpát, amely egyenesen a harminc méterrel alattunk elterülő utcára nézett. Bekapcsoltam a hátirakétát, aminek segítségével bejuthattam a hajóról az égő házba. Az sajnos túl feltűnő lett volna, ha azonnal kioltom az összes lángot, de ahogy haladtam beljebb, a jól megszokott módon elkezdtem fokozatosan elcsitítani ott is, ahova a vízsugár még nem ért el. Eközben pedig kerestem az esetleges áldozatokat és bennrekedteket.


https://i.imgur.com/9Zmc6MX.gif
A képeken saját rajzok szerepelnek.

Kijelentkezve

#306 2019. 11. 12. - 20h45

Árnyék gárda
Nightgoddes
A gárda főhadnagya
Nightgoddes
...
Üzenetek: 10 560

https://i.imgur.com/TVLmEvg.png

Csípős Mennyország


- Ez a beszéd - vigyorodom el újfent, mikor June legyintve elveti az étlap kérésének felvetését. Azt hiszem, lelki-csípős-társamra akadtam személyében. Ami igencsak megbecsülendő, hisz a mai puhány világban alig találni olyan személyt, aki nem csak hogy bírja, de még szereti is a csípőset. Pláne nem olyat, aki annyira otthonosan mozog a Csípős Mennyországban, hogy még csak étlap sem kell neki.
Megvárom, míg June leadja a rendelését, majd én is előterjesztem igényem egy adag Jalapenos sajtgolyóra krumplival és Mur mártással. Nyami. Már csak a kaja gondolatára megindult ezerrel a nyálelválasztásom.
Ám nincs sok időm a közelgő finomságokon gondolkodni, mert sziréna hasítja ketté a város eddigi békés csendjét. Még jó, hogy épp nem iszom semmit, mert tuti azonnal kiköptem volna és/vagy felborítottam volna a poharat, ahogy felpattanok, hogy utánajárjak a dolognak. Hiába, a kíváncsiság nagy úr.
Ám aztán realizálódik bennem, hogy hol is vagyok és miért. Azért egy étteremből, a kajára várva csak nem ugrálhatok fel. Még akkor sem, ha majd belepusztulok az elfojtott kíváncsiságba.
Úgyhogy veszek egy hatalmasan hatalmas nagy mély levegőt, és elszakítom a tekintetem az ablaktól, és June-ra szegezem a tekintetem. Amennyire csak lehet, nyugodt arckifejezést erőltetek magamra, és az asztalra könyökölve kezdek az ujjaimmal az asztallapon dobolni.
- Valakinek peches napja lehet... - intek a fejemmel az ablak felé, teljesen közömbös hangszínt megütve. Mintha nem adnám a fél karomat azért, ha megtudhatnám, mire volt a nagy rohanás.

Utolsó módosítás: Nightgoddes (2019. 11. 12. - 20h45)


https://cdn130.picsart.com/309033571023201.png?r1024x1024

Kijelentkezve

#307 2019. 11. 13. - 11h21

Szikrázó gárda
Starsky
Moderátor
Starsky
...
Üzenetek: 116

https://i.imgur.com/ehBoDXu.png
Csípős Mennyország


Nem tudom szavakba önteni, hogy mennyire éhes vagyok és mennyire kívánom azokat a csirkeszárnyakat, de jelen pillanatban nem tudtam másra gondolni, csak a balesetre. Biztosan hamar megfogok öregedni, ugyanis a kíváncsiság már egész jó barátommá vált az évek során és most is felkeresett engem. Ugyanakkor, ha tudom, hogy valahol baleset történt, kötelességemnek érzem azt, hogy segítsek. Ha már olyan erőt kaptam ajándékba, amivel mások segítségére lehetek, nem ülhetek ölbe tett kézzel és csirkeszárnyakat eszegetve.
- Valakinek igen... - Legszívesebben felpattantam  és siettem volna a mentősök és tűzoltók után a baleset helyszínére, de már leadtuk a rendelésünket és készítik az ebédünket, ha csak... - ...Kérjük elvitelre az ételt és menjünk megnézni, mi történt? - Pillantottam Elena felé, aki ránézésre ugyanúgy indulásra kész lett volna, mint én.
Hiába az lett volna a mai megbeszélt program, hogy báli ruhát keresünk a lánynak. Ha ez az elképzelés most dugába dől, akkor majd adok kölcsön valamit a lánynak. Nekem rengeteg elegáns ruhám van, amiket maximum egyszer vettem fel mert nem mindennap van az embernek arra lehetősége, hogy elegáns ruhában randalírozzon a városban csak úgy... (Mondjuk Murphyvel már megcsináltuk párszor...) Természetesen, ennek ellenére vettem még egy ruhát, ami nem volt szándékomban, de... Szerelem volt első látásra és nálam ez nagyon ritka egy ruhánál.

Kijelentkezve

Oldalak : 1 ... 11 12 13