Ismerd meg az Eldarya fantasztikus világát!

Ismerkedj meg Eldarya lakóival és familiárisaival! Kalandban és romantikában lehet részed ebben a fantasztikus világban, ahol a történeted és a kapcsolataid a döntéseidhez igazodnak.

Oldalak : 1 2 3 ... 12

#1 2019. 05. 14. - 13h12

Szikrázó gárda
Lyah
Moderátor & Eldarya fehér sárkánya
Lyah
...
Üzenetek: 8 237

https://i.imgur.com/ZTsrwCW.png

Kalandmester: Lyah
Cím: Amphyritte Kútja
Téma: Fantasy, ~Sci-fi, Mágia, Élőszereplős
Kategória: Eldaryához nem kapcsolódó, Általános
Korhatár: +18


Minden ember tudja, hogy csodák nem léteznek, és a mágia csak a gyerekmesék színesítése végett lett kitalálva. Minden ember tudja, hogy varázslatos lények sosem születtek a világra, és senkinek sincsenek igazán különleges képességei.
Persze, tévedni emberi dolog.
Häymanot világába invitállak titeket, ahol a modern emberek mit sem sejtve élnek együtt különleges, mágikus képességű társaikkalk. A varázslás olyan velünk született tehetség, amit titokban kell tartani, hiszen a múlt véres eseményei rávilágítottak, hogy az emberek félik és elpusztítják azt, amit nem értenek. Hőseinknek mégis az a leghőbb vágya, hogy egyszer szabadon, félelem nélkül élhessenek a világban, békében embertársaik mellett. Hogy többé ne kelljen megtagadniuk önmagukat. Csak rajtatok áll, hogy végül ez a cél hogyan valósul meg…


A világ történelme



Az emberiség jelenlegi helyzete


https://i.imgur.com/GQgsVYB.png

Választható karaktertípusok:

Amphiránsok


Gárdisták


Civilek


Felmerült kérdések:
♦ Lehet-e valaki egyszerre amphiráns és Gárdista?
- Igen. Mivel az amphiránsok létezéséről az egyszerű emberek nem tudnak, ezért a Gárda sem tilthatja meg nekik, hogy csatlakozzanak soraikba. Azonban ott egy amphiránsnak ezerszer óvatosabbnak kell lennie! Ezért például a Szövetség annyira nem nézi jó szemmel.
- Ugyanitt felmerülhet az a kérdés is, hogy nő is lehet-e Gárdista? Természetesen igen, habár Häymanotban még király uralkodik, a társadalom már jóval fejlettebb az egykori feudális királyságnál. A nőket - akárcsak nálunk a 21. században - nem nyomják el, hanem egyenrangúként kezelik. Tehát nincsenek kitiltva a katonaságból sem.
♦ A megidézett lényeket tehát hogyan kell elképzelni?
- Ahogyan a leírás alapján elképzelnéd; hús-vér lények, mint bármelyik állat vagy ember. Képességük ugyanúgy variálódik, ahogyan a gazdáiké. Néhányuknál van például szín feltüntetve, ez a jellegzetes, általánus megjelenésük, de persze külsejük is változhat a gazdájuk személyiségétől függően, pl. lehet valakinek fehér farkasa, másnak fekete, és így tovább. Viszont mégsem teljesen úgy működnek, mint a hús-vér élőlények, súlyosabb sérülésektől például egyszerűen csak eltűnnek, felszívódnak a levegőben. Önálló tudatuk nincs, viselkedésük a gazdájuk utasításait, vagy lelkiállapotát követi.


https://i.imgur.com/GQgsVYB.png

https://i.imgur.com/F8eq2Ty.jpg?1

Helyszínek



https://i.imgur.com/GQgsVYB.png

Karakterlap:
Kérlek, ezt a kódot kitöltve küldjétek el, az egész szürke részben levő szöveget kimásolva - ezzel az én dolgomat könnyítitek meg. /static/img/forum/smilies/smile.png

[code]
[img]Ide jön a kép linkje - lehet sima kép, vagy montázs, a lényeg, hogy !élőszereplős! legyen. Lehetőleg imgurra töltsétek fel![/img]
[b]Név:[/b]
[b]Kor:[/b]
[b]Faj:[/b] amphiráns/ember
[b]Foglalkozás:[/b] gárdista/akadémiai diák/egyéb
[b][HA gárdista]rang/beosztás:[/b] (parancsnok ill. Lovag nem lehet)
[b][HA amphiráns]képesség:[/b] (Táblázat alapján lehet választani, ami még szabad)
[b]Külső:[/b] Jellegzetes vonások, ismertetőjegyek, öltözködési szokások, stb. kb. 50 szó.
[b]Személyiség:[/b]  Főbb jellemzők, általános viselkedés. Min. 50 szó.
[b]Történet: [/b]Karaktered eddigi élete összefoglalva minimm 70-100 szóban; lehet persze hosszabb is.
[b]Egyebek:[/b] Ha még szeretnél leírni valamit, például, hogy miket szeret, mik a hobbijai, van-e egyéb fontos tudnivaló róla, ami az előzőekbe nem fért volna be, itt megteheted.


Kérem a kedves játékosaimat, itt is tartsák be a fórum általános szabályzatát, valamint a szerepjátékokra vonatkozó szabályokat! (különösen a besorolásra való tekintettel)
Ha nem vagytok benne biztosak, mit lehet írni a játékba, és mit nem, inkább kérdezzetek!


https://i.imgur.com/9Zmc6MX.gif
A képeken saját rajzok szerepelnek.

Bejelentkezve

#2 2019. 05. 14. - 13h22

Szikrázó gárda
Lyah
Moderátor & Eldarya fehér sárkánya
Lyah
...
Üzenetek: 8 237

https://i.imgur.com/6TJXE6g.png
Gárdisták, gyülekező! Amphiránsok, fedjétek fel magatokat!
A Szövetség elsődleges célja az, hogy megfelelő, szabad életet biztosítson a rejtőzködő amphiránsoknak. A Gárda mindenekfelett a rendet és rendszert akarja őrizni. A két fél nézetei nem teljesen egyezőek... végső soron rajtatok, játékosokon fog állni, hova fut ki a történet!
Ne feledjétek, a hatalommal felelősség is jár; bölcsen válasszatok hát!
https://i.imgur.com/GQgsVYB.png

Az eddig megszületett karakterekhez fejlécképeket is készítek, melyeket reagjaitokhoz használhattok. Ez nem kötelező, csupán szerény kísérletem a játék egységesítésére.

Fejlécek


https://i.imgur.com/GQgsVYB.png

Kalandmesteri karakterek


NPC-k


https://i.imgur.com/GQgsVYB.png
Häymanot polgárai:



Corinna Yasmin Anderson (Zirailah)



Elijah Ni’Tessine (Chloëy)


Jeremiah Wallace (Chloëy)


Roy Bexley (Michonne)



Samantha Wolf  (Madelline)



Anna Xedian  (Anneaine)


Jashanna Blackwell (Michonne)


June Everly (Starsky)


Murphy Everly (Starsky)


Elena Whitery (Nightgoddes)


Tessa Granger (Kittina18)


Theofil "Theo" Andrews (Kamikazi)


https://i.imgur.com/6TJXE6g.png


https://i.imgur.com/9Zmc6MX.gif
A képeken saját rajzok szerepelnek.

Bejelentkezve

#3 2019. 07. 01. - 11h11

Szikrázó gárda
Lyah
Moderátor & Eldarya fehér sárkánya
Lyah
...
Üzenetek: 8 237



Kéréseim felétek

- Kérlek, mindenképpen olvassátok el a szerepjátékokra vonatkozó szabályzatot, különösen a 18+-os játékokra vonatkozó részt! Nem szeretnék büntetni a szabály megszegése miatt; ha valamiben nem vagytok biztosak, hogy lehet—e írni, inkább kérdezzetek meg!

- Természetesen szép dolog a szerelem, és nem gond, ha a karakterek egymásra találnak, de ne ez legyen az elsődleges célunk!

- Ha karakteretek megszólít egy másikat, interakcióba lép vele, vagy említi valahogyan, emeljétek ki vastag betűkkel, hogy a gazdája lássa, így ne felejtsen el reagálni rá! (Ha karakteretek nem ismeri a másikat, írjátok a nevét zárójelbe, szintúgy vastagon, hogy egyértelmű legyen a jelzés!)

- Reagotok elején kérlek, tüntessétek fel, a karakteretek hol tartózkodik éppen, illetve ha közben helyváltoztatás történik, azt is jelezzétek! Így mások láthatják, merre jártok éppen, és meg tudnak-e szóltani.
Példa: Akadémia, könyvtár -> Akadémia, udvar

- Ha szeretnétek egy bárki számára elérhető NPC karaktert létrehozni, egyeztessetek velem!

- Amennyiben huzamosabb ideig nem tudtok reagolni, jelezzétek nekem is és játékostársaitoknak is!

- Minden karakternek készítettem egy fejlécet, amelyet reagotok elején használhattok az "img" képkóddal beillesztve; így mindenki láthatja, melyik karakter szólal meg éppen, és némileg egységes, hangulatos külsőt ad a játéknak. Használata persze opcionális.

- Én személy szerint az E/1 múlt idejű reagokat preferálom, de mindenki saját ízlésének megfelelően változtathat a személyen és időn; csak kérlek, egy reagon belül egyféléhez próbáljátok tartani magatokat, követhető legyen!

- Ha szeretnétek interakcióba lépni egy kalandmesteri karakterrel, keressetek fel privátban, hogy hol futnátok össze vele. (Illetve Tia Kaleah és Irina An Ceallan esetében Nightgoddest!) Javasolt megtekinteni a leírásukat, ami segíthet ötletet adni.

Jelzések


- További játékosokat is szívesen várok, a jelentkezés NINCS lezárva! ^^

A popkultúrális utalásokról


- A fenti témával kapcsolatban: itt lesznek kigyűjtve az eddig már említett és átnevezett dolgok, így mindenki láthatja, mi micsoda a mi világunkban! /static/img/forum/smilies/big_smile.png

Lista



- Amennyiben valaki kiszáll a játékból, a karaktere automatikusan átkerül az NPC-k közé, tehát úgy funkcionál tovább. Természetesen ha visszaszállnátok, visszakaphatjátok a karaktert.



A fenti lista bármikor bővülhet/változhat, a reagjaimban jelezni fogom a változtatásokat. Ha kérdés merül fel bennetek, nyugodtan tegyétek fel!
Amphyritte Kútja hivatalosan is megnyílik előttetek, jó szórakozást hozzá!
https://i.imgur.com/6TJXE6g.png


https://i.imgur.com/9Zmc6MX.gif
A képeken saját rajzok szerepelnek.

Bejelentkezve

#4 2019. 07. 01. - 11h18

Szikrázó gárda
Lyah
Moderátor & Eldarya fehér sárkánya
Lyah
...
Üzenetek: 8 237


A nyár utolsó sugarai aranyba borították az erdőt. A távolban hallani lehetett a tenger halk zúgását, s mivel a kastély egy sziklaszirten állt, még kékes csillogása is látszott a tornyok ablakából. A The’raphel birtok hatalmas kővárát csak egy hídon át lehetett megközelíteni, mely alatt a várárokban egy folyó rohanta körbe az erdő fölé magasodó szirtet, majd a tengerbe torkollott.
Ha valaki a szomszédos dombtetőn állt volna, megfigyelhette volna, ahogy a kihaltnak tűnő régiség kapujához érkezik négy ember. Bár nem egyidőben sétáltak át a kőhídon, de mind határozott léptekkel haladtak, a hatalmas várkapu pedig kérés nélkül megnyílt nekik. Járművüket a birtok határain kívül eső parkoló-félében hagyták, így miután a helyszínhez képest nevetségesen modern gépek már nem zajongtak, ismét csak a távolban hullámzó víztömeget hallhatta volna az, aki a dombtetőről figyeli a régi kastély.

Az viszont elkerülte volna a figyelmét, ami a romos falak mögött zajlott. Ugyanis egy mágikus fényburok vette körül a helyet, amely elfedte a valóságot a kéretlen szemek elől. Így hát, ha azon az augusztusi estén, ha valaki éppen a szomszédos dombról figyelte volna a naplementétől festőien megvilágított The’raphel birtokot, az egyáltalán nem látta volna, hogy belül a vendégek egy luxus villának megfelelően modern, ám mégis klasszikus eleganciáját megőrző épület szalonjában foglalnak helyet. Azt sem láthatta volna, ahogy egy ötödik személy előlép a szoba egy sötétebb sarkából és kényelmesen belesüpped a selyemhuzatos fotelba, sem azt, ahogy egy idős férfi nagy mosollyal köszönti a megjelenteket, miközben egy tálcán frissítő italokat kínál nekik.

De természetesen azon a szomszédos magaslaton nem volt senki, mivel senkit nem érdekelt igazán a várrom. Egyrészt, mert meglehetősen messze volt minden mástól, másrészt az emberek réges-rég megfeledkeztek a létezéséről. Erről maga a birtok ura, Lucius The’raphel gondoskodott hű társainak segítségével, a múltjuk minden emlékét eltüntették a világról. Jópár évszázados munkájuk volt ebben, de végül sikerült elérjék, hogy az embereknek a The’raphel név ne jelentsen többet annál, mint ami Lucius ügyvédi névjegykártyáin található. Ugyanakkor az amphiráns elnevezés is értelmetlen lett volna az átlag fül számára, hisz ők Amphyritte istennőről sem hallottak soha, és a varázslatos lények egyedül a gyermekmeséknek képezhették szerves részét. Mindössze három könyv maradt fel a régi időkből, a sötét és megváltoztatott múltból; az egyedüli igaz krónika, amely elmesélte Häymanot világának valós történetét. A három vaskos kötet azonban biztos helyen pihent, mágiával őrizve, ahol nem férhettek hozzá illetéktelenek.

Lucius The’raphel tehát a legkevésbé sem aggódott, mikor a kastélyával szemközti dombra pillantott, tudva, hogy senki sem figyeli onnan ezt a fontos gyűlést, melyre összehívta a Szövetséget. Mivel semmi nem kerülhette el a figyelmét, ami a birtokon történt, így tudta, hogy már mindenki megérkezett; mégis várt még egy kicsit, míg barátai kényelembe helyezkednek és találgatásokba kezdenek a gyűlés apropóját illetően.
Mi tagadás, szerette kivárni a drámai hatást és a tökéletes pillanatot a belépésre.
Ahogyan azt előre sejtette, a többi Ősamphiráns nem ült néma csendben őrá várakozva, máris beszélgetésbe elegyedtek egymással, ki-ki aktívabban társainál. Az öreg Mason Dirke, miután letette az italos tálcát, az ajtó mellé állva figyelte őket, olykor egy-egy szót hozzáfűzve.

- Barátaim! – szólalt meg végül fennhangon a házigazda a szalonra néző galérián állva. Lassú, kimért léptekkel indult lefelé a lépcsőn, kezét végigfuttatva az antik hatású faragott korláton. – Köszönöm, hogy idelátogattatok. Fontos dologról szeretnék beszélni, szóval kérlek, Brutus, te is figyelj ide! – Kedvesen, de mégis szigorúan mosolygott a feketébe öltözött férfira, aki egy nagyot sóhajtva ráemelte tekintetét, jelezve, hogy figyel. Ugyanakkor egy fiatalnak tűnő lány is felkapta a fejét, aki eddig az asztalon levő kekszekkel volt elfoglalva, láthatóan ő is magára vette a figyelmeztetést. Mindenki más fegyelmezetten ült, minden figyelmük a Legfőbbre irányult.
- A jóslatról van szó. Masonnel nemrégiben újraszámoltuk a holdakat…
https://i.imgur.com/0VRK3KG.png

A levegő még meleg, a városban pezseg az élet, talán épp csak egy kicsit jobban, mint általában. A szeptember csak annyi változást hozott Crata’norba, hogy megkezdődött a következő tanítási év, az általános iskolás kisgyerekek és az akadémiai diákok is ellepték a tömegközlekedési eszközöket és az utcákat. Az Akadémia alapképzését végző diákok a hónap első napját az iskola nagy, központi udvarán kezdték az igazgató, Dr. Adrian Dreier beszédét hallgatva. A mesterképzésen részvevőknek nem volt muszáj megjelenni, így hát belőlük már jóval kevesebb arc bukkant fel; legtöbbjük épp a tárgyfelvétellel volt elfoglalva, a könyvek beszerzésével, vagy még a szorgalmi időszak kezdete előtti utolsó szabad napjaikat élvezték ki: egy séta a Seela Parkban, a Hannor-tavak mellett, vagy éppen kocsmázás a Dhasy Lillyben. Azonban a laza évkezdés ideje szép lassan tovaszállt, és hivatalosan is megkezdődött a félév és a tanítás.
Hétfő van. A dolgozó emberek munkába igyekeznek, a diákok az Akadémiára. Mostanra már mindenki tudja a beosztását és az órarendjét, habár a tárgyfelvételi időszak még nem ért véget, péntekig van idejük változtatni. Míg egyesek az iskolapadban igyekeznek tudásukat bővíteni, addig a várostól nem messze, Carahorban is zajlik az élet: újabb kiképzési év ért véget, az újoncoknak pedig kezdődik a kemény megpróbáltatás. Az idősebb kadétokra most próbaidőszak vár, ahol már élesben megtapasztalhatják, milyen Gárdistának lenni.
https://i.imgur.com/odAWUHf.png
A játékosoknak

Karrakteretek foglalkozásának megfelelően mozogjatok! Az Akadémiai diákotok órarendjét szabadon alakíthatjátok, de figyeljetek oda a többiekre, ne legyenek ütközések! Az Akadémia területén több csomópont is van, ahol karaktereitek találkozhatnak, ismerkedhetnek: központi udvar, étkező, könyvtár, klubhelyiségek, stb. Közös órákról is összebeszélhettek egymással, valamint iskolán kívüli elfoglaltságot is kereshettek magatoknak a városban. Legyetek kreatívak!
Gárdista karakterek: a reggeli után Carahor 3-as barakkjának udvarán van a kadétok számára a gyülekező (Nantiel tisztet is ide várják), ahol egy eligazítás után megy majd mindenki a beosztásának megfelelően a dolgára.


https://i.imgur.com/9Zmc6MX.gif
A képeken saját rajzok szerepelnek.

Bejelentkezve

#5 2019. 07. 01. - 12h18

Árnyék gárda
Shaylee
A familiárisok barátja
Shaylee
...
Üzenetek: 3 377

https://i.imgur.com/HE8cnNX.png


(Otthon->Akadémia)

Borongós szürke nappal kezdődik az év első napja az akadémián. Akarom mondani, ha az idő ezt nem is tükrözi de a hangulatom igen. Valamivel muszáj volt feldobnom a napot, ezért elővettem egy fél görögdinnyét, ami még ugyanolyan finom volt, mintha csak nyár lenne és mindenféle finomságot készítettem felőle. Vagyis smoothie-t és salátát, amibe tettem még joghurtot, zabpelyhet, szőlőt és epret is. Már nem a szüleimmel élek egy ideje, az egyetemen inkább koliba kezdtem el lakni, aztán szerencsére úgy gondolták, hogy kifizetődőbb, ha kapok egy lakást. Nem olyan nagy mint a ház amiben felnőttem, még csak fele akkora sem, de csinos, kényelmes és egyedül lehetek benne a gondolataimmal. Kiültem a mini teraszra és ott fogyasztottam el, a reggelimet. Nézve az embereket, ahogy munkába igyekeznek, ránéztem az órára és akkor láttam, hogy nekem még van időm, akár a tenger.
Betettem a mosatlant a mosogatóba és elkezdtem készülődni. Felöltöztem, felvettem a kedvenc magassarkú bokacsizmámat, amiben sok embernek nehéz lenne akár meg is állni, de én ezt már olyan szintre fejlesztettem, hogy futni is tudok benne. Felkaptam a táskámat és néhány tekercs papírt amin azok a dizájnok vannak, amiket a nyár alatt eszeltem ki és jólesően sétáltam az egyetemhez. Ott már diákok serege volt, főleg a kapuknál.
Ez bizony számomra már nagyon a vége az itteni tanulásnak és főleg a vizsgamunkámra szerettem volna koncentrálni. Valami olyasmit kell terveznem, ami nem csak, hogy üt, de egyenesen K.O.-t ad mindenkinek.
Sajnos nekem jött egy diák, így sikerült a papírokat szétszórni. Remek a kezdetleges jókedvemnek már csak ez hiányzott.
El is kiáltottam magam, amikor láttam egy bakancsot az egyik tekercs felé közeledni. Szinte mint a lassított felvétel.
-Mindenki álljon meg! Figyeljetek a lábaitok elé, éppen a jövőm hever a porban és nem akarok cipőlenyomatokat látni rajtuk.

Meg is álltak a legtöbben, gyorsan elkezdtem felvenni a műveimet a földről, mielőtt valaki rájuk taposna.


https://i.imgur.com/KvFssZc.gif

Kijelentkezve

#6 2019. 07. 01. - 12h50

Szikrázó gárda
Starsky
Moderátor
Starsky
...
Üzenetek: 81

https://i.imgur.com/ZCTyHWY.png
[Otthon --> Akadémia]



Egy kicsit átkomponálva egy jól ismert dalt, akkor így lenne igaz. Legalábbis a részemről: Ez a nap nem más, mint a többi...
Igaz volt benne egy-két kisebb változtatás. Például elkezdődött a következő tanév, így félálomban hallottam a húgomat mászkálni a házban, miközben készülődött.
Próbáltam tovább aludni, mivel én még megtehettem volna, de sajnos nem jött össze. Ha egyszer felkelek, felkeltenek, nem tudok már visszaaludni.
- Jó reggelt!
- 'Reggelt... - motyogtam félálomban, miközben becsoszogtam a konyhába, ahol June ezerrel készítette a reggelit. Én pedig jó testvér módjára, leültem az asztalhoz és vártam a saját adagomat, ami természetesen... Nem jött. - ...Hééé!
- Ne haragudj, egy kissé késésben vagyok. Vegyél magadnak valami péksütit.
Megvető pillantással néztem a húgomra, aki csak felnevetett az ábrázatomon, de miután elegendő erőt összeszedtem, felkeltem a helyemről és elmentem felöltözni és rendbe szedni magam, ami egyáltalán nem igényelt sok időt.
- Elmentem!
- Várj! Várj... - Gyorsan lereppentem a lépcsőről és June mellé szegődtem. - Elkísérlek...
- Ugye tudod, hogy nem vagyok már kislány, akinek a kezét kell fogni? - Nagyokat pillogva néztem Junera, aki nem igazán nőtt nagyra és még most is eléggé kicsi. - Inkább ne mondj semmit.
- Ahogy óhajtod! - mosolyogtam, aztán zsebre dugott kézzel elindultam mellette.
Igazából nagyon jól tudom, hogy egy felnőtt nő és nincs szüksége gardedámra, de ha már egyszer ki kell mozdulnom reggelit venni magamnak, miért ne kísérhetném el? Ha már egy péksütis úgyis van az intézmény közelben...
Hatalmas lendülettel fordultam meg a péksütis irányába, miután elköszöntem a testvéremtől és megvártam míg átlépi a kaput. Így telibe neki ütköztem valakinek.
Kellett pár pillanat mire pontosan felfogtam, hogy mi is történt itt, de amint rájöttem a helyzet komolyságára, egyből a lány segítségére siettem.
- Ne haragudj... - Azonnal elkezdtem összeszedni a szétszórt papírokat, amiket könnyen elértem. A többit, amik messzebb voltak, és cipő általi halálnak voltak kitéve, egy kis varázslat segítsével magamhoz reptettem őket, mintha csak a szél fújta volna vissza.
Egy kis ártatlan, egyáltalán nem feltűnő varázslat...


A wild dragon was here...
https://i.imgur.com/rZkqb93.gif

Kijelentkezve

#7 2019. 07. 01. - 13h09

Árnyék gárda
Zirailah
Legyőzte a Dahut
Zirailah
...
Üzenetek: 2 759

https://i.imgur.com/k4NTcaL.png


[Otthon -> Akadémia]


Hétfő. Tipikusan úgy keltem, mint a legtöbb ember ilyenkor. Kissé morcosan és húzott volna visszafelé az ágyam. Hamar kivertem az ilyesmi gondolatokat a fejemből. Ha más nem a családom zaklatott volna a felkeléssel. Hamar a jókedvemet varázsoltam az arcomra. A nagymamám a konyhában sürgölődött, anya alighanem pirítóst készíthetett. Mire lehuppantam az egyik székre már az asztal körül tevékenykedett. A nagymamám lakása közelebb helyezkedik el az akadémiához, így kényelmesebb itt élni. Nem is bánom, ha késésben voltam valahonnan mindig akadt segítőkezem, emiatt meg főleg hasznos. Amúgy külön is költözhettem volna. Nem mintha nem tudnám magam önállóan is ellátni. Két szelet pirítós elfogyasztása után a szobámba masíroztam valamilyen ruha kutatási célból. Kényelmes farmer nadrág, rövid ujjú póló, tornacipő és tökéletesen meg vagyok. Szinte le tudna olvadni rólam még ez is a melegben, pedig szeptember van. A táskámba dobtam azért egy pulóvert a vékonyabbik fajtából, csuklyásat, mert ki tudja a szeszélyes időjárás mikor tréfál meg egy kiadós esőzéssel. Sosem voltam az esernyők híve. A hajamat hagytam a vállaimra omlani, még szerencse, hogy előző este megmostam, hagytam megszáradni és reggelre begöndörödött. Épp csak átfésültem. Halvány rózsaszínű szájfényt tettem az ajkaimra, a szempillaspirált most kivételesen hanyagoltam. A lila kristály nyakláncomat a nyakamba akasztottam, egy gyors mosakodást, fogmosást követően nagyjából készen voltam. Még elkészítettem a kedvenc epres shakeem-et az ebéd időre szánt ennivalómhoz, felkaptam a telefonomat a szekrényről és indulásra készen hagytam el a házat. Pont azon gondolkodtam, hogy a könyvtárba kellene mennem néhány könyvért, ha már irodalom szakos vagyok, de a kapunál már egy kisebb felfordulásba "ütköztem". Egy lány és egy fiú elég feltűnően gyorsan hajolgattak a földre. Mint kiderült papírokat szedegettek össze éppen. Egyre én is majdnem ráléptem, de hála a lány hangjának hamar félbe szakadt a cselekedetem. Amik hozzám közelebb sodródtak a lendülettől azokat összeszedtem és a gazdájuknak adtam szépen vissza, ahová tartoznak. Azt hiszem kezdtem érteni miért nem a kedvence az embereknek a hétfő. Enyhén szólva hozza magával a balszerencsét az első nap jelző mellett. Persze nem kerülhette el a figyelmemet néhány papír "titokzatos", megmagyarázhatatlan repülése. Furcsán ráncoltam a homlokomat, de különösebben nem foglalkoztatott a dolog, bár nem szoktam képzelődni.

Utolsó módosítás: Zirailah (2019. 07. 01. - 15h59)


https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/f/3fd8e9ed-4b00-4e26-95ed-d69014253ff0/dd5w41i-8ebb8e28-12a6-485e-abd3-69ce4b40df40.gif?token=eyJ0eXAiOiJKV1QiLCJhbGciOiJIUzI1NiJ9.eyJzdWIiOiJ1cm46YXBwOjdlMGQxODg5ODIyNjQzNzNhNWYwZDQxNWVhMGQyNmUwIiwiaXNzIjoidXJuOmFwcDo3ZTBkMTg4OTgyMjY0MzczYTVmMGQ0MTVlYTBkMjZlMCIsIm9iaiI6W1t7InBhdGgiOiJcL2ZcLzNmZDhlOWVkLTRiMDAtNGUyNi05NWVkLWQ2OTAxNDI1M2ZmMFwvZGQ1dzQxaS04ZWJiOGUyOC0xMmE2LTQ4NWUtYWJkMy02OWNlNGI0MGRmNDAuZ2lmIn1dXSwiYXVkIjpbInVybjpzZXJ2aWNlOmZpbGUuZG93bmxvYWQiXX0.JAhcOMHgQ7qDKDHCcyVt5bb22RId5GIin3NGkqOGea0

Kijelentkezve

#8 2019. 07. 01. - 13h58

Obszidián gárda
LovelyPinty
Tündérek cinkosa
LovelyPinty
...
Üzenetek: 1 026

https://i.imgur.com/Cuu8SFJ.png
[Otthon->Akadémia]


Aeth sosem volt az a sokáig alvó, még ha nagyanyja engedte is neki. Most is mint mindennap felébredt pirkadatkor, így a lány láthatta a napfény első sugarait. Megvetette az ágyát, mindent tökéletesre szeretne csinálni, míg nem ébred fel a nagymamája addig a festővásznán elkezdett festeni, mikor meghallotta, hogy az idős asszony felkelt, azonnal készülődni kezdett. Mint most is egy nagyon szép ruhát választott ki. Megfelelő kiegészítőkkel dobta fel, majd elindult le a földszintre ahol a reggeli-e tálalva volt. Aeth köszöntötte a nagymamáját egy puszival miközben nem is sejtette hogy a festék az arcán volt.
-Aeth megint korán keltél látom...-mondta az idős nő.
-Igen nagymama-mondta Aeth, miközben ülne le amikor a nagyanyja azonnal egy vizes ronggyal a lány arcához érintette.
-Kimaradt a mosakodás itt-neveti el magát az asszony majd hagyta enni a lányt.
Amikor Aeth végzett felrohant a táskájáért, és elindult az akadémiára. Az akadémia felé beugrott a bioboltba, ahol vett pár salátát, meg egy málna ízű kocka cukorra hasonlító édességet. Ment tovább, amikor beért látta hogy valakinek a papírjai szana-széjjel vannak. Nem akar rájuk lépni, így megállt és csak nézte ahogy a papírok értetlenül repkedni kezdtek, mint a szél játéka lenne.


https://i.imgur.com/QN1vIVH.png

Kijelentkezve

#9 2019. 07. 01. - 16h02

Árnyék gárda
Shaylee
A familiárisok barátja
Shaylee
...
Üzenetek: 3 377

https://i.imgur.com/HE8cnNX.png


Nagy örömmel vettem èszre, hogy a papírok nagy rèszèt màris sèrtetlenül sikerült felszedni. Egy bocsánat kèrèst hallottam oldalròl ès làttam egy fekete hajù, fiatal sràc szorgosan szedegette össze a papìrjaimat. Nagyon hàlàs voltam èrte, egy màsik làny akinek felettèbb tetszett a haja is segített nekünk.
-Köszönöm szèpen. -Szòltam nekik amilyen hangosan ès kecsesen tudtam, legalàbb az erőlködèst ne lehessen hallani, amikor hajlongtam.
A szemeim elkaptak a fuvallatot ami az utolsò papìrokat is oda hordta elèm. Fel is vettem őket ès kiegyenesedtem.
-Mègis csak jò nap a mai, mèg a termèszet is besegít a kedves akadèmistàk mellett.
Felèjük nyùjtottam a kezeimet, mind a kettőt mivel nem tudtam dönteni, hogy kinek mutatkozzak be először is.
-A nevem Rheia, köszönöm a segìtsèget!

Tudom, hogy màr làttam őket többször, de mèg nem beszèlgettem velük.

Utolsó módosítás: Shaylee (2019. 07. 01. - 22h40)


https://i.imgur.com/KvFssZc.gif

Kijelentkezve

#10 2019. 07. 01. - 16h12

Szikrázó gárda
Starsky
Moderátor
Starsky
...
Üzenetek: 81

https://i.imgur.com/ZCTyHWY.png
[Akadémia]


Egy abraka-dabra itt, egy abraka-dabra ott és máris ez a dal fog egésznap a fejemben menni... Remek.
Láttam, ahogy a göndör, lila hajú lány elég furcsán néz a papírokra, de annyival letudtam az egészet, hogy rákacsintottam, miközben egy pillanatra elkaptam a tekintetét. Nem a szívem csücske a varázslat titkolása. Sose volt, de ha vannak olyan ügyes emberek, akiknek szép lassan összeállhat a kép a fejében... Nem fogok a kitalálásuk útjába állni. Aztán, a varázslatnak hála a papírokat sikerült épségben felszedni, amiken egy kicsit elidőzött a tekintetem, miközben lassan felegyenesedtem, hogy visszaadhassam őket a gazdájának.
Ügyesen rajzol ez a lány... Pontosabban Rheia, ahogy az imént kiderült ez a számomra.
- Murphy! - Egy hatalmas mosollyal megragadtam a lány kezét és barátiasan megráztam. - Egész jók, amiket rajzoltál. - Ahogy elengedtem a kezét, visszaadtam az utolsó papírokat, amik még nálam maradtak.

Utolsó módosítás: Starsky (2019. 07. 01. - 16h43)


A wild dragon was here...
https://i.imgur.com/rZkqb93.gif

Kijelentkezve

#11 2019. 07. 01. - 18h49

Abszint gárda
piroskaseres
Legyőzte a Carcolhot
piroskaseres
...
Üzenetek: 8 683

https://i.imgur.com/JjhuexU.png

[otthon=>Akadémia]

Reggel korábban keltem, mint általában szoktam. Szerettem volna meglepni testvéreimet egy finom reggelivel, mielőtt elmegyek az akadémiára. Az órám pittyegése hallaltán gyorsan keltem fel, hogy le tudjam nyomni azt. Egy ideig csendben ültem, és hallgatóztam, hátha felébredt rá valaki, de nem észleltem mocorgást. Nesztelenül kaptam magamra egy farmert, és egy fehér pólót, majd a fördőmbe lépve kifésültem a hajam, és felvittem az arcomra egy kis sminket is. Ezuek után a mindennapi rutinműveletek után kilopóztam a szobámból, és a földszintre osontam. Amikor megreccsent a lábam alatt a deszka, megálltam, és szívem dübörgését hallgatva imádkoztam, hogy ne keljenek fel a testvéreim. Az emeleti szobák falai hihetetlenül vékonyak.. Viszont legalább a konyha hangszigetelt. Miután elértem a "biztonsági zóna" ajtaját, óvatosan nyomtam le a kilincset, majd nyitottam ki az ajtót. És abban a pillanatban izgatott suttogás ütötte meg a fülemet. Leelőztek volna..?- Fordult meg a fejemben kissé csalódottan. Valóban; beléptem után az asztalon már kész fejedelmi reggeli várt rám. Könnyek szöktek a szemembe, annyira meghatott. De ezt  nem mutattam ki nekik.
- Mikor keltetek? - szegeztem a kérdést a fiúknak aggodalommal teli hangon.
- Azzal te ne törődj! - Jött a válasz a legfiatalabbiktól (Oliver). Nem hallgattam rá, hangot adtam aggodalmamnak a munkában való teljesítményükkel és a kellő alvásidővel kapcsolatban, de meg is köszöntem nekik fáradozásaikat, immár könnyek között. Középső bátyám, aki alapból mindenkivel rideg, velem olyan szeretetteljes, hogy néha rá sem ismerek, amikor másokkal beszélget. "Beszélget"... Ő rögtön mellém állt, és nyugtatólag elkezdett ölelgetni, és simogatni a hajamat. Szeretem ezt az érzést, megnyugtat. Főleg az
ő nagy, és meleg kezei. Mindig olyan gyengéd. Így az érintés nagyon jól esett, hiszen kicsit izgulok az akadémia miatt. A reggelit viszonylag hamar megettük, miután lecsengett a veszekedés. A három fiú ragaszkodott ahhoz, hogy elkísérjenek, így kivételesen megengedtem nekik, tekintve, hogy ez az első napom az irodalom szakon. A kapunál könnyes búcsút vettünk egymástól, és jókívánságokkal a zsebemben hagytam ott őket. Bár Joe ( a középső fivér) alig akart elszakadni tőlem. Bizonytalan léptekkel haladtam az akadémia ember-tömege közepe felé. Hátamon ott pihent egy egyszerű, farmer-kék hátizsák, amiben meglapult néhány könyv, toll, és jegyzetfüzet. Történhetett valami, mert nagy volt a zajongás nem messze a bejárattól. Ám kezdett melegem lenni a napon, ezért gyorsan beléptem az épületbe. Viszont nem nagyon tudtam, innen mit kezdjek magammal. Kezdetnek talán körbe kellene néznem.. vagy rögtön megkeresni az irodalom tanszék termét..

Utolsó módosítás: piroskaseres (2019. 07. 01. - 18h56)


"A semmi az egy olyan valami, ami azért valami, mert semmi."

Kijelentkezve

#12 2019. 07. 01. - 21h07

Szikrázó gárda
Lyah
Moderátor & Eldarya fehér sárkánya
Lyah
...
Üzenetek: 8 237

https://i.imgur.com/houtEwn.png

Lakásom -> Akadémia

Biztosan nem volna furcsa, ha azt mondanám, hogy baromi unalmas a többszázadik nap többszázadik reggelén felébredni arra, hogy minden ugyanolyan körülötted, amilyen már sok ideje. Néha változnak az arcok, változnak a tárgyak, változik a technika. De mégis minden ugyanolyan.

Én viszont elutasítottam a gondolatot: még egy unalmas nap, még egy szürke hétfő, még egy iskolai év. Nem. Sokkal inkább úgy kell gondolni, mint egy új lehetőségre, egy új esélyre az élettől az élményekre és szép pillanatokra. Minden nap egy ajándék arra, hogy megtapasztaljunk valamit, amit korábban még nem. Amphyritte megáldott és egyben meg is átkozott minket, de nem engedhettem meg magamnak, hogy ez megijesszen. Akkor nem, ha meg akarom őrizni a józan eszem.
Ráadásul Lucius korábbi szavai új erővel töltöttek fel.
,,Azt hiszem, hamarosan itt az idő. Pár év múlva, pár hónap múlva, akár pár nap múlva… nemsokára eljön, és szabadok leszünk!”
Ha igaza van, ahogy általában, akkor ezeréves küldetésünk végre véget ér, és eljön az igazi béke. Bárcsak…

- Jóóóó! – csaptam össze tenyereimet, amivel egy széllökést indítottam el, hogy a takaró lerepüljön rólam. – Ez egy jó nap lesz!
Energikusan pattantam ki az ágyból és kezdtem el készülődni. Álmomban sokat ficergek, ami miatt a hajam fertelmes gubanccá szokott válni egy éjszaka alatt: most is volt vele bőven küzdeni valóm. Persze ez nem keserített el, míg emberi alakot öltöttem magamra, vidáman táncikáltam és telitorokból énekeltem a kedvenc dalaimat. Egy laza ing és mintás vászonnadrág, az elmaradhatatlan ékszereim és egy leheletnyi smink; készen álltam a napra. Táskámba süllyesztettem a digitális rajztáblámat, de mellé egy hagyományos füzetet is. Nagyszerűek ezek a modern eszközök, lassan merülnek, hatalmas a tárhelyük és bármikor képesek kivetíteni a munkáimat. Viszont szükségem volt néha a hagyományos eszközökre is. A múltra emlékeztettek, arra, aki vagyok, ahonnan jöttem, arra a lányra, akinek egykor csak pár papírlapja volt, egy ceruzája vagy néha egészen egyszerűen csak egy széndarabja.

- Elmentem! – szóltam Mary néninek, mikor leszaladva a lépcsőn a közös folyosóra értem, amelyen az ő és az én lakásom osztozott. A főbérlőm volt és közvetlenül alattam lakott, a reggeli, esti és mindenkori zajongásaimat meg már tökéletesen megszokta. Különben is, sejtettem, hogy öregnéni módjára már rég talpon van és tesz-vesz. Höhh, mondom én, aki idősebb nála.
Válasz nem érkezett, így mentem az ajtóhoz, de útközben megtorpantam és tettem hátra pár lépést a kispolcon hagyott sütis tányérig. Hát gondolt rám! – Imádlak! – Még ha éreztem is a fogkrém mentolos utóízét a számban, az nem tudta legyőzni Mary néni csodás lekvárral töltött csokis kekszét. Annyira elvarázsolt az íze, hogy késve vettem észre, hogy a busz már beállt a lakásunktól nem messzi megállóba. Nem gondolkoztam, futottam tiszta erőmből és az utolsó pár méteren elrugaszkodtam a megálló talajától és bevágódtam az épp csukódó ajtón. (Tekintve, hogy ezeken a repülő buszokon már nincs sofőr, nem várt volna meg) Persze az emberek méltán néztek rám elképedve, mivel eléggé veszélyes mutatványt hajtottam végre. Végtére is csak kábé tizenöt méterre vagyunk a talajszinttől.

- Ehehehe, hát megcsináltam – vakargattam a tarkómat bután vigyorogva, majd leültem egy bácsi mellé és a többi utas szép lassan elfelejtette a létezésemet, mindenki visszatért a maga dolgához. Volt tíz percem kifújni magamat, mielőtt elérkezett volna az Akadémia előtti megálló. Vidáman lépdelve elsétáltam egy, a kapualjban beszélgető csapat mellett, majd a tágas udaron, mely az impozáns épület előtt húzódott, szökőkúttal a közepén, elkezdtem a félreeső, árnyékos sarkokat pásztázni.
Vajon Brutus bejön ma?

A többiek nem nagyon vágytak rá, hogy tanuljanak, mindenkinek más volt a módszere, hogy elvegyüljön az emberek között. Én szerettem itt lenni, ezzel én is sokkal fiatalabbnak éreztem magam. Brutus volt az, akit még sikerült megrontanom, hogy próbálja ki. Az ember azt hinné, hogy semmi sem érdekli igazán, és teljesen mogorva, de az igazság az, ha úgy adod elő neki, hogy ez mennyire jó buli lesz, és kölyökkutya szemekkel nézel rá, akkor ki lehet belőle csikarni valami ilyesmit: „Áhh. Egye-b*ssza, legyen. Végül is mindegy nekem. Ha ettől boldog leszel…”
Igen. Azt hiszem, pontosan ezeket a szavakat használta. Talán más sorrendben.

- Cicc-cicc, vámpírfiú, bújj elő! – szólongattam az épület oszlopainak árnyékát. Persze simán lehet, hogy mára nem vett fel órát, vagy csak későbbre, és nem lesz itt. De én megpróbálom. Benéztem minden sarkon, és végül csak sikerült kifognom egy sötét foltot. – Bingóó!
- Mmhm. – Ennyivel le is tudta az üdvözlésemet, láthatóan borzasztóan elmerült egy könyvben, miközben az egyik széles kőkorláton ücsörgött egy oszlopnak dőlve. Áthajoltam a válla fölött és beleolvastam a könyvbe. Valamiféle horrortörténet lehetett abból a fél bekezdésből ítélve, amit átfutottam a tekintetemmel, mielőtt becsukta volna.

- Ma a szokottnál is bőbeszédűbb vagy – nevettem fel, majd kicsit vállba boxoltam. – Gyerünk! Gondolom, azért vagy itt, mert órád lesz. Akkor ne ücsörögj, el fogsz késni!
- Hát akkor elkések. Nem nagyon érdekli az embereket.
- Aaaa… Bruu, ne legyél már ilyen… te! – Megragadtam a karjánál fogva és lerántottam az ülőhelyéről. Szerencsére nem tanúsított nagy ellenállást. – Most pedig megyünk!
- Szörnyű vagy. Épp egy fejezet közepén tartottam. - Hangja pedig egyáltalán nem tükrözött felháborodást emiatt.
- Érdekes könyv?
- Nem igazán. Régen jobbakat írtak.
- Biztos vagyok benne, hogy párszáz éve is ezt mondtad.
- Nos, azt nem mondtam, milyen régen. De akkor biztosan jobbakat írtak.


https://i.imgur.com/9Zmc6MX.gif
A képeken saját rajzok szerepelnek.

Bejelentkezve

#13 2019. 07. 01. - 21h47

Szikrázó gárda
Starsky
Moderátor
Starsky
...
Üzenetek: 81

https://i.imgur.com/ehBoDXu.png
Akadémia


Nem szeretem a hétfőket.
Elhatároztam, hogy szorgalmas leszek az első napokban, bejárok minden órámra, még a zene történelemre is, amit ki nem állhatok és az első tantárgyam hétfőnként... Erre... Most kell megtudnom, hogy a mai nap elmarad, miután már bejöttem az Akadémiára.
Ha még nem mondtam volna... Nem szeretem a hétfőket. Vannak ritka kivételek, de a hét kezdés valamiért mindig balszerencsés... Legalábbis nekem.
Mindenesetre próbáltam hasznosan eltölteni az időmet, a következő órámig. Nem szerettem volna haza menni, hogy utána ismét visszajöjjek ide. Gondoltam arra, hogy beüljek egy teljesen random órára, esetleg ellátogassak a zene terembe... Végül a kis noteszemmel a kezemben sétáltam az udvaron egy nyugodt félreeső helyet keresve, hátha megszáll az ihlet a dalom folytatására. - Öhhh... - Arra viszont nem számítottam, hogy egy érdekes beszélgetésnek leszek szem- és fültanúja.
Vámpírfiú, macskahívás, többszáz év...
Nem igazán tudtam volna nekik mit mondani, de amikor rám néztek, amolyan "Nice" fejjel bólintottam feléjük, majd tovább sétáltam volna, de a szerencsétlenség ismét megtalált és neki mentem egy oszlopnak. A kezeimből pedig sikeresen kiejtettem mindent.
A mai nap tényleg a szerencsétlenségekről szól.
Hallottam, ahogy valaki azt mondja, hogy egy lány elejtette a papírjait az épület előtt, én sikeresen neki sétálok egy oszlopnak... És még csak 1-2 órája indult el a nap.


A wild dragon was here...
https://i.imgur.com/rZkqb93.gif

Kijelentkezve

#14 2019. 07. 01. - 21h57

Abszint gárda
Madelline
A gárda hivatalnoka
Madelline
...
Üzenetek: 1 673

https://i.imgur.com/Iuv5mmL.png
Szállás --> Étkezde


Mint mindig, hajnalban keltem fel. Gyorsan magamhoz tértem, és energiával tele kezdhettem el napi rutinomat. Felülések, húzódzkodás, fekvőtámasz, lábmunka, pár kör futás a szállás körül. Ezek jellemzik a reggelemet. Az újoncok minden évben furcsán néznek ránk, viszont mi már tudjuk, így még könnyebb kondiban maradni - az már más kérdés, hogy a kadétok többsége ilyenkor még csak épp' magához tér, vagy vonul reggelizni. Nem tudom, hogy szükséges e az ilyen életmód, viszont ártani nem árt. Emiatt csak jobban tudom majd teljesíteni feladataimat. Csupán egy-két dologban nem értek egyet, ez viszont Amphiráns származásom miatt van. Engem sosem járt át az a vallási mizéria. Mondjuk, ha nem mondok ezzel kapcsolatban semmit, csak teszem a dolgom, akkor ez senkit nem érdekel.
Egy kissé elfáradtam a reggeli 'bemelegítésben'. Gyors fürdés, fogmosás, és egyenruha felvétel után egyből az étkezde felé vettem az irányt. Összefutottam pár emberrel, akikkel váltottam pár szót, utána folytattam utamat. Elég hangulatos Carahor ezen része, ahogyan a legtöbb. A természet és a technológia találkozása.  Kíváncsian vártam a mai napot, hiszen most következik az a bizonyos év, amikor próbaidőszakon leszünk. Ezzel az első célom elértem, ugyanis sikerült a kiképzés eddigi része, és nem rúgattam ki magam. Remek! Fogalmam sincs, milyen pozícióba szeretném felküzdeni magam. Annyit tudok, hogy lovag nem leszek. Nincs az a pénz. Vállat vontam.
Már csak egy dolog van hátra: megenni a reggelimet, mielőtt olyan éhes leszek, hogy a gárda összes étkészletére szükség lesz éhségem csillapítására. - gondoltam magamban, majd elkezdtem magamba tömni az ételt. Ezzel a tempóval igencsak hamar befejeztem az evést, és elégedetten nyújtóztam.


https://i.imgur.com/1ffDhCC.pnghttps://i.imgur.com/ENTFcOR.pnghttps://i.imgur.com/vEo5V0y.pnghttps://i.imgur.com/Xycjrpl.pnghttps://i.imgur.com/hxmYlNS.pnghttps://i.imgur.com/k65S0Mc.pnghttps://i.imgur.com/FLdFcEK.png

Kijelentkezve

#15 2019. 07. 01. - 22h14

Árnyék gárda
Michonne
A gárda tüzére
Michonne
...
Üzenetek: 4 670

https://i.imgur.com/XKTYveS.png


[Carahol]

A mai nap ígéretesnek tűnt egy reggeli futás beiktatásához. Bő egy órát futottam az erődítmény körül. Visszaérve gyors zuhanyzás, majd egy tápláló ám, de mégse leterhelő reggeli keretében elolvasom az aktuális híreket a tabletemen. Tudom, hogy sokan furcsán néznek rám, hiszen nem vagyok kifejezetten abból a jómódú családból származó "kölyök", de szerencsére volt energiám és időm dolgozni a kiképzés mellett. Természetesen nem hajszoltam túl magam, éppen csak annyit kerestem, hogy tudjak félre tenni és napi szinten megélni.
- Semmi érdekes. - motyogom magam elé, és leteszem az asztalra az eszközt. Láttam pár kadétok akikkel együtt végzek majd idén, nekik bólintottam, majd jöttek a Járőrök. Az új puccos egyenruhájukban, ami a - fene egy meg - nagyon is jól nézett ki rajtuk. Féltékeny voltam, hogy kihagytam majdnem két évet a tanulásból, így csak idén végzek, míg ők már teljes jogú tagok lehetnek. Nyilván magamnak köszönhetem, hisz sokáig csak dacból nem akartam beiratkozni, de aztán édesanyám szöget ütött a fejembe, hogy képes vagyok véghezvinni azt amit az apám oly sokáig el akart érni. Tessék itt vagyok. Cserébe viszont jó ideje nem láttam Őt amit nagyon bánok, de most koncentrálnom kell.

https://i.imgur.com/Y7vG9ik.png


[Otthon ↣ Akadémia]

Valamelyik új popsláger fülembe ragadt változatát dúdoltam sminkelés közben. Ruházatomat illetően teljesen kész voltam, egy rövidebb derékig erő nadrágot választottam amihez crop top párosult kivillantva épp hogy lapos hasamat. Egyik húgom berontott a szobámba és a szájfényemet kezdte követelni.
- Szó sem lehet róla! - ripakodtam rá és táskám mélyére süllyesztettem elégedett vigyor kíséretében amire toporzékolni kezdett az ajtóban anyánk után kiáltozva. Ha ennyi tesóval nő fel az ember megszokja az ilyesmit. Természetesen most sem vettem komolyan és minden motyómmal együtt kisliccoltam mellette, mielőtt bárki is felelősségre vonna az osztozkodási szokásomat illetően. A bejárati ajtó záródott mögöttem és én elindultam az új tanévem felé. Szerintem sokan nem ennyire boldogak, mint én hiszen "Úristenszemptembervankezdődikasuli" és ráadásul hétfő van, de engem ezek a dolgok nem izgattak sosem. Mindig pozitívan álltam a dolgokhoz, még akkor is, ha a kilátásaim nem éppen rózsásak voltak. Aztán mindig ki tudtam hozni a maximumot magamból, amire büszke voltam és a családom is, de ennyit az önfényezésről. Hajam amit most lófarokba fogtam, szinte lila örvényként fogta körül arcomat a reggeli friss szélben. Röpke egy óra utazás eltelte után elértem az Akadémiához bepakoltam az elmaradt holmikat a szobámba és elidultam az első órámra.

Utolsó módosítás: Michonne (2019. 07. 20. - 17h08)

Kijelentkezve

#16 2019. 07. 01. - 22h38

Árnyék gárda
Shaylee
A familiárisok barátja
Shaylee
...
Üzenetek: 3 377

https://i.imgur.com/HE8cnNX.png


(Akadémia udvar)

A nagyon fiatalnak tűnő srác kezet is rázott velem, amiből csak arra tudtam következtetni, hogy nem csak fiatal de eléggé életvidám és barátságos is. Megkönnyebbülés volt, amikor elengedte a kezemet és visszaadta a rajzaimat. Nem csak azért mert az ereklyéim immár ismét biztonságban vannak, hanem azért is, mert elengedte a kezemet. Nagyon szimpatikus a srác- Murphy- de nem szerettem gyerek korom óta az érintkezést másokkal. Mindig attól tartok, hogy meglátok valami rosszat. De viszont a dicséretétől fültől fülig ért a szám.
-Köszönöm. Igazából a divattervezésben a rajz a gyenge pontom, de teszek amit tudok. Főleg ennyi év után, itt volt az ideje, hogy valamennyi tudást sikerüljön kipréselnem magamból.
-Na és Ti? Milyen szakra jártok?
Néztem itt Murphyre és a göndör hajú lányra, majd ismét Murphyre.
-Te biztosan most kezdesz, olyan fiatalnak tűnsz. ha gondolod szívesen segítek körbe vezetni téged.

Na tessék pár perc és elő is tör belőlem a tyúkanyó. Talán az kellene, hogy legyen a hivatalos címem, hogy Szent Rheia Dimitriadis a gyengébbek és ártatlanok védelmezője.


https://i.imgur.com/KvFssZc.gif

Kijelentkezve

#17 2019. 07. 01. - 22h48

Árnyék gárda
Luxanna
Unikornisok cinkosa
Luxanna
...
Üzenetek: 381

https://i.imgur.com/HBA68i5.png
{ Kaylanee lakása → Akadémia }


Hétfő reggel van és én friss vagyok, mint a harmat. Furcsa. Ám cserébe külsőm nem ezt tükrözi, úgy nézek ki, mint aki húsz éves álmatlanságban szenved. Egy tál zabkása viszont képes csodákat művelni bármivel, szóval most is abba vetem minden reményem - na meg a sminktudásomba, amire más azt mondaná, hogy inkább ne, de na, szeretem azt hinni, hogy értek valamicskét hozzá. Értek is valamicskét, csak nem mindegy, mekkora valamicskét.
Fél óra eltöltésével a sminkcuccaim társaságában igen üdítő. Alapvetően a természetesség híve vagyok, de ilyen napokon, mint a mai, megengedhetek magamnak egy kis alapozót, és arany fényű highlighter-t tusvonalaim mellé. Kiválasztok egy lenge fehér inget, illetve egy mintás, szintén lenge sortot, és szokásos gyűrűimet.
Főzök egy erős teát, melyet az erkélyen ülve szürcsölgetek teljes nyugalomban, nem is gondolva a tanév eleji stresszre, ami valahogy rólam mindig lepereg. Valahogy nem tud izgatni, mindenki mindig túlpörög a dolgon, ha nem tennék, nem idegeskednének és mindenkinek jobb lenne. Győzködöm erről közvetlen környezetem, mindhiába.
Ráérősen indulok az Akadémia felé, annyira ráérősen, hogy még a Nénihez is benézek a boltba, aki persze már ilyenkor is sürgölődik, pakolgatja, kiméri a gyógynövényeket.
Nem telik bele sok időbe, mire beérek az ismerős épület területére. Mint sok diák figyelmét, az enyémet sem hagyja figyelmen kívül a filmbe illő lap leejtős jelenet. Szívesen segítenék én is nekik, de úgy látom rekord idő alatt végeznek. Mindeközben megpillantok egy ismerős lila hajkoronát. Ó Corinna! Tudom, hogy csak egy pár szót váltottunk eddig - konkrétan mindenkinek megdicsérem a kinézetét, aki szerintem menő. Ideje változtatnunk ezen és pár szóval többet váltani. Ám folytatom utam az udvarra, és megpillantok még egy lila hajkoronát. Csak nem Jashanna? Vele is csak pár szót váltottam eddig. Ideje ezen változtatni, és még pár szóval többet váltanunk.
– Szia! – köszönök széles mosollyal az arcomon, miközben odalépek mellé. – Hogy telt a nyár? És, hogy tetszik a tantárgyfelvétel gondolata? – csapok a dolog közepébe. Az Akadémián mindig aktuális a tanulásról beszélni.


https://i.imgur.com/A6cpy1c.png
{ Carahor - Laric szobája → Étkező → Hármas barakk }


5.47. Ébredésem időpontja már bő egy hete nem változik. Nem igazán tudom mire vélni az álomtalan alvásokból való pontos időpontokban történő felriadásokat. Ám nem szándékozom túlgondolni, ennek sem lehet nagy jelentősége. Ilyen apró, jelentéktelen folgoknak nincs nagy jelentősége. Nem mondanám, hogy a kipihentség mintapéldánya lennék jelen pillanatban, de sokkal kevesebb alvással is rendesen tudtam végezni a dolgom, most sem lesz másképp. Sőt, jobban fogok teljesíteni. Mindennap egy kicsivel jobban. Apró lépésekben haladok. A tiszti rang eléréséhez vezető úton is apró lépésekben haladtam. Nem siettem el. Precíz, megfontolt voltam. Most is az vagyok. Ezért hever a székemen a vörös-fehér díszítésű egyenruha.
A megszokott könnyed mozdulattal rugaszkodok el ágyam szélétől. Elvégzem a megszokott rutinom. Lezuhanyzok, fogat mosok, felveszem az egyenruhát, leellenőrzöm a fegyvereim, megtisztítom a fegyvereim. Mindezt már bekötött szemmel el tudnám végezni. Egyszerűen berögzült a szokásos mozdulatsor.
Reggelizni indulok. Egyik tiszttársam az étkezőhöz vezető úton csatlakozik hozzám, és végeláthatatlan mondatokban ecseteli az unokahúga tizenkettedik szülinapjának eseményeit. Mondanom sem kell, hogy hidegen hagy, de természetesen bólogatok. Szerencsére talál másik áldozatot, akit untathat a "jeles esemény" malőrjeivel. Ha csak fele ilyen jól végezné a munkáját, mint ahogyan a száját képes járatni. Ha mindenki csak egy kicsit jobban végezné a munkáját, Häymanot nem ott tartana ahol.
Miután elfogyasztom a reggelit parancsot kapok, jelenésem van a hármas barakkban, mint kiderül az üzenetből csakugyan kadétok is lesznek. Csak kadétok. Nem fogalmazódnak meg kérdések bennem a parancs kapcsán. Csak elindulok.
Mikor odaérek szinte egyedül találom magam. Csupán egy-két kadét lézeng ásítozva.


https://i.imgur.com/v2mZqe7.gif

Kijelentkezve

#18 2019. 07. 01. - 23h12

Árnyék gárda
Michonne
A gárda tüzére
Michonne
...
Üzenetek: 4 670

https://i.imgur.com/Y7vG9ik.png


[Akadémia-Udvar]

A dal újra és újra felcsendül tudatalattimban és már épp hangosan neki állnék énekelni, hogy leeresszem a gőzt, kiengedjem a hangom, hogy tova szálljon, mikor ismerős hang, és alak jelenik meg mellettem. Kaylanee.
- Micsoda meglepetés! - süt arcomról a színtiszta öröm, mindig jó látni egy ismerős arcot. - Szia! - köszönök vissza mikor tudatosul bennem, hogy azért illene azt is. A kérdésekre csak forgatom kissé a szemeim. - Ne is kérdezd. A család kissé őrületbe kergetett már. Nagyon nehéz volt találni olyan helyet, ahova most szívesen ment volna mindenki, de nagy sokára sikerült, de a hangzavar... - nem ecseteltem tovább nem akartam untatni a mi életünkkel. - Neked hogyan telt? - kérdeztem vissza. Aztán elméláztam a tantárgyak során, hogy minek a tanulásával kéne töltenek időm nagy részét. - Divattervezés lenne a fő cél, de még teljesen biztos nem vagyok benne. Viszont az idő szorít. Te mit szeretnél, vagy mit tanulsz idén? - nézek rá kérdőn. Nem tudok sok mindent róla, de mindig szimpatikus volt számomra, kissé rokonlelkeknek hat a közelsége. Kíváncsi vagyok, vajon Ő ugyan így érez vagy gondolja?
Kissé megrázom a fejem, mintha egy méhecske, vagy más bogár szálldosna körülöttünk, de nyilvánvaló, hogy nincs ott semmi. Végigsimítom hajamat ellenőrizve copfomat, valóban a helyén van-e még. Nem lenne jó az első nap csúnya hajjal megjelenni.

Utolsó módosítás: Michonne (2019. 07. 20. - 17h09)

Kijelentkezve

#19 2019. 07. 02. - 02h23

Árnyék gárda
Chloëy
Acélból faragták
Chloëy
...
Üzenetek: 3 919

https://i.imgur.com/1rk4Goh.png
[Könyvtár - Zárolt részleg] --> [Büfé]


Horkantva emelem fel a fejem egy vastag könyvből, miközben laposakat pislogok és próbálom felfogni, hogy hol is vagyok pontosan. Ahh.. úgy látszik elaludtam a könyvtárban. Mondjuk nem sokat... de ezen nem csodálkozom, hisz egész este kutattam. Vagyis zsinórban már a második éjszaka, hogy egy szemhunyásnyit sem aludtam. Persze semmit sem találtam és ez bosszant. Viszont tudom, hogy itt kell lennie valahol valaminek. Egy aprócska kis információnak. Legalábbis a két vénnek muszáj volt feljegyeznie valahova azt, amiről itt beszéltek. (Mielőtt bárki bármit félreértene.. én nem hallgatóztam. Szimplán csak itt voltam a párhuzamos könyvespolc mögött. Nem tehetek róla, hogy ők nem vették észre, hogy én is idebent dolgozok. Szóval nem az én hibám, hogy én is megtudtam a dolgot. De az a szerencse, hogy zárolt részlegen történt a dolog, így a Ni'Tessine családban marad a titok.) Szóval, még ha csak kis kósza pletyka volt is az, de egy régebbi dologhoz fűzték hozzá. Valami jóslathoz, holdakhoz és újraszámoláshoz. Így, ha megtalálom a régi feljegyzéseket, akkor megtudom, hogy mi is történik most.
De.. Először is szükségem van kávéra. Jóóó erős kávéra.
Nehezen tápászkodok fel és indulok meg a polcok között. Mikor a rácshoz érek, ami a zárolt részleget választja el a könyvtár többi részétől, akkor jut eszembe, hogy kulcs nélkül nehezen jutok ki innen. Már épp megfordulnék, hogy visszamenjek, hisz hol lehetne máshol, mint valamelyik iratkupac alatt, amit ott hagytam, mikor valami isteni sugallatnak hála, mégis elkezdek kutakodni a zsebeimben, így meg is találom a kulcscsomóm. Bár lövésem sincs, mikor vettem mégis magamhoz.
Gondosan zárom be a lakatokat, hogy még véletlenül se jusson be illetéktelen hátra, majd elvánszorgok - az udvaron keresztül, annak reményében, hogy egy kis friss oxigén is jót tesz nekem - a büféig.
- Megint éjszakázott.? - inkább hallatszott kijelentésnek, mint kérdésnek a büfés szájából, mikor rám nézett. Egy fáradt ühm-mel erősítettem meg az állítását, miközben figyeltem, hogy kérdezés nélkül elkezdi elkészíteni nekem a szokásosat. A világ legerősebb fekete kávéját.

https://i.imgur.com/ia6rxhX.png
[Kollégium] --> [TO] --> [Barakk]


Túl izgatott voltam attól a gondolattól, hogy ma lesz egy kiképzésünk, hogy nem tudtam aludni és ezért egy órával hamarabb is keltem a tervezettnél. De így legalább volt rendesen időm még egyszer átnézni a papírokat, amit még a kiképzés előtt le akarok adni a Tanulmányi Osztályon. Mivel ösztöndíjjal kerültem be, így muszáj volt egy szakot is választanom (programozó matematikus), ahol ugyan úgy teljesítenem kell, hogy bent maradhassak a koliba. De a kiképzések (meg a szokásos edzéseim) mellett nem sok időm marad órákra járni, így kénytelen vagyok egyéni tanrendet kérni, hogy csak vizsgákra kelljen bejárnom - ergo otthon készülhessek fel azokra.
Mivel tegnap üzenetek tömkelegét hagytam a TO-n - emailek, telefonhívások, hangüzenetek, khmm.. és sms-ek formájában is -, hogy hamarabb be szeretnék menni leadni a papírokat, még a tanórák kezdete előtt, hogy időbe érhessek oda az elsőre, nagy nehezen beleegyeztek, hogy valaki bemegy időben (mondjuk meglehet, hogy szimplán csak rájöttek, hogy nem tágítok ettől, így feladták). Sikerült is leadnom fél 8-kor, így bőven maradt időm átérni a kiképzésre.
Felsőbb évesektől azt hallottam, hogy első nap még csak eligazításunk lesz, de én nem bíztam a véletlenre, így hoztam magammal pár dolgot, hogy ha így lenne, ténylegesen elengednének, akkor is le tudjam támadni a csapat vezetőnket, hogy ha van ideje, akkor eddzen engem. Hisz nem hagyhatom, hogy kárba vesszen az az értékes idő, amit edzéssel is tölthetek.
Mikor belépek a barakkba, először csak a kadét társaimat veszem észre. Azonban, ahogy megfordulok, hogy a fal mellett keressek egy szimpatikus helyet, akkor veszem észre, hogy nem vagyunk egyedül. Köpni nyelni nem tudok, ahogy realizálom, hogy a tisztek közül Nantiel tartózkodik bent az épületben. Hirtelen átfut a fejemben, hogy szalutálni kéne, azonban épp tekergetem körbe a fáslit a kezeim/ujjaim körül, úgy meg tök idétlenül belegabalyodnék azokba.
- Jó reggelt! - köszöntöm a jelen lévőket (ez tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak hirtelen), közben pedig próbálok minél lazábbnak tűnni...vagyis kevésbé feszültnek. Illetve nem buzgó mócsingnak. Hisz nem sok kell, hogy egyenesen odatrappoljak a tisztünkhöz és a képébe ordítsam, hogy: "Kérlek taníts, Mester!".

Utolsó módosítás: Chloëy (2019. 07. 02. - 02h34)


https://i.imgur.com/5m9MYJf.gif[/center]

Bejelentkezve

#20 2019. 07. 02. - 09h52

Szikrázó gárda
Starsky
Moderátor
Starsky
...
Üzenetek: 81

https://i.imgur.com/ZCTyHWY.png
[Akadémia Udvar]


A rajzokat és a terveket látva, az első tippem az lett volna, hogy Rheia divattervezőnek tanul, de sikerült erről hamar megbizonyosodnom, amikor elkezdett egy kicsit beszélni róla.
Mivel a kezeim újra szabadok lettek, elrejtettem őket a farmernadrágom zsebében és készültem elköszönni a két lánytól, hogy végre elmehessek reggelit szerezni, amikor a lány folytatta. Én pedig magamban nevetgéltem ezen az egészen.
Ezt a szituációt nagyon szórakoztatónak találtam.
Van egy olyan érzésem, hogy hármunk közül én vagyok itt a legidősebb, aki ráadásul nem is jár az Akadémiára. Mégis engem találnak a legfiatalabbnak és a kis újoncnak. Ez nagyon aranyos.
Biztos, hogy nem fogom egyből felvilágosítani Rheiát.
- Mhhh... Mhhh... - Egy kicsit ingattam jobbra-balra a fejemet, azután ismét csak elmosolyodtam. - ... Időm, mint a tenger szóval ha ráérsz, örömmel körbe sétálnék. Igazából nem volt időm még reggelizni és éhezek. Elmegyünk a büfébe? - Igazából, hogy az Akadémia büféjéből szerzek ételt, vagy a közeli péksütistől, az mindegy.


A wild dragon was here...
https://i.imgur.com/rZkqb93.gif

Kijelentkezve

#21 2019. 07. 02. - 12h10

Szikrázó gárda
Lyah
Moderátor & Eldarya fehér sárkánya
Lyah
...
Üzenetek: 8 237

https://i.imgur.com/houtEwn.png

Akadémia [központi udvar]

Az én jókedvemet semmi nem lohasztotta le, még ez a borongós majom sem mellettem. Tudom, hogy nem direkt csinálja, egyszerűen csak ilyen. Sodródik az árral és nem gondol a holnapra vagy a jövőre, csak úgy van, teszi, ami éppen jön neki. Néha ezzel nagyon fel tud húzni, máskor meg felettébb szórakoztatónak találom. Ma például egy nagy mosolyt csalt az arcomra.
Már majdnem átértünk az udvaron a főépülethez, a boltíves kis kerengőszerű folyosón sétlva, hogy mégse érje a tűző nap ezt a vámpírt, mikor egy koppanásra lettem figyelmes. Sosem tudtam igazán megmondani, az erőm miatt van-e, de az biztos, hogy nagyon éles a hallásom és a szaglásom is kiváló.
- He? - pillantottam hátra, és pont elcsíptem azt a képkockát, amin egy lány tehetetlenül nézi a földre zuhanó cuccait, arca pedig fájdalmat tükröz. Csak nem...? - Áhh, szegénykém!
Rögtön visszafordultam hozzá, Brutust is magammal rántva a karjánál fogva. (Bár nem igazán gondoltam át ennek miértjét, az ok egyszerű: elég jól ismerem és már ösztönösen tudtam, hogy el kell kapjam, különben simán tovább sétál.)
- Minden oké? - Sikerült megállnom a késztetést, hogy az erőmmel felemeljem a szétszórt cuccait, és inkább nagyon lágyan, nagyon óvatosan megérintettem a homlokát, ahol kicsit kipirosodott a bőre. - Mmm... - Tudtam, hogy ismerem ezt a lányt, tavaly volt együtt óránk. Ráadásul, ha minden igaz, ő is egy amphiráns. Ezt általában nem szoktam csak úgy tudni - nem olvasom szabadidőmben a nyilvántartást, amit főként Tia és Dirke rendeznek -, viszont ez a lány megmarat az emlékeimben. De mi is a neve?
- Fuha... hm... - morfondíroztam a kelleténél kicsit feltűnőbben, majd egyszeribe kigyulladt a villanykörte. Felcsillanó szemekkel mutattam egyenesen rá, mint aki kifogta a jackpotot. - June! Mizu?
- HmHm... - Eközben Brutus (egyik karja még mindig az én fogságomban) újra kinyitotta a könyvét és látszólag elmerült annak világában. Javíthatatlan.


https://i.imgur.com/9Zmc6MX.gif
A képeken saját rajzok szerepelnek.

Bejelentkezve

#22 2019. 07. 02. - 14h06

Obszidián gárda
LovelyPinty
Tündérek cinkosa
LovelyPinty
...
Üzenetek: 1 026

https://i.imgur.com/Cuu8SFJ.png
[Akadémia-Könyvtár]


Aeth csendesen ment tovább az udvaron látta mások mennyire elvannak, ő inkább meghúzta magát. A lánynak nem nagyon voltak barátai, így az udvar egyik fájához ment, ahol leült és nézte a többieket egy darabig. Mivel nem igazán szokott senkivel beszélgetni és nem is tudta, hogy kéne kedvezményezni így csak ült egy darabig, majd valami nesz miatt azonnal felpattant, és ment az akadémia folyosójára, és onnan egyenest a könyvtárba. Soha nem szerette a zajos környezetet ő inkább egy igazi csendes lélekbúvár vagy mások szerint könyvmoly. Ahogy belép a könyvtárba elkezd kutatni, méghozzá a művészet típusú könyveknél.
Sejtem hogy a nagyi nem örülne,ha egész nap itt ülnék nem keresnék barátokat...De ez nekem nem megy...
Gondolta a lány miközben azon gondolkozott még, hogy talán a szarvasát meg kéne jeleníteni de nem tette még sem, mivel az alapelemek nincsenek körülötte így nem, meg nem akar zavargást pont egy könyvtárba.


https://i.imgur.com/QN1vIVH.png

Kijelentkezve

#23 2019. 07. 02. - 15h14

Szikrázó gárda
Starsky
Moderátor
Starsky
...
Üzenetek: 81

https://i.imgur.com/ehBoDXu.png
Akadémia - Központi Udvar


A csapodás előtt minden elsötétült körülöttem. Azután pár másodperc erejéig bambultam az oszlop irányába, míg felfogtam mi is történt velem pontosan.
Éreztem, hogy a homlokomon erős, lüktető fájdalom keletkezett, de az a fájdalom egyből elkezdett enyhülni, amint megjelent. Ez az egyik előnye, ha az ember gyógyító erővel bír. Gyorsabban gyógyul.
- Mhhh...? - Akkor tértem leginkább magamhoz, amikor az előbbi lány - aki eléggé ismerősnek tűnt - hozzám ért és aggódó tekintettel nézett rám. - Te...? - Egy kissé hasonló reakciót produkáltam, mint ő, miközben próbáltam kitalálni, hogy honnan olyan ismerős, de az ő örömteli kitörése sokkal mulatságosabb volt, mint az enyém. - Xoana? Xoana! - mosolyogtam a lányra, majd lehajoltam a leejtett noteszemért. Amikor pedig kiegyenesedtem és újra rá néztem, a homlokomon levő fájdalom teljesen el is tűnt. - Eddig a napom szerencsétlenségek sorozatából áll. Hiába utálom magát a nyári évszakot, most visszasírom a szünet miatt. Veletek minden rendben? - Nem igazán tűnt úgy, hogy Xoana barátja csevegni szándékozna, de gondoltam kedves leszek és nem ignorálom őt, ha már itt van mellettünk.

Utolsó módosítás: Starsky (2019. 07. 02. - 15h16)


A wild dragon was here...
https://i.imgur.com/rZkqb93.gif

Kijelentkezve

#24 2019. 07. 02. - 16h12

Árnyék gárda
Zirailah
Legyőzte a Dahut
Zirailah
...
Üzenetek: 2 759

https://i.imgur.com/k4NTcaL.png


A lány, akinek a rajzai összeszedésében segítettünk hamar megköszönte a közreműködésünket, valamint a kezét nyújtotta nekem is és a velünk ácsorgó srácnak is. Mint kiderült Rheia-nak hívják. Szép a neve. Úgy szintén a kezemet nyújtottam.
- A nevem Corinna. Örvendek a találkozásnak.
Hamar elengedtem a kezét, a fiú, Murphy is bemutatkozott. Nála a kacsintása sem kerülte el a figyelmemet, amit furcsának találtam, aztán viszont valami kis derengés befúrta magát az elmémbe. Eszembe jutott a jégmágiám. Mindegy, inkább a körülöttem zajló beszélgetésnek szenteltem a koncentrációmat. Végül kilyukadtunk a tanulmányainknál.
- Irodalom szakos vagyok, még ki tudja merre lyukadok ki, de érdekelnek a könyvek és egyszer szeretnék híres írónő lenni. - feleltem lehet kissé elragadtatva magam.
Érzésem szerint jó nagy szenvedély költözhetett a mondandómba, ahogy a terveimről beszéltem. A büfé felvetése nem volt egy rossz gondolat. Eszembe juttatta, hogy még nekem is kellene vennem valamilyen harapnivalót.
- Ha tényleg arra felé mentek én is elkísérlek titeket. Eredetileg a könyvtárba szerettem volna tenni egy kis kiruccanást, de a könyvespolcok ráérősen megvárnak.

Utolsó módosítás: Zirailah (2019. 07. 09. - 12h46)


https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/f/3fd8e9ed-4b00-4e26-95ed-d69014253ff0/dd5w41i-8ebb8e28-12a6-485e-abd3-69ce4b40df40.gif?token=eyJ0eXAiOiJKV1QiLCJhbGciOiJIUzI1NiJ9.eyJzdWIiOiJ1cm46YXBwOjdlMGQxODg5ODIyNjQzNzNhNWYwZDQxNWVhMGQyNmUwIiwiaXNzIjoidXJuOmFwcDo3ZTBkMTg4OTgyMjY0MzczYTVmMGQ0MTVlYTBkMjZlMCIsIm9iaiI6W1t7InBhdGgiOiJcL2ZcLzNmZDhlOWVkLTRiMDAtNGUyNi05NWVkLWQ2OTAxNDI1M2ZmMFwvZGQ1dzQxaS04ZWJiOGUyOC0xMmE2LTQ4NWUtYWJkMy02OWNlNGI0MGRmNDAuZ2lmIn1dXSwiYXVkIjpbInVybjpzZXJ2aWNlOmZpbGUuZG93bmxvYWQiXX0.JAhcOMHgQ7qDKDHCcyVt5bb22RId5GIin3NGkqOGea0

Kijelentkezve

#25 2019. 07. 02. - 19h52

Árnyék gárda
Michonne
A gárda tüzére
Michonne
...
Üzenetek: 4 670

https://i.imgur.com/XKTYveS.png

[Étkező ↣ Szoba ↣ Hármas barakk]

Miután végeztem a reggelimmel, visszamentem a szobámba, hogy gondosan eltegyem a tabletet, majd elindultam a kijelölt számú barakk felé, ahol a reggeli eligazítás fog zajlani. Vagyis lényegében én gondoltam erre, az elmúlt évek kapcsán, hiszen mindig volt mondandójuk a fejeseknek számunkra. Ekkor kaptam újra és újra erőt a folytatáshoz, hogy ne hagyjam abba és elérjem a saját és apám kevert álmát, és hogy édesanyám büszke legyen rám.
Mikor odaértem nem voltak túl sokan, pedig az időt elnézve ennél több ember kéne, hogy itt legyen. Ha már most késnek, nem tudom elképzelni hogyan is akarnak rendet tartani a városban. De nyilván ez nem az én dolgom. Én úgy csinálom ahogy nekem tetszik, és más sem tesz másképp.
Jobban körülnéztem és arcok között  felfedeztem egy igazán ismerős arcot, egy Tisztét, de a "remek" névmemóriámnak köszönhetően nem tudom megmondani azt, csupán az rémlik, hogy fiatal a rangjához képest. Vagy annyira nem? Töprengtem magamban, de ezekhez a dolgokhoz nem értek igazán. Biztos gondolkodás közben furcsa grimaszt vághattam, mert a bent lévők között egy csoportja mutogatott rám, miközben halkan kuncogtak.
Elfordultam és merően az ajtót kezdtem bámulni, hogy hamarabb jöjjön az akinek jönnie kell, és végre túlessek ezen.

Utolsó módosítás: Michonne (2019. 07. 20. - 17h10)

Kijelentkezve

Oldalak : 1 2 3 ... 12