Ismerd meg az Eldarya fantasztikus világát!

Ismerkedj meg Eldarya lakóival és familiárisaival! Kalandban és romantikában lehet részed ebben a fantasztikus világban, ahol a történeted és a kapcsolataid a döntéseidhez igazodnak.

Oldalak : 1 2 3 4 5 ... 7

#51 2019. 02. 25. - 19h58

Árnyék gárda
Shaylee
A familiárisok barátja
Shaylee
...
Üzenetek: 3 240

https://i.imgur.com/o8072Ss.png


Amikor visszafordultam abba az irányba amelyikből jöttem, ismét megpillantottam azt a nőt, akit Istennőnek nézem. Visszatekintett rám, majd hirtelen egy fénygömbbé alakult a teste, közelebb akartam hozzá lépni, de amikor szétnéztem egy vörös hajjal megáldott fiatal férfi állt előttem. Hótündérként az volt az első ösztönöm, hogy csontig fagyasszam, de ellenálltam neki. Illemtudóan meghajolt előttem egy kicsit, amit viszonoztam. Lehet, hogy magának-való, önző nép vagyunk, de nem neveletlenek. Ha tiszteletet kapunk valakitől, azt megpróbáljuk viszonozni. Legalább is a fiatalabb generáció.
A kialakult helyzetről kérdezett, én egy ideig tartózkodtam a válaszolástól. Végigmértem minden egyes porcikáját, hogy elkapjak bármilyen rezdülést az izomzatán -Amiből látszott elég, hála a ruházatának- ami arra enged következtetni, hogy ellenség lenne.
Helyesnek mondható volt, harcoshoz méltó alkattal és elég finom arcszerkezettel. Az egyetlen kivetni való talán a furcsa fülében lévő ékszere volt, amit túl nagynak véltem, bár nem az én tisztem eldönteni, hogy ki-mit vegyen fel és mit ne. Úgy döntöttem, hogy megosztok vele pár dolgot, valami azt súgta, hogy a védelmezők közé tartozik.
-Dhássosban volt egy kisebb támadás az őrzők és ott gyakorlatozó harcosok ellen. Valahogy kikerülte őket egytucatnyi szörny. Ezért lezárták a várost, hogy több ne tudjon ide bejutni. De olybá tűnik, hogy végeztünk velük.
Ezt azért mondhattam neki, mert feltűnt, hogy már nincsenek sikolyok, csak a megnyugtató csend.
-Mondd csak lehetséges, hogy neked is találkozód lett volna velünk és a két őrzővel?
Nem akartam megmondani neki, hogy hol. Így akartam kitalálni, hogy valóban így volt-e. Ha nem említi meg, hogy a Fáradt Disznó előtt kellett volna találkozni, akkor biztosan nem osztok meg vele több információt. persze reméltem, hogy siet a válasszal mert a fénygömb még mindig a levegőben bolyongott várva, hogy kövessem.

Kalandmesteri poszt


Minden fénygömb elindult egy bizonyos irányba, ugyanarra terelve mindenkit, aki követni szándékozta. Az erdő szélére egy hatalmas fához vezetett mindenkit, aminek üreges volt a belseje, kék fény izzott benne, ami hívogató volt illetve vészjósló egyszerre. A helyszínen megtaláltátok Xiranarát is, de már nem hallottátok amiről ő beszélt a hanggal.

Feladat? Aki követi a gömböt az eldöntheti, hogy megközelíti a fényforrást, vagy inkább visszafordul, mert nem hajlandó megbízni a bizonytalanban.

Utolsó módosítás: Shaylee (2019. 02. 25. - 20h01)


https://i.imgur.com/AMLYUn7.png

Kijelentkezve

#52 2019. 02. 25. - 20h35

Abszint gárda
Drintii
A gárda gyalogosa
Drintii
...
Üzenetek: 2 241

https://i.imgur.com/ecsXh0V.png


Végül a vörös hajú lány is megtalál minket, aminek roppantmód örülök. Annak kevésbé hogy Fary megint bajba keveredett, de megjegyzem magamban, hogy rá feltehetőleg jobban kell majd vigyázni. Őrt nem játszok, de majd igyekszem ügyelni legközelebb. Ahogy arra is, hogy ne hagyjam Aithlint hirtelen akciózni, mert nem akarom hogy baja essen, és minden lény figyelmét magára vegye egyfolytában.
- Örülök hogy egyetértünk. - azért kicsit elfogna a szomorúság, ha széthúzna a társaság véleménye.
A kisfiúra, aki a lány lábai közé ékelődik, muszáj felnevetnem, de igyekszem rövidre fogni, mert Desha meghúzza a fülem, és közli velem mennyire tapintatlan vagyok. Rossz szokás.
- Bocsánat, tényleg. - szabadkozom, és próbálom túltenni magamat a dolgon. - De ez brutál cuki. Olyan édes hogy így magadhoz vonzod a gyerekeket. - mosolygtam először a lányra, majd a kisgyerekre is, aki csak kiöltötte rám a nyelvét. Ebből a gyerekből nagy troll lesz ha felnő.
- Az igen. - füttyentettem egyet mikor Tristan letolta mekkorát ölt, és elismerően néztem rá. - Esküszöm hogy megünnepeljük, viszont ha már mind megvagyunk, szerintem induljunk, mert az a gömb türelmetlenebbnek tűnik mint egy részeg vendég. - indulok is a fény után, de Deshának természetesen bele kell szólnia ebbe is.
- Az előbb pedig még de jó kedved volt.
- Részletkérdés. - legyintettem, és caplattam tovább. A városnak egyszer csak vége lett, és azt vettem észre hogy ágak fölött lépkedek át, és pont ezek elől hajolok le. Néha azért hátrapislantottam, hogy remélhetőleg még senkit sem evett meg semmi, de Tristan tudásában - meg azért a lányokéban is - bíztam, és a gömb sem utolsó.
Hirtelen fény, és egy különös tisztás tárul a szeme elé ,egy nagy fával a közepén, amiből mintha maga a Nap sütne ki. Az egész előtt pedig Xiranara áll. Leesett az állam mikor megláttam, a csoportot bevárva pedig odavándoroltam hozzá.
- Te aztán jó gyors vagy. - jegyzem meg, majd egyik kezemet csípőre vágom. - Nem is tudtam erről a helyről, de esküszöm hogy hihetetlenül elképesztő.


https://i.imgur.com/2I8szDq.png


Az információ hallatán nem bírok megállni egy halk kuncogást, és finoman igazítok egyet a kabátomon.
- Kikerülte őket mi? Mulatságos. - nem tudtam nem felfigyelni rá, hogy a hölgy minden egyes porcikámat mélyrehatóan átjárta a bíbor tekintetével. Elgondolkodtam vajon átlagosan mennyire tűnik kutakodónak a pillantása a többi férfi szemében, mindenesetre én könnyen észrevettem. Megszoktam hogy jó páran egyebeket szúrnak ki a női tekintet helyett, ami pedig mindent képes elárulni egy pillanat alatt. Bizonytalan, fagyos, és olyan szilárd akár egy hullámok csapkodásától erőssé váló jégoszlop. Hazudnék ha azt mondanám hogy nem tetszett.
- Teljes nyugalomban fekszek és kelek egy ilyen remek őrség mellett. - tettem a szívemre a kezemet. - De csodálatos, hogy elmúlt a veszély. - és még a kisujjamat sem kellett mozdítanom miatta. Remek látni hogy ennyi hős kószál szeretett városunkban.
- Áh, kegyed is kapott erre utasítást? Kellett volna, de kocsmák elé nem szívesen vetődöm. - nézek el abba az irányba, amerre ez a mulató található. - Nem kedvelem különösebben a vámpírokat.
Lehetetlen nem észrevenni hogy türelmetlen, és nagyon figyeli azt a lila fényforrást, aminek én nem igazán tulajdonítottam eddig jelentőséget.
- Fontos lenne? - kérdem tőle óvatosan, mert olybá tűnik hogy igen. - Jaj én bolond de modortalan vagyok, be sem mutatkoztam. A nevem Kreash. - ha már belezuhantam ebbe a kissé kellemetlen hadműveletbe a Védelmezők elrendeltetése végett, esetleg kielemzem részese szeretnék-e lenni. És nem mondanék igazat ha azt állítanám, hogy nem szeretem az olyasféle nők társaságát akiknek a megismerésében látom a kihívást.

Utolsó módosítás: Drintii (2019. 02. 25. - 21h37)


https://i.imgur.com/6jj1vhR.gif

Kijelentkezve

#53 2019. 02. 25. - 22h10

Árnyék gárda
Shaylee
A familiárisok barátja
Shaylee
...
Üzenetek: 3 240

https://i.imgur.com/o8072Ss.png


Amíg magyarázott én keresztbe fontam a karjaimat, majd egy pillanat alatt leeresztettem őket az állammal együtt.
"Mi? Ez átaludta az egészet?"
Sikerült összeszedni magam és bólintani, amikor megkérdezte, hogy engem is idehívtak-e. Meglepődtem azon, hogy mennyire illemtudó, a külseje teljesen másról árulkodik.
-Igen, én is egy volnék azon személyek közül akik idejöttek a négy fegyver miatt. Én ugyan egy vámpírral sem találkoztam soha, így nem tudom megmondani, hogy mi a véleményem róluk. De azt hírlik, hogy a fogadó tulaja, valami Laden vagy, hogy is hívják egy igazán megnyerő figura.
észrevette, hogy a fényforrást figyelem, egy kicsit zavarba jöttem ettől. Azt hittem, hogy jobban tudom álcázni, ha a figyelmem megosztott.
-Fontosnak nem fontos, de azt akarja, hogy kövessen, szóval követem.
Sosem voltam félős, nem most fogom elkezdeni.Bemutatkozására odanyújtottam a kezemet, úgy hallottam, hogy a gleccsereken kívüli világban, ez az elfogadott üdvözlési forma. nem igazán láttam értelmét. Mi odafent csak az elöljáróinkat üdvözöljük és a barátainkat egy egyszerű köszönéssel.
- Örvendek Kreash, az én nevem Kamishiro Oyuki. Oyuki röviden.
Ezzel jeleztem, hogy nem szeretem a beceneveket, de nyugodtan szólíthat a nevemen. A gleccseren mindenkit a családnevén szólítunk, kivéve a családtagokat, akiknek a családneve megegyezik a miénkkel.

Utolsó módosítás: Shaylee (2019. 02. 25. - 22h12)


https://i.imgur.com/AMLYUn7.png

Kijelentkezve

#54 2019. 02. 25. - 22h43

Abszint gárda
Drintii
A gárda gyalogosa
Drintii
...
Üzenetek: 2 241

https://i.imgur.com/2I8szDq.png


Látszik hogy a hölgy és én merőben másként vélekedünk a vérszívó egyedekről, de ez csupán azért fordulhat elő, mert ő még nem látott eleget. Ettől kissé úgy tűnik, mintha elveszett lenne néhány sajátos tapasztalat terén.
- Minden vámpír megnyerő figura. - vonom meg a vállamat szórakozottan. - Akad közöttük a becsületes fajta ami a ritkább eset, és az, amelyik a kegyedhez hasonlóak közvetlen környezetébe férkőzik, olyannyira hogy már lassan a barátjának is tekinti azt a vérszívót, aki a jó kapcsolatot kihasználva csak az ételt látja maga előtt, és meg is szerzi. Akad olyan is aki nem játszik ennyit, hanem azonnal megbabonáz bárkit, hogy elhitesse vele, adni akar neki egy kis élelmet, hogy segítsen rajta. - nem terveztem ennyit mesélni erről, viszont látszott rajta, hogy ennyitől nem tudnám megrémiszteni, még ha akarnám sem. - De hogy valami jót is mondjak, minden fajban előfordul az ilyen. Nálunk odahaza ezerféle hozzám hasonló rossz célokra használja fel a születésével szerzett hatalmat, és még sorolhatnám.
A kinyújtott kezére kissé meglepődök, az egész pedig erősíti bennem, hogy valóban nincsen tisztában pár dologgal. Velem kapcsolatban például azzal, hogy nem pont ezt a köszöntést preferálom.
- Részemről a szerencse. - fogom meg a kezét, ami kissé hidegebb mint vártam volna, de ez még nem riaszt el attól, hogy az ajkamhoz emeljem a kézfejét és csókol leheljek rá. - Oyuki. Ha a megérzéseim nem csalnak hófedte tájakról származhatsz. - engedem is el a végtagját, hogy még egy fikarcnyit se tűnjek tolakodónak.
- Ha nem bánod szeretnélek elkísérni. Egyszerűen képtelen lennék már visszaaludni, és nehezen ütném el az időmet reggelig.

Utolsó módosítás: Drintii (2019. 02. 25. - 23h01)


https://i.imgur.com/6jj1vhR.gif

Kijelentkezve

#55 2019. 02. 25. - 23h17

Árnyék gárda
Michonne
A gárda tüzére
Michonne
...
Üzenetek: 4 594

https://i.imgur.com/hSkLCzj.png


Nem telhetett el sok idő a beszélgetésünk után, mikor megjelentek az árnyak és lépések zajai, majd felbukkant a csapos, kissé lemaradva utána a többiek. Elpirultam kijelentésére, kissé túlzás, hogy gyors vagyok.
- Nem mentem be az árvaházba, jobbnak láttam... rátok bízni. - vakartam zavartam államat. - Úgy látom jól megoldottátok. - pillantok a többiekre. Aztán a fára néztem. - Igen, elképesztő. Nem sok tartotta, hogy egyedül bemenjek, hajt a kíváncsiság, de sikerült fékeznem magam. Én sem igazán voltam tisztában azzal, hogy a városon kívül lehet ilyen hely, de tele van meglepetésekkel.
Végignéztem rajta újra.
- Egyébként most megmondom őszintén, de nem emlékszem, hogy hallottam volna-e a nevedet. Túl sok minden történt hirtelen, talán csak kiesett a memóriámból. Bár az asztalnál bemutatkoztam, azért most megteszem még egyszer. Xiranara vagyok. - nyújtottam a kezemet felé. - Egyébként mi volt az árvaházban? - kérdezem. Furdal a kíváncsiság milyen rémségek lephettél el az ártatlan gyerekek lakóhelyét. Szegényeknek nem elég, hogy nincs családjuk még azok a szégyentelenek is megtámadják őket. Ha nem vagyunk a közelben és a társaim nem mennek be elképzelni sem tudom mi történhetett volna. Biztos így is sok veszteség van a városban. Helyrehozhatatlan károk, amik ki tudja mikor lesznek megoldva. Bár a kereslet-kínálat egész tűrhető mostanában nem tudom Zarek és a többiek hogyan fogják ezt megoldani.


Kis szösszenet Katt ide
https://i.imgur.com/k16oMKq.gif

Kijelentkezve

#56 2019. 02. 26. - 00h18

Árnyék gárda
Zirailah
Legyőzte a Dahut
Zirailah
...
Üzenetek: 2 560

https://i.imgur.com/KRYRlLE.png


Tristan válaszára mosoly kúszik az ajkaimra. Szóval mire a fénygömb oda ért ő már végzett a szörnnyel. A kérdése hatására enyhe gombóc keletkezik a torkomban. Laedon kenőcsének hála nem fáj a vágás, valószínű hamar begyógyul majd. De a tényen mit sem változtat, hogy eléggé elszúrtam a dolgokat. Bézs, kutató tekinteténél hirtelen minden érdekesebbnek tűnik, annak a jó égnek sem tudnék a szemébe nézni, mert el fog a kellemetlen zavar. Szeretnék hasznos tagja lenni a csapatnak, ha már harcos vagyok és valamivel több, mint egy átlagos ember. Elvégre ott van a vörös hajú lány a tüzes nyilaival, Laedon és Tristan remek harcosok, ráadásul utóbbi még alakvál.. várjunk csak? Van ütőkártyám. Nem kell mindig figyelem elterelésre használnom az íjamat, na meg ott a másodlagos alakom. Ez azért némileg megnyugtat. Igyekszem rendezni a vonásaimat nehogy észre vegyék rajtam a kétely jeleit. Igazi csapat vagyunk, így amikor Laedon útnak indul ellenkezés nélkül követem. Akárcsak a többiek. Faágak akadályoznak bennünket a városból kiérve, amelyeket jobbnak találom, ha távol maradnak leginkább a karomtól. Egy gyönyörű helyre érkezünk, ami lenyűgöző. Nézelődnék szívesen, de furdalja a kíváncsiság az oldalamat mi lehet a kapu túl oldalán, másrészt nem tudom eldönteni csak Laedonnak, vagy mindünknek szól-e a kérdés.
- Egy macskaszerű rondaság majdnem rátámadott egy kisgyerekre, ha Laedon nem siet a segítségére. - azt, hogy én is részt vettem a lény megtámadásában inkább kihagyom a mesélésből.
- Elnézést kérek a közbeszólásért! De gondoltam a kérdés mindünknek szólhatott. Elvégre külön váltunk fél úton egy kis időre és mindegyikünknek lehet mesélnivalója. - köhintek aprót még hozzá.

Utolsó módosítás: Zirailah (2019. 02. 26. - 00h19)


https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/f/3fd8e9ed-4b00-4e26-95ed-d69014253ff0/dd5w41i-8ebb8e28-12a6-485e-abd3-69ce4b40df40.gif?token=eyJ0eXAiOiJKV1QiLCJhbGciOiJIUzI1NiJ9.eyJzdWIiOiJ1cm46YXBwOjdlMGQxODg5ODIyNjQzNzNhNWYwZDQxNWVhMGQyNmUwIiwiaXNzIjoidXJuOmFwcDo3ZTBkMTg4OTgyMjY0MzczYTVmMGQ0MTVlYTBkMjZlMCIsIm9iaiI6W1t7InBhdGgiOiJcL2ZcLzNmZDhlOWVkLTRiMDAtNGUyNi05NWVkLWQ2OTAxNDI1M2ZmMFwvZGQ1dzQxaS04ZWJiOGUyOC0xMmE2LTQ4NWUtYWJkMy02OWNlNGI0MGRmNDAuZ2lmIn1dXSwiYXVkIjpbInVybjpzZXJ2aWNlOmZpbGUuZG93bmxvYWQiXX0.JAhcOMHgQ7qDKDHCcyVt5bb22RId5GIin3NGkqOGea0

Kijelentkezve

#57 2019. 02. 26. - 09h45

Árnyék gárda
Anneaine
Legyőzött egy tyúkot
Anneaine
...
Üzenetek: 892

https://i.imgur.com/CZH1R2O.png

-Ici-pici lényecskék... -Somolyogva néztem lebegő gömbömben a felsorakozott lényeket. Óvatosan megérintem a kristály gömbölyded, sima felületét, míg ajkam szélesen, fülem felé görbül. Lustán ficergek hasamon, hogy kényelmesebben szemléljem meg az új ellenfeleimet.
-Mind, mind milyen hősies szívvel él. -Egyenként közelít a kép a harcosok arcára, majd mellkasára.
-Mennyi fájdalom és mennyi sebezhető pont. -Első sorban a vöröskére fókuszál, az áruló lányára.
-Tehát te is csatlakoztál? -Ciccegve nyúlok a kávémért, amit az imént hozott be valaki, és folytatom az elemzést.
-Ejnye, ejnye mennyi harag és mennyi kétség, mit is kellene veletek kezdenem? Nekem kell az a kasza, ti pedig ezt nagyon nem szeretnétek. -Haragosan villognak szemeim, miközben a következő személyre terelem figyelmemet.
-Milyen gyenge és sérülékeny, bár jól bánik a növényekkel, de jaj... Hamar kimerül és mindenki védelmét, figyelmét igénybe veszi. Ráadásul tündérpor nélkül... Hahahaha.. -Nevetek fel élénken, enyhén recsegősen.
-Egy amazon, kinek lelkében erősebb a féltékenység, mint az elfogadás? Milyen érdekes, milyen érdekes... Egy vámpír, aki a jó célt szolgálja? Ez még érdekesebb. Vajon akkor is a jó felé fog húzni a szíved, kicsi szúnyog, ha megéhezel? -Egy röpke időre befejezem a trécselést és felküzdöm magam törökülésbe. Füstrudamat meggyújtva élezem továbbra is rajtuk nyelvemet.
-Egy róka démon, milyen békés mégis.. érzem, hogy eljön az a nyúl, aki előcsalja a gyenge pontját.Na és ez a kékség? Egy árva lelkű alakváltó? Milyen törékeny az önbizalma... Ejejej, könnyen az én malmomra fogjátok hajtani a vizet. -Míg a harcosokon szórakozok, a nagyúr varja reppen a gömbömre, amely pislákolva elégedetlenkedik. Ennek ellenére se hessentem el, hisz nagyúr szól hozzám rajta keresztül.
-Értem, értem... Ahogy óhajtod. -Vonásaim elkomorulnak, a hírek hallatán. Hisz alig aludtam pár órácskát, máris kicsúszik a kezemből az irányítás. Könnyedén talpamra szökkenek és egy legyintéssel magamra parancsolom ruháimat. Kitárom a hatalmas ajtót.
-Rozut, Gur, Taha! -Kiáltom el magamat a hatalmas aulában, mely enyhén visszhangzik.
-Miért nem keltettetek fel? Ki adott parancsot arra, hogy megtámadjátok az árvákat? -Élesen csattannak szavaim az összerezzen keverékek fülében. Gömböm mellettem lebeg és a jéghercegnő alakját mutatja, majd egy vörös hajú férfi képe is megjelenik.
-Kár értük, tökéletesen mutatnának a gyűjteményemben. -Egy legyintéssel szobámba küldöm a golyóbist, nehogy megsérüljön.
-Ideje kimennem és elrendeznem a sorainkat. Rørek nagyúr türelmetlen, így én én is az vagyok. És tudjátok mit jelent ez? -Édesen mosolygok, miközben megszemlélem magamat a tükörben.
-Hogy ma ellenség vére fog folyni patakokban. -Felnevetve legyintek, mellyel magamhoz hívom árnyfarkasomat. Szeretetreméltó és hűséges jószág, még négy lábon is magasabb, mint én. Szőrébe túrom ujjaimat.
-Kövessük mi is a fényt Dvar, már viszket a tenyerem azokért a fegyverekért. -Könnyedén ülök fel hátasomra és indulunk el a kora esti hold fényében.
-A telihold a kedvencem, ilyenkor vagyok igazán elememben.

//Üdv mindenkinek /static/img/forum/smilies/smile.png Megjöttem :*

Utolsó módosítás: Anneaine (2019. 03. 01. - 12h50)


"Az egyéni DNS-láncon se fitnesz, se welnesz, se baronesz nem változtathat. Ha csontfogas géneket kaptál őseidtől, kőműveskanállal lapátolhatod befelé a nyalánkságokat, avagy jégkrémbe ölheted magad, akkor is vékony maradsz. Ha viszont teltséget eredményező örökítőanyaggal leptek meg, fél- avagy teljes őrültre éheztetheted magad, e sanyargatás árán is csak röpke időszakokra fogyhatsz ki a bőrödből. Az persze pompás, hogy a hízási/fogyási törekvés miatt mozgásra, mértékletességre, testi tudatosságra adod a fejed, de ha életed értelme áll vagy bukik azon, hogy még külsőre se önmagad légy, hanem teljesen másvalaki, hát az halálbiztos kudarc. Bálnából nem lesz balerina. Viszont a leglégiesebb táncosnő sem fog soha úgy úszni, mint a cet."
/Vavyan Fable/

Kijelentkezve

#58 2019. 02. 26. - 18h09

Árnyék gárda
Shaylee
A familiárisok barátja
Shaylee
...
Üzenetek: 3 240

https://i.imgur.com/o8072Ss.png


Kreash un-szimpátiája a vámpírok irányába feltűnőbb volt mint a vörös vérfolt a tiszta hólepte tájon. Bizonyára többször találkozott már a példányukkal élete során mint én. A monológjában azonban megragadta valami a figyelmemet.
"A hozzám hasonló? Még is mire akar ezzel célozni? Nem fogom elfelejteni, hogy erre később rákérdezzek."
Elfogadta a kéznyújtásomat és az ajkaihoz emelte a kezemet, miután szemmel láthatóan neki sem ez a megszokott köszönésiforma. Vajon milyen fajból származhat akkor? Nem hozott vele különösebben zavarba csak érdeklődve tekintettem ara amit csinál. vajon hogyan alakult ki náluk ez a fajta köszöntés?
Nagyon szerettem volna már követni azt a gömböt és, ha valami kétes dolgot tesz lefagyasztom minden gond nélkül.
Erre úgy tűnt nincsen szükség. Egy női hang szólalt meg köszöntve minket és kérte meg Kreasht is, hogy kövesse, mivel ő is a csapat része. Fikarcnyi kétség nem volt bennem, hogy a fénygömb az valójában Phýrra Istennő. Miközben vezetett minket ki a városból, de nem a védfalakon kívül az utazótársamra emeltem a tekintetem.

-Mondd csak... Mit értettél az alatt, hogy a hozzám hasonlóak közelébe tudna férkőzni? Úgy tűnik mintha könnyű lenne az én bizalmamat megszerezni?


https://i.imgur.com/AMLYUn7.png

Kijelentkezve

#59 2019. 02. 26. - 18h20

Árnyék gárda
Michonne
A gárda tüzére
Michonne
...
Üzenetek: 4 594

https://i.imgur.com/hSkLCzj.png


A válaszra várva kaptam az egyik társunktól is egyet, hiszen mindenki szemszöge fontos, mindenki másképp él át egy-egy támadást vagy ölést. Aithlin kezére siklik a tekintetem. Közelebb megyek hozzá.
- Igen, természetesen. Egyet értek. - bólogatok felé. - Szeretném tudni kivel mi történt. Jól vagy, amúgy? - mutatok a sebre. Látszik, hogy már kezelték, de érdekel hogyan érzi magát jelen helyzetben. Rögtön célponttá válni egy nagy szörnyeteg előtt nem könnyű. - Jó, hogy te a távolsági harcban mozogsz otthon. Nekem az sosem menne. - nevetek egykedvűen. - Dicséretes. - próbálom a gondolataimat elterelni a kapuról, de szemem sarkából csak csak felvillognak azok a fények, amik egyre jobban borzolják idegszálaimat. Sosem voltam az a türelmes fajta, mindig mindent hamar meg akartam szerezni. Talán a neveltetés is teszi, de így vagyok önmagam. Kerek egész. És hát természetesen amit a fejembe veszek annak mindig úgy kell lennie. Ezért sikerült nehezen bár, de elszabadulnom a családomtól. Szerettem őket, ehhez nem fér kétség, mégis egy idő után unalmassá vált, egyhangúvá. Változásra volt szükségem, arra hogy elszabaduljak onnan, megismerjem a világot és másokat. Ennek köszönhetően állhatok most itt, és nézhetek szembe az ismeretlennel.

Üdv Anne ^^

Utolsó módosítás: Michonne (2019. 02. 26. - 18h33)


Kis szösszenet Katt ide
https://i.imgur.com/k16oMKq.gif

Kijelentkezve

#60 2019. 02. 26. - 18h46

Abszint gárda
Drintii
A gárda gyalogosa
Drintii
...
Üzenetek: 2 241

Üdv köztünk Annea ^^

https://i.imgur.com/ecsXh0V.png


- Igazából az a furcsa lila gömb, ami idáig vezetett minket űzött el két lényből egyet, viszont a harmadikat Tristan likvidálta. - magyarázom meg hogy igazából mégsem teljesen mi oldottuk meg a szituációt, még ha az sokkal királyabbul hangzana is. - Dicséretes, ismerek olyanokat akik azon nyomban belerobbannak ezekbe a szituációkba, aztán vagy visszajönnek, vagy nem. - vonok vállat lazán, és apró mosolyt küldök a lány felé.
- Laedon vagyok. - viszonoztam a kézfogást és megpróbáltam nem túl "férfiasan" megrántani szegény lány kezét, ami szerencsémre sikerült is, és még puhánynak sem tűntem közben. - És nem felejtettem ám el a nevedet, remek memóriám van itt bent, meg ütődött ötletek, de az már más téma. - bökök a kobakomra, aztán a hirtelen mellénk csapódó rókán állapodik meg a tekintetem, aki válaszol is arra a kérdésre, ami úgy tűnt, az egész brigádnak szólt.
- Szerénykedik amúgy. - lököm finoman oldalba az ezüst hajút, és hála nem a sebesült oldalát találom el, akkor agyon lennék rugdosva. - Úgy sérült meg, hogy hősiesen odaszaladt hozzám, hogy segítsen megvédeni az árva kisfiút, szóval igazán büszke lehetne ám magára. - köhintek kettőt, hogy a lány érezze is úgy magát, mert ez így is történt. - A harcban szerzett sebek pedig menők, én az enyémekre büszke vagyok . - teszem még hozzá. Habár mivel elég kimagasló regenerációs képességeim vannak, éppen hogy látszanak csak a sebeim, ami viszont azért kedvlohasztó.

https://i.imgur.com/2I8szDq.png


A fénygömb, amit a lány annyira követni akart erőteljesen cikázik előttünk, és vezet ki minket a városból. A hölgy sokáig úgy tett, mintha a világon sem lennék, és olyan mélyen elgondolkozott, hogy szinte már mulattató volt nézni őt. Nem jött zavarba, amit láttam is előre, de haragosnak sem tűnt különösebben ami megnyugtatott. Egyszerűen békés volt, és továbbra is fagyos. Esetleg még egy cseppet kíváncsi, de ez a kíváncsisága észrevételeim szerint valahová a viharos lelke mélyére fagyott.
Az erdőbe érve azonban megtörte a csendet, amit szándékosan hagytam leülepedni. Nem éreztem hogy erőltetnem kéne a beszélgetést, a hosszú vámpírokról szóló monológom után sem kaptam tőle választ, vagy netán kérdéseket. És tudom hogy van az a rész, mikor a hallgatás aranyat ér.
Láthatólag rendesen kielemezhette a mondataimat, ugyanis azzal hozakodott elő, amit sértőnek vélt tőlem. A tekintetét nem ragozom, legyen elég annyi hogy úgy éreztem magamat mint egy kezdetleges hóvihar közepén.
- Úgy kell értelmezni, hogy a magadfajta tekintetvonzó, csinos hölgyeket szeretik megkörnyékezni leginkább. - magyaráztam ,és egy furfangos, sohasem látott tisztásra kiérve további személyeket pillantottam meg, akik feltehetőleg azok lehetnek, akikkel még pár órája találkoznom kellett volna. - Kegyed mindig ilyen gyanakvó?

Utolsó módosítás: Drintii (2019. 02. 26. - 18h59)


https://i.imgur.com/6jj1vhR.gif

Kijelentkezve

#61 2019. 02. 26. - 19h28

Árnyék gárda
Shaylee
A familiárisok barátja
Shaylee
...
Üzenetek: 3 240

https://i.imgur.com/o8072Ss.png


A tisztáson ahová megérkeztünk többen is voltak, felismertem őket azok közül, akik neki támadtak annak az otromba szörnyetegnek. Gyorsan végigfuttattam rajtuk a tekintetem. Úgy láttam, hogy megvannak mind egy szálig.
Kreash válasza közben meglepett, egyáltalán nem számítottam arra, hogy ilyet fog válaszolni. Nagyon örültem neki, hogy iszonyatosan nehezen pirulok el. Máskülönben már olyan vörös lett volna az arcom mint egy érett paradicsom.
-Szerinted csinos vagyok? Akkor biztosan nem találkoztál más Yuki Onnával. Teljesen átlagosnak számítok!
Megráztam a fejemet lágyan, hogy kirepüljön a dolog az agyamból és visszatérhessek a nyugodt, fagyos Hótündérhez méltó viselkedéshez.
-Persze, hogy gyanakvó vagyok. Sosem tudhatod, hogy akivel éppen beszélsz, az hogyan fogja felhasználni az információt amit mondasz.
Közben odaértünk a többiekhez. Az elfnek tűnő lány karján volt egy sérülés. Mindenki teljesen épnek tűnt. 

A fénygömbök mind egybe olvadtak és alakot öltöttek. Magas, csinos és szőke hajú. Phyrra Istennő az!


Kalandmesteri poszt


Lassan mindenki legyen szíves megérkezni a helyszínre, hogy tudjon haladni a dolog


https://i.imgur.com/AMLYUn7.png

Kijelentkezve

#62 2019. 02. 27. - 09h42

Abszint gárda
Madelline
Tündérek cinkosa
Madelline
...
Üzenetek: 1 108

Üdv mindenkinek! ^^

https://i.imgur.com/y8gqrai.png


Pihenésemet varjúkárogás szakítja félbe, majd ölembe hullik egy levél. A Védelmezőktől jött. Szerencsére nem rossz hír vagy felszólítás, hogy húzzak el a városból, szóval már jól kezdődik ez az egész... Ja, persze ezt gondolnám, ha egyszerű lakos lennék. Gyorsan átnyálaztam a levelet, és már láttam, hogy késésben vagyok. Lemásztam a pihenőhelyemet jelentő háztetőről. Habár nem sok kedvvel elindultam. Viszont még volt egy gyors elintézni valóm, azaz  meg kell találnom egy házat, melynek lakóját feladatom szerint likvidálni kell. Itt gondolkodás nélkül fogok cselekedni, hiszen már jómagam is találkoztam ezzel az "úriemberrel". Egy pökhendi, családját is gyűlölő, kapzsi kereskedőről beszélünk. Bemásztam a lakhelyére, mögé osontam, amikor a vészjelző és sikítások hangja hallatszott a város utcáiról. Erre persze megfordult és odasietett az ablakhoz, de nekem még volt időm egy nem túl jó búvóhelyet találni. Ismételten odasettenkedtem hozzá, viszont úgy néz ki könnyű dolgom lesz. Døden (a varjú) egy károgással jelzett nekem, hogy egy szörny van odalent. Nemes egyszerűséggel kilöktem a célpontot, akit szinte azonnal felfalt a teremtmény. Na ilyen se volt még, de legalább nem kellett összekoszolnom magam. Mielőtt kiugrottam volna az útra a szörny más "ennivaló" után nézett. Amikor már kint voltam, hirtelen egy síró kislányt vettem észre, aki felém futott.
- Segíts, kérlek! - mondta remegő hangon. - Mindjárt itt lesz az a szörnyeteg, és én nem tudom...
- Nyugodj meg! Tudod merre laksz? - kérdeztem sietősen.
- Igen. - bólogatott.
- Rendben, akkor mondd hová menjek!
Még mielőtt válaszolt volna felvettem, majd elkezdtem futni. Követtem a lány "utasításait", miközben észrevettem egy lénnyel hadakozó csapatot. Nem volt időm megállni esetlegesen segíteni nekik, hiszen a lány még nem volt biztonságban. Gyorsítottam a futásom, és ennek köszönhetően pillanat alatt elérkeztünk az úti célhoz. A kislányt letéve azonnal odaszaladt a szüleihez, akik könnyek között köszönték meg nekem, hogy segítettem hazajutni a gyermeküknek. Én csak bólintottam, majd elkezdtem tovább futni. Végül nem találkoztam több alvilági lénnyel. Viszont megláttam azt a csapatot, amelyiket az utam során láttam. Pár fénylő gömb volt körülöttük. Úgy érzem velük kellett volna találkoznom. Elindultak követve a gömböket. Lopakodó üzemmódba váltottam, és követtem őket.
Nem sok séta után elérünk egy tisztásra. Ezt én sem tagadhatom, azért szép hely. Miközben elkezdtem közelebb menni a csipet csapathoz, megszólítottam őket.
- Azt hiszem az első találkát lekéstem a Fáradt Disznó előtt. - mondtam kissé szarkasztikusan. Aztán hirtelen megjelent Phýrra istennő. Hmm... lehet még most kéne lelépnem.

Utolsó módosítás: Madelline (2019. 03. 01. - 18h36)


Nincs banner, majd lesz.

Kijelentkezve

#63 2019. 02. 27. - 10h34

Árnyék gárda
Zirailah
Legyőzte a Dahut
Zirailah
...
Üzenetek: 2 560

https://i.imgur.com/KRYRlLE.png


Xiranara egyetértése ad némi megerősítést. Legalább ha eddig még nem, most összeszokik a csapat. Úgy tűnik a fesztelen beszélgetéstől egyikünk sem zárkózik el. Kezdek elgondolkodni rajta, hogy ennyire feltűnő lenne a vágás a kezemen? Vagy csúnya? Minden esetre hangosan nem teszek megjegyzéseket ezt illetően.
- Csak egy kis horzsolás, pár nap és kutya bajom. - legyintek egy mosollyal az arcomon.
- Köszönöm! Viszont a közel harc kockázatosabb, még hamarabb érheti veszély a harcost. Szóval a győzelem is épp oly dicsőséges mintha valaki íjász. - felelem válaszul a dícséretre.
Laedon röviden elmeséli a sérülésem keletkezésének történetét, és barátiasan oldalba bök. Látszik valamelyest, hogy többet harcoltunk együtt az alatt az idő alatt mióta a Védelmezők a Fáradt Disznó elé hívattak minket. Kihúzom magam ezzel is mutatva, hogy vettem a "bókot", illetve értem a célzást.
Mielőtt válaszolni tudnék a sebesülésekről folytatott eszmecserére felpörögnek a dolgok, a fénygömbök aktívabbakká válnak és megjelenik előttünk maga Phyrra istennő. Áhítattól átitatott tekintettel figyelem csinos alakját, majd tiszteletem jeléül fejet hajtok előtte.

Utolsó módosítás: Zirailah (2019. 02. 27. - 10h43)


https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/f/3fd8e9ed-4b00-4e26-95ed-d69014253ff0/dd5w41i-8ebb8e28-12a6-485e-abd3-69ce4b40df40.gif?token=eyJ0eXAiOiJKV1QiLCJhbGciOiJIUzI1NiJ9.eyJzdWIiOiJ1cm46YXBwOjdlMGQxODg5ODIyNjQzNzNhNWYwZDQxNWVhMGQyNmUwIiwiaXNzIjoidXJuOmFwcDo3ZTBkMTg4OTgyMjY0MzczYTVmMGQ0MTVlYTBkMjZlMCIsIm9iaiI6W1t7InBhdGgiOiJcL2ZcLzNmZDhlOWVkLTRiMDAtNGUyNi05NWVkLWQ2OTAxNDI1M2ZmMFwvZGQ1dzQxaS04ZWJiOGUyOC0xMmE2LTQ4NWUtYWJkMy02OWNlNGI0MGRmNDAuZ2lmIn1dXSwiYXVkIjpbInVybjpzZXJ2aWNlOmZpbGUuZG93bmxvYWQiXX0.JAhcOMHgQ7qDKDHCcyVt5bb22RId5GIin3NGkqOGea0

Kijelentkezve

#64 2019. 02. 27. - 17h08

Obszidián gárda
Binka
Tündérek cinkosa
Binka
...
Üzenetek: 1 308

Oh, üdvözöllek köreinkben titeket Madelline és Anneaine!^^ :3

https://i.imgur.com/PLTgU2F.png


A Vámpír felnevetett a kisfiú cselekedetén, mire a kis boszi aki a vállán ült rászólt, hogy nem illik.
- Nem, semmi baj, igazából ha egy csapat leszünk és jó csapatmunkát szeretnénk kiadni kezeink közül, akkor el kell engednünk magunkat, megmutatva ezzel egymásnak az eredeti énünket. Szóval nyugodtan nevess, ha valamit viccesnek találsz. - fejezem be mondandómat arcomon egy széles mosollyal.
Az arcomba tódult a vér, mikor a fiú lecukizott. Szívem hevesen vert mellkasomban. Fejemet előre billentettem, hogy ne lássa meg senki zavaromat. Maximum Fary láthatta, vagy a kis boszorkány, aki lyukat égetett tekintetével rajtam.
Tristan büszkeségét én is megdicsértem, hisz nem semmi, hogy képes volt megölni egy szörnyet. Én persze csak arra voltam képes, hogy megmentsem Faryt azzal, hogy leégettem a behemót fejét, ami mellesleg annyi ideig volt hasznos, hogy elengedje a tündért, hisz Ő is magamfajta láva szörny volt.
Elindultam a többiekkel együtt a gömböt követve. Még hallottam, hogy a Tristannal való beszélgetés után a másik fiú eddigi jókedve pikk-pakk eltűnik és átveszi helyét enyhe unottság.
A városból való kijutás után a gallyak kerülgetése volt a legjobb dolgom. Síri csend volt, senki sem beszélgetett senkivel csak lépkedtünk a Vámpír után bízva abban, hogy a gömb tényleg elvezet valahova és nem csak megyünk előre.
Szerencsére nemsoká egy gyönyörű helyre érünk. Leírhatatlanul szép volt az egész hely, sosem jártam még itt.
Féltékenység ült be a szívembe, amikor a Vámpír az Amazonnal kezdett el beszélgetni, sőt, a lány még el is pirult egyik kijelentésére. Azt már inkább hozzá sem teszem, hogy a lány bemutatkozása után odanyújtotta a kezét a fiúnak. Várjunk csak... Miért is? Nem lehet, hogy beleszerettem volna ennyi idő alatt, hisz nem is ismerem... Vagy mégis?
Szerencsére megtudtam, hogy a Vámpírt Laedonnak hívják, így nem kell később azon nyűglődnöm, hogy kiderítsem a nevét.
Míg így gondolkozok felgyorsulnak a dolgok. Aithlin és Tristan is elkezd velük beszélgetni, így egy kicsit kirekesztve érzem magam. Pár lépéssel közelebb megyek a fához, hogy jobban szemügyre vehessem.
Egy enyhe fényhatás miatt hátra kaptam fejemet. A gömbök egybe olvadtak volna? Helyükbe viszont a csinos Phýrra Istennő lépett.
A döbbenettől elfelejtettem kontrollálni magam és a kicsúszott ajkaimon egy "Jó napot!" ami semmiféle képpen nem illet a hölgyhöz ha korát tekintjük. Arcomra enyhe pír szökött. Ajkaimat oldalra húzva pukedlizek egyet és reménykedek, hogy nem hallotta meg senki sem a nyamvadt köszönésemet.
Szerencsétlen helyzet, ugyanis az épp akkor meghajoló Tristan felkuncogott. Én hülye, méghogy azt hittem megúszom...

Utolsó módosítás: Binka (2019. 02. 27. - 17h09)


https://i.imgur.com/RNQuWRO.gif

Kijelentkezve

#65 2019. 02. 27. - 18h11

Obszidián gárda
LovelyPinty
Tündérek cinkosa
LovelyPinty
...
Üzenetek: 998

https://i.imgur.com/jj1nWWJ.png


Miközben mentünk, észrevettem hogy Laenaya kissé zavarba lenne sőt mintha féltékeny is lenne, de lehet beképzelem. Másznék a vállára hogy hallja amit beszélek, de mivel a legtöbb erőmet elhasználtam így felhagytam vele. Gondolataimba belemerültem miközben próbáltam pihenni és letisztítani a szörny szagát, akkor észrevettem a kezeimen a szorítást és a lábaimon lévő levelek ami a cipőm az is szakadt. Amikor odaértünk a gömbök egy hatalmas fény lett, majd egy alakot öltött, aki nem más mint az Istennő.-Üdvözlöm Istennő.-bár nem hiszem hogy hallja, nem  vagyok méltó hiszen mocskos és repülni nem tudok most.  Zavarom miatt a hajamat kezeimmel fésülgettem, bosszankodtam hogy elfogyott a porom.


https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dczw3vx-14f3f646-d19b-4553-8220-e6e2b6304b6e.png

Kijelentkezve

#66 2019. 02. 27. - 22h02

Abszint gárda
Drintii
A gárda gyalogosa
Drintii
...
Üzenetek: 2 241

https://i.imgur.com/2I8szDq.png


Meglehetősen sokan érkeztek meg a tisztásra. Tőlem teljesen különböző lények hangjaival telt meg ez a meseszép rész, és őszintén nem gondoltam volna, hogy a rengeteg magában rejthet még efféle szépségeket. Innen messzebbről úgy tűnt mintha már ismernék egymást, vagy éppen próbálnak szövetségeseket szerezni. Ha úgy döntök hogy csatlakozom ez lenne a társaim repertoárja? Nem mindenki tűnik különösen harcedzettnek.
Oyukira visszatérve magamban jót mosolygok a hirtelen kizökkenésén, és zavarán. Nem gondoltam volna hogy ennyire megindítónak tetszettek az előző mondataim, de azt hiszem mindenkinek vannak vakfoltjai.
- Biztosíthatlak, hogy ezernyi nőt láttam már az életemben, és férfi szemmel ezt el is tudom dönteni. Nem kell szerénykedned. - itt a mosolyom már az ajkaimra is felkúszik, főleg a látványtól, hogy megpróbálja újra befagyasztani a rést az ajtaja hirtelenül kiütött darabkáján.
A többiekhez érve kissé távolabb állok meg, és egy ideig még nem tervezek köszönni. Nem vagyok túl figyelembarát, és mindenki foglalkozzon csak a saját dolgával, én szeretek egyszerre egy emberre koncentrálni, itt pedig mindenki rátalál a másikra. Kezdek attól tartani, hogy a szokásos meditációim rohamosan lecsökkennek majd a közeljövőben, Alon pedig aktívabb lesz a kelleténél.
- Való igaz, érdemes óvatosnak lenni, bár ez néhányakat el tud ijeszteni, ezért én például többnyire diszkréten gyanakszom.
Ekkor hirtelen valami fekete hajfürttömeg libbent meg tőlem balra, a tudat pedig, hogy még nálunk is érkeznek később, meglepett.
- Ha ez megnyugtat, akkor én is. - ismertetem vele hogy történetesen én sem voltam ott. - Bár te nem tűnsz úgy mint aki a napot lustálkodással töltötte volna. - mivel nem köszönt, hasonlóképp szükségtelennek tartottam ezt a fajta formaságot.
Az istennő hirtelen megjelenése kizökkentett az eddigi békés hangulatomból, és teljesen elöntött miatta a kíváncsiság. Pislogtam párat az elején, hogy jól látok-e, de még a meggyőződésem után is meg voltam lepődve annyira, hogy elfelejtsem üdvözölni.


//Üdv neked is Madelline


És szép estét mindenki másnak is! ^^ Örömmel jelentem be, hogy elkészültem a további fejlécekkel is, hogy az új karakterek se szenvedjenek bennük hiányt. Remélem elnyeri a tetszéseteket, és hogy ismét nem hagytam ki senkit.

Fejlécek

Utolsó módosítás: Drintii (2019. 02. 27. - 22h21)


https://i.imgur.com/6jj1vhR.gif

Kijelentkezve

#67 2019. 02. 27. - 22h28

Árnyék gárda
Michonne
A gárda tüzére
Michonne
...
Üzenetek: 4 594

Phýrra

Tudtam, hogy legfőbb új üdvöskéim itt vannak, és készen állnak. Tekintetem kíváncsian vándorolt egyikről a másikukra, miközben mosoly ragyogott arcomon. Büszke voltam rájuk és a mai teljesítményük még a legkáprázatosabb elképzeléseimet is felülmúlta.
- Üdvözöllek benneteket! - válaszoltam a köszöntésekre, hajladozásokra. - Örülök, hogy végül követtétek az én kis "szentjánosbogaraimat". - fejezem ki hálámat. Megkönnyebbült sóhajtások hagyják el ajkaimat. - Tisztában vagyok vele, hogy most számotokra furcsa lehet eme helyet. Miért pont előtettek jelenek meg, miért pont most? Megvan ennek a magyarázata. A Védelmezők csodálatos munkát végeznek, de túl sok teher nehezedik vállaikra. Meg kéne ezt osztaniuk olyan ígéretes fiatalokkal, amilyenek Ti is vagytok. Ma bizonyítottatok számomra. Megbízom bennetek. Legalábbis valamelyikőtökben. Sajnos nem mindenki tartozik ebbe a körbe. Van egy sejtésem miszerint kém jár közöttetek. Egyenlőre több információt ezzel kapcsolatban nem tudok mondani, mivel közvetett bizonyíték nincs erre, de a gyanú fent áll. A mai támadásokat sem mondanám feltétlen véletlennek. Az árnyak közelebb vannak, mint valaha és nem árt óvatosnak lennetek. Nem szabad feltétlenül akárkiben megbízni. - ajkaim lemondóan biggyedtek le, de fényem akkor sem halványul, kicsit sem. Kissé még haszontalanak is érzem magam, hogy ennél többet nem tudok számukra mondani ezzel kapcsolatosan.
- Mivel viszont így az idő véges számunkra minél előbb Dhássos-ba kell jutnotok egyesülve a Védelmezőkkel. Ez a kapu - mutatok a mögöttem lévő fára - pár másodperc alatt átjuttat titeket oda. Nem kell tőle féltenek én igéztem meg. - nevetek néhány arc láttán. - És, hogy újult erővel vágjatok a kalandba kaptok tőlem egy kis útravalót. - kezemmel intek felettük mire némi fény hull alá a fejekre és arcokra. A sérülések azonnal begyógyulnak, a kosz, a mocsok eltűnik az életenergia szétáramlik a testekben. Természetesen minden faj másképp érzi ezt és más időben reagálhat a szervezete, de egy idő után eltűnnek a rossz dolgok és távoznak.

https://i.imgur.com/hSkLCzj.png


- Örömmel hallom. - nyugtázom magamban, hogy akkor nincs komolyabb sérülése. Ó, milyen bensőséges hangulat van kettejük között! Sose gondoltam volna. Csábítás? Elég hamar belevágott, de egy vámpírtól igazából nem várható kevesebb. Nem tudok többet reagálni, mivel úgy látszik mind megjelentünk, így Phýrra Istennő szintúgy ezt tette, megmutatva teljes valóját. Ámultam mennyire meseszép, még sokkal szebb, mint a hang alapján gondoltam. A tátott szájon kívül nem sok mindent tettem, hiszen nemrég folytattunk egy rövid eszmecserét, de erről hallgattam és nem volt terveim között bárkivel megosztani. Láttam ahogy mindenkin végig tekint, szinte méricskél, mintha az erőnket akarná kiolvasni valami láthatatlan dologból. Persze Ő egy Istenség senki meg nem mondhatja mit lát amit mi halandók sose fogunk, még halálunk után sem. Érdeklődve hallgatom hozzánk intézet szavait. Teljesen ledöbbent, amit hallok. Kém? Mégis hogyan? Feraois bár sok faj otthona mégis ... ennyire kiszámíthatatlan? Vagy pusztán hanyag a védelem. Megrázom fejemet. Butaság lenne elhamarkodottan ítélkezni. Mikor a kapura mutat önkéntelenül is felcsillannak szemeim. Tehát ezért is hívott minket erre a helyre. Végül aztán magunk maradtunk, de egy kis fénygömb mutatta némileg az utat. Kedves Őrangyalunk mindenre gondol.


Kalandmesteri poszt

A Phýrra Istennő által a gyógyulás hamar bekövetkezik így bárkinek bármilyen sebe azonnal begyógyul. A későbbi "aktivitást" mindenki maga dönti el, hogyan és mikor éli meg a karaktere ^^. A következő feladat átmenni a kapun, és ha ez megtörtént együtt megkeresni a Védelmezőket.


Üdv az újaknak^^

Utolsó módosítás: Michonne (2019. 02. 27. - 22h29)


Kis szösszenet Katt ide
https://i.imgur.com/k16oMKq.gif

Kijelentkezve

#68 2019. 02. 27. - 22h59

Abszint gárda
Drintii
A gárda gyalogosa
Drintii
...
Üzenetek: 2 241

https://i.imgur.com/ecsXh0V.png


Megjegyeztem a vörös hajú lánynak az infót, miszerint fogok is nevetni, és megtisztel az engedélyével.
A lányok körülöttem közben befejezik a beszélgetést, így úgy döntöttem aranyos leszek, és csatlakozok a csendhez. Desha mondjuk szokatlanul zaklatottnak tűnt a vállamon, szóval fogtam magamat, és megpöcköltem a lábát.
- Minden okés kishaver?
- Nem...- mérgelődött, és a vöröske felé tekintgetett összehúzott szemekkel. Áh értem, megint előjött nála a "Laedon csak az enyém, pórnép félre" nevezetű hangulat, szóval csak legyintettem, de pechemre kábé akkor mikor megjelent az Istennő. Természetesen ezt a rosszkor belökött mozdulatot kompenzáltam egy mély és tiszteletteljes meghajlással, tehát követtem a róka mozdulatait, csak férfias csomagolásban.
A nő maga meseszép volt, sőt, túlszárnyalta a gyönyörű fogalmát. Vidámság sugárzott belőle, és töménytelen energia, maga a megnyugvás volt egy háborgó óceán teljes káoszában.
Lassan tudatosult bennem, hogy kiválasztottak lettünk, nagyjából olyasfélék, mint amilyeneket a könyvekben lehet olvasni. Erős, bátor harcosok akik bizonyítottak egy felsőbb hatalomnak, hogy megkaphassák a jutalmukat, ami kicsit sincs ellenemre, bár azt nem mondanám hogy teljes kimerülésig folytattam a harcot.
A kém szó hallatán hitetlenkedve nyitom tágra a szemeimet, Desha pedig ijedten néz körbe. Hát ez csodálatos. Éppen kezdek teljesen feloldódni a csapatban, erre kiderül hogy az egyikünk egyébként az ellenségeinknek továbbít információkat. Minden ösztönöm óvatosságra kezdett inteni amint meghallottam a dolgot, az érzékeim pedig kiélesedtek a gyanakvásomtól.
A kapu említésére a barna hajú hölgy felé pillantok, ugyanis megigézve bámulja azt, mintha egyenesen a rég nem látott családjához repítené őt a kapu.
- Izgatott vagy?
Közben gyorsan lekapom a vállamról a boszorkányomat, a tenyerembe helyezve őt pedig tisztázom vele a dolgokat.
- Te magad is hallottad, sokkal óvatosabbnak kell lennünk. Féltem a fogadót a besúgóktól, és lehet hogy egy pont most kószál az otthonunk felé. Ahogy már az elején is megmondtam, itthon kell maradnod, és felügyelned, nem jöhetsz velem.
Meglepő módon megértette, és csak sóhajtott egyet, bár az ijedt tekintetét látva kissé elszomorodtam.
- Majd..Utánad küldöm a csomagjaidat és a szükséges holmikat. - varázsolta magához a seprűjét, és felpattant vele a levegőbe. - Ha bajod esik azt nem bocsájtom meg neked.
- Köszi anyu. - próbáltam viccelni, de továbbra is úgy nézett rám, mintha hamuvá porladhatnék. - Megleszek. - paskoltam még meg a fejét. - És a többiekre is vigyázok. Csak óvatosan. -teszem még hozzá, mielőtt beelőzhetne, majd kiválva a többiek közül elindulok az átjáró felé, lényegében az istennő ereje által újratöltve.
- Mindent köszönünk Úrnőm. - ez a meghajlásom nem volt olyan mély mint az előző, de annál inkább határozottabb. - Nem fogjuk hagyni hogy további szörnyek törjenek be a városunkba. - itt pedig eldöntöttem, hogy végérvényesen nem csak mozizni megyek.
A kapun átlépve megcsapott az a furcsa érzés, amit az ilyen teleport eszközök használatakor már megszokhattam. Enyhe, pár másodpercig tartó szédülés volt az egész, de aztán mindennek vége lett, és ott álltam kimondottan a veszély szélén, Dhassosban, úgy nagyjából estefele. Még jó hogy látok a sötétben.

Utolsó módosítás: Drintii (2019. 02. 27. - 23h25)


https://i.imgur.com/6jj1vhR.gif

Kijelentkezve

#69 2019. 02. 28. - 14h27

Obszidián gárda
LovelyPinty
Tündérek cinkosa
LovelyPinty
...
Üzenetek: 998

https://i.imgur.com/jj1nWWJ.png


A gömbök összeforrtak és megjelent előttünk Phýrra Istennő aki elkezdte a szónoklatát. Sejtettem én hogy vannak kémeink és itt közöttünk az meglepett nem is gondoltam volna. Majd mikor mondta az otthonom nevét akkor mosolyogva röppentem fel. Magam is meglepett, hogy ismét tudok repülni, hiszen nincs tündér porom, a karomon lévő sebek halványabbak, majd el is tűntek, a  mocskosságom ami az egyik szörny miatti vér okozott az is eltűnt. Mikor befejezte a mondatát, akkor egy tűzpiros rózsával libegek elé és nyújtom át neki.
-Köszönöm szépen Úrnőm, ha elfogadná az én hűségem jeléül ezt a növényt-mondom neki miközben meghajolok,a tündéreknél ez nem szokás de nálam igen. Reménykedtem hogy elfogadja és nem utasítja vissza, és nem hiszi hogy hátsó szándékom lenne mert nincsen semmi. Csak egy gyermeteg ajándékozási célzattal adnám.


https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dczw3vx-14f3f646-d19b-4553-8220-e6e2b6304b6e.png

Kijelentkezve

#70 2019. 02. 28. - 15h57

Árnyék gárda
Shaylee
A familiárisok barátja
Shaylee
...
Üzenetek: 3 240

https://i.imgur.com/o8072Ss.png


Kreash egy újabb dicséretet dobott nekem oda és a legrosszabb, hogy őszintének tűnt, nem vettem ki semmilyen hátsó-szándékot a hangsúlyából. Kicsi megköszörültem a torkomat.
-Szóval azt mondod, hogy miden csinosabb lénynél megpróbálkozik?
"Mi értelme lenne annak?"
A vámpír felé tekintettem és valóban körbe volt véve nőstényekkel.
Megjelent egy új nő is, nagyon elkésve. Remélem sem ő sem Kreash nem tartja meg ezt szokásnak.
Arról nem is beszélve, hogy ha én késnék valószínűleg nem győznék elnézést kérni, nemhogy még szarkazmussal élni. Én szóra sem méltatta, de Kreash biztos bajtársiasságot érzett vele és a késéssel kapcsolatban. Megforgattam a szemem és inkább visszatartottam a megjegyzésem, nem az én tisztem nevelni a felnőtt embereket. Phýrra Istennő megjelenése nem lepett meg, hiszen már tudtam, hogy ő vezetett ide mindenkit. Amit mondott..nos az sokkal inkább. Feraois elméletileg a Világ egyik legvédettebb és biztonságosabb helye. Mégsem vették észre, hogy kém jár közöttük. Kíváncsi voltam, hogy a többiek erre miként fognak reagálni. Az Istennő mindenki meggyógyított és ekkor átjárót nyitott nekünk a varázsfalon kívülre Dhássosba. Dhássos..Vajon a Védelmezők is tudnak róla?  A kis tündérlány Fary vörös rózsával röppent oda Phýrrához. Nahát a vörös/piros rózsa nem a szerelem jele? Bizonyára nem teljesen pontosak az információim. Egy pillanatot sem vártam és elindultam át az átjárón miután meghajoltam az Istennő előtt pont úgy mint, azt otthon szokás a bölcsek előtt. Mélyen és tisztelettudóan. Nem én voltam az első aki átért, már egy páran ott voltak én köszöntöttem őket és bemutatkoztam mindenkinek, aki nem ismert volna, hiszen Feraoisban a találkozó durván félbe lett szakítva. A levegő itt már nyomottabb volt és enyhén áporodott, hiszen az O'rmún ingovány ott volta az erdő szélénél és már ide lehetett érezni a mocsárszagot. Amit szerettem a gleccserben, hogy minden tiszta volt és hűvös. Mélyen legbelül hiányzott a szülőföldem emiatt.

Phýrra


A tündér Fary odaröppent hozzám miután mindenkit meggyógyítottam és átadott nekem egy szál rózsát, mint hűsége jelét.
Istennőként minden áldozatot és felajánlást el kell fogadnom hálásan. Így el is vettem tőle, viszont mivel azután tette ezt miután megemlítettem nekik a kémet, több kérdést is felvetet velem ahelyett, hogy megnyugtatna.
Természetesen egy szál virággal, vagy egyenesen Rorek fejével sem tudnának biztosítani a hűségükről. Nem csak a Démon pályázik itt a fegyverekre. Az Istenek között is az egyik legjobb stratéga voltam, vagyok is annak ellenére, hogy anya lettem.
-Köszönöm apró lény azonban remélem tudod, hogy tettekkel lehet a hűséget bizonyítani.

Átengedtem mindenkit az átjárón majd bezártam a portált egy utolsó mondattal búcsúztam is tőlük.

"Ne feledjétek, habár bárki lehet ellenség, egy csapat vagyok és ekként kell cselekedni. Legyetek óvatosak és kitartóak!"

Utolsó módosítás: Shaylee (2019. 02. 28. - 15h59)


https://i.imgur.com/AMLYUn7.png

Kijelentkezve

#71 2019. 03. 01. - 01h19

Árnyék gárda
Chloëy
Acélból faragták
Chloëy
...
Üzenetek: 3 503

Üdv mindenkinek! ^^
@Drintii.. köszi a fejlécet ^^ Csak közben én is csináltam már egyet >.< Na meg ahogy magamat ismerem, kb csak most az egyszer lesz kitéve ez is, utána lusta leszek mindig formázgatni a reagom xDD
Most veszem észre, hogy a karakterlapomból pár apró rész ki lett törölve, mert valószínűleg KM-eknek való információmorzsának tekintették... de közben mindenkinek szólt volna.. na mind1 /static/img/forum/smilies/hmm.png
Na csapjunk is a lecsóba. ^^


https://i.imgur.com/rDRR9pL.png


A múlt



Pár órával ezelőtt

- Fent vagy már?!! - hallom már vagy századjára ezt az idegesítő kérdést, így hajnalok hajnalán. (Dél tájékán.) - Ezt nem hiszem el... - blablabla igen. Én sem hiszem el, hogy nem lehet békén hagyni az embert pihenni. Már napok óta nem jutottam normális élelemhez, mert ennek a szerencsétlennek már nincsenek rémálmai, amit el tudnék kobozni tőle. Ezért hát fáradt vagyok és naná, hogy így az egész napot végig tudnám aludni, ha épp nem sipítoznának a fülembe, hogy... izé.. mi baja is van most az asszonynak? - ...megígérted, hogy kimosod a.. - fókuszálok rá egy kicsit, de aztán gyorsan vissza kizárom, nem hallgatom tovább a folyamatos hiszijét. Tényleg, egyáltalán vesz levegőt közben, ahogy itt sorolja a "hiányosságaimat"? Bár nem értem miért nekem kell kimosnom a szennyesét. Ha ő összepiszkította, akkor mossa ki maga. Meg alapból ő a nő. Tchh. Nagyon nincs szükségem erre. Vagyis most már nincs...
- Figyelsz te rám egyáltalán?
...Csak eddig nem akartam megválni tőle, hisz túlságosan is részletgazdagok voltak az álmai. Ritkán jutok ilyen finomsághoz. Ezért nem nagyon tudtam lemondani erről a luxusról. De mivel most már ennek is lőttek így..
- öhh!! - panaszosan nyögök fel, mikor oldalba rúgnak és egyúttal ki is zúgok az ágyból, egyenesen a földre. - Mi van?! - nézek fel kissé ingerülten Lenára (a hangforrása felé), aki idő közben a székről elkezdi hozzám vágni a ruháimat is, miközben végig szitkozódik.

A jelen

Egy nyálas pofázmány érintésére ébredek meg, ahogy hozzá nyomják az arcomhoz. Ahh.. úgy érzem a kis csavargó (Szófia hercegnő xDD) visszatalált. Mostanában elég sokat elkóborol. Remélem nem azért, mert lekölyközött valamelyik sikátorban. Bár nem hiszem. Tud az én kis kutyim vigyázni magára és nem engedi közel magához a csúnya kan kutyákat.
Panaszosan nyújtóztatom ki a végtagjaimat, amik szépen elgémberedtek a földön üléstől. (Khmm.. jah. Befoglaltam a főtéren a szobor lábánál a szokásos helyem. De csak addig míg nem szán meg valaki. Bár elég gyorsan felkaparnak innen, valószínűleg köze lehet ahhoz, hogy ez az istennőjük szobra.. vagy micsoda.)
Hát igen. Kidobtak. Megint. Viszont az előzőekhez képest a mostani annyiban különbözik, hogy nem volt vész tervem. Na meg vész-vész tervem sem. Szóval nincs hova mennem. Csöves lettem. Szörnyűű.
Idő közben Sophye úgy döntött kényelembe helyezi magát, így belemászott az ölembe és ott próbál elhelyezkedni, ezzel elterelve a gondolatomat a hányattatott sorsomról.
- Tudod.. - vakargatom meg a fejét. - Nem vagy már kölyök kutya. Szóóóval ez így nem lesz kóser - taszigálom meg kicsit, hogy mozduljon arrébb, de csak egy morgással közli, hogy felejtsem el. Neki így a tuti.

Utolsó módosítás: Chloëy (2019. 03. 01. - 01h20)


https://i.imgur.com/tmlpya8.gif

Kijelentkezve

#72 2019. 03. 01. - 08h59

Árnyék gárda
Michonne
A gárda tüzére
Michonne
...
Üzenetek: 4 594

Ó, bocsánat Chlo >< My foult. Akkor visszateszem neked, ma úgy is kell módosítanom /static/img/forum/smilies/smile.png

Utolsó módosítás: Michonne (2019. 03. 01. - 09h00)


Kis szösszenet Katt ide
https://i.imgur.com/k16oMKq.gif

Kijelentkezve

#73 2019. 03. 01. - 12h56

Árnyék gárda
Zirailah
Legyőzte a Dahut
Zirailah
...
Üzenetek: 2 560

Üdv minden újnak! ^^

Aithlin

Phyrra istennő mondandója egyszerre sokkol és okoz gombócot a torkomban. Tehát kém van közöttünk. Jó ég. Így hogyan akarjunk csapatban dolgozni, ha már most rongálják az amúgy még elég ingatag "védfalunkat"? Össze préselt ajkakkal hallgatom a szónoklatát. Fary tette eléggé rosszkor jön közbe, de nem szólalok meg. Nem tudjuk ki a kém, gyanusítgatni meg nincs értelme senkit. Amikor meggyógyít minket az istennő eltűnik a karomról a vágás hálásan hajtok fejet újfent előtte. Laedon, Fary és egy Hótündér átmennek a kapun. Így egy kicsit mélyebben meghajolok elköszönés képpen és követem a többieket. Így Dhássos-ban találom magam. Ahol a sötétség fogad.
- Remek. Innen merre tovább? - érdeklődöm a már átérkezett társaimtól.

Utolsó módosítás: Zirailah (2019. 03. 01. - 13h22)


https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/f/3fd8e9ed-4b00-4e26-95ed-d69014253ff0/dd5w41i-8ebb8e28-12a6-485e-abd3-69ce4b40df40.gif?token=eyJ0eXAiOiJKV1QiLCJhbGciOiJIUzI1NiJ9.eyJzdWIiOiJ1cm46YXBwOjdlMGQxODg5ODIyNjQzNzNhNWYwZDQxNWVhMGQyNmUwIiwiaXNzIjoidXJuOmFwcDo3ZTBkMTg4OTgyMjY0MzczYTVmMGQ0MTVlYTBkMjZlMCIsIm9iaiI6W1t7InBhdGgiOiJcL2ZcLzNmZDhlOWVkLTRiMDAtNGUyNi05NWVkLWQ2OTAxNDI1M2ZmMFwvZGQ1dzQxaS04ZWJiOGUyOC0xMmE2LTQ4NWUtYWJkMy02OWNlNGI0MGRmNDAuZ2lmIn1dXSwiYXVkIjpbInVybjpzZXJ2aWNlOmZpbGUuZG93bmxvYWQiXX0.JAhcOMHgQ7qDKDHCcyVt5bb22RId5GIin3NGkqOGea0

Kijelentkezve

#74 2019. 03. 01. - 18h01

Obszidián gárda
Psychø
A familiárisok barátja
Psychø
...
Üzenetek: 3 606

Hali ^^

Wassa


A kis esti programom közel sem jött be annyira, azt  kell mondjam. Azt persze nem vitathatom, a parancs az parancs, még akkor is, ha csak szűk két szóból, mégpedig a “menj”-ből és az “utána”-ából állt, szóval igen, mentem utána, igyekezvén kizárni az olyan jelentéktelen gondolatokat, mint például minek? Ugyan, a nő, akit be kéne érnem nem hinném, hogy rászorulna bármire, amit én tenni tudnék mellette, már persze ha az összes pletyka igaz, amit róla hallottam. Aerten papnői címét nem épp a szokásos értelemben kell értelmezni az egyszer biztos.
De nincs mit tenni, vagyis igen, most épp loholok a nyomában, és magamban a pokolnál is csúnyább helyre kívánom azt a flancos farkast, amin utazik, és amit közel sem olyan egyszerű beérni még akkor sem, ha éppenséggel nem tartózkodtam olyan messze, és eddig sosem panaszkodtam a gyorsaságra, amivel közlekedni tudok. De azért az övé igencsak kényelmesebb módja az utazásnak meg kell hagyjam. A végén még elgondolkozok valami hasonló beszerzés.
Na nem, mintha összejöhetne. Maradjunk annyiban, az állatok nincsenek oda értem, legyenek bármennyire átlagos, vagy épp ördögi teremtmények. Mind megérzik, hogy valami nincs rendben velem, a halál, ami pedig egyszer már elragadott az ő szemükben sosem fog lekopni rólam, és óhatatlanul felborzolja az idegeiket, nem nagyon bírnak meg a közelükben. Idegesítő tényező, főleg ha az ember egy olyan csávót akar megölni, aki vagy hat kutyát tart a szobájába. A kis korcsok majdnem lelepleztek. De azért életben hagytam őket. Eskü.
Szóval igen, az érzés kellően kölcsönös. Ők utálnak, én is őket. Nem én kezdtem, igazán nem lehet okolni.
Ráadásul most különösen helytálló az utálatom a gyors hátas maitt. El se hittem, mikor végre beértem őket. De ettől függetlenül nem repeshettem az örömtől, volt egy olyan sanda gyanúm is, hogy a Aertennek nem leszek a szíve csücske, mikor meglát, de nincs mit tenni. Én sem épp vele képzeltem el az estém, egy nővel, aki csak térdig öltözik fel. Most mért? Szerintem nincs öt négyzetcenti az anyag, ami onnantól felfelé fedi.
- Aerten, ha nem tévedek - szólítom meg, mielőtt védekezésre pazarolhatom az időm. - Wassa vagyok. Azt a parancsot kaptam, hogy jöjjek utánad.


https://i.imgur.com/vY1TQa9.gif

Kijelentkezve

#75 2019. 03. 01. - 18h36

Abszint gárda
Drintii
A gárda gyalogosa
Drintii
...
Üzenetek: 2 241

Üdv neked is Chloëy ^^ A fejléc miatt pedig semmi probléma, azért a tiéd, ha egyszer szeretnéd majd hasznosítani ˘^˘ Amúgy jót nevettem a fiadon, szóval cselezem a védőfalat és meglátogatom ha nem gond.
Külön üdv neked is Psychø :3


https://i.imgur.com/tHrwtI1.png


A bejutás Feraoisba árnyutazással annyira nem is nehéz mint elsőre képzeltem. Mármint hé, sehol egy idegesítő őr, vagy egy béna akadály amit ki kellett volna cseleznem. Legalábbis az érkezésem pillanatában még nem poshadt ott...
A délelőttöm igazán pompásan telt, jó pár bárba belibbentem és elrejtve a jelenlétemet igyekeztem társalgást kezdeményezni úgy bárkivel aki mellém kívánt szegődni. Már pár ital is bennem volt - mértékkel emberek, mértékkel - mikor elkezdtem a szokásos dolgaimat, amiket lehet nem kellett volna. Lényegében elnyertem egy embertől a majd egyszer születendő fia lelkét, az másiktól három beváltható ígéretet, a harmadikra...pedig nem emlékszem.
Még az utcát jártam mikor furcsa védőfal ereszkedett a városra, ahogy észrevettem későn. Szövetséges lények robogtak el mellettem, az egyik még meg is állt csak azért hogy fejet hajtson, és kimutathassa tiszteletét a családom és az én irányomba. Udvariatlanul küldtem melegebb éghajlatra, és szemforgatva próbáltam kitalálni hogy kéne kijutnom a városból mielőtt annak is híre megy, mit műveltem az útba eső kocsmák mélyén. Nem mintha az én hibám lett volna, esküszöm hogy volt olyan is, aki beleinvitált a játékba, és csupa intim dolgot kért volna cserébe ha nyer.
A főtérre kisétálva mély sóhatást eresztettem ki magamból, és rést kerestem a pajzson mindenütt, de sehol sem leltem kiutat, csak egy csövező férfit valami ocsmány szobor előtt. Nem tűnt idevalósinak, sőt, olyan nyugodtan kutyázott hogy az valami hihetetlen.
- Sanyarú az élet nem? - utaltam az ő helyzetére, na meg arra hogy fogoly lettem az elméletileg legbiztonságosabb városban a világon egy olyan hatalom által, ami ellen még én sem vagyok képes felvenni a versenyt. Ezt egyszerűen csak éreztem valahol a zsigereimben, mélyen belül, ahová még az árnyak suttogása sem jut el. - Cuki a kutyád. - gondoltam ha már se nem hős, se nem menekülő helybéli, biztos elfogadta a sorsát, vagy tudja a Nagyúr. Nem terveztem megkérdezni a nyugodtsága okát, mert akkor nekem is magyarázkodnom kellett volna, alias hazudni egy hatalmasat. Feltehetőleg. És az egyetlen dolog ami miatt legálisan megrúgom, ha elkezd pénzt lejmolni.

Utolsó módosítás: Drintii (2019. 03. 01. - 20h51)


https://i.imgur.com/6jj1vhR.gif

Kijelentkezve

Oldalak : 1 2 3 4 5 ... 7