Ismerd meg az Eldarya fantasztikus világát!

Ismerkedj meg Eldarya lakóival és familiárisaival! Kalandban és romantikában lehet részed ebben a fantasztikus világban, ahol a történeted és a kapcsolataid a döntéseidhez igazodnak.

Oldalak : 1 ... 14 15 16

#376 2019. 03. 11. - 18h00

Obszidián gárda
Nuvola
Legyőzött egy tyúkot
Nuvola
...
Üzenetek: 708

Jericho

Mindenesetre a megbeszélés folytatódott. Mikor újra odaillantok, Timothee arcára meglepődés van írva. Biztos kezd beütni a valóság nála is... Mondjuk nálam ez alig egy napja volt.
A látomás előtt behunytam a szemem és vizualizálni kezdtem a látomást, ahogy szóról-szóra kibontakozott. De el is kezd rázni a hideg a látomás végére. Körbenézek a többieken, és az arcukról félelem sugárzik.
Veszélyben kéne éreznem magam érzem, de... Ez az őz már halott. Ránk veszélyt jelenthet az őz gyilkosa, de mi nem feltétlenül végezzük úgy, mint a szegény állat. Viszont kétségkívül óvakodnunk kell ettől a lénytől. De lehet csak azért nem rettegek, mert már volt dolgom ragadozókkal...
Timothee szája kérdésre nyílik, de végig Hirora néz. Inkább nem locsogok bele, amíg nem kell a segítségem. Diana sietősen elhagyja a termet, és egy úgy lány hangja érinti meg a fülemet. Egy vörös hajú lány, és az biztos, hogy nem teketóriázik. Egy másik lány is van mellette, viszont ők is Hirotól várják a választ. De ez érthető, hisz ő a klubvezető helyettes -hogy úgy fogalmazzak. Csendben elmélkedek a hallottakon, de nyitva tartom a fülem.


https://i.imgur.com/NY6ElPS.gif

Kijelentkezve

#377 2019. 03. 13. - 12h42

Árnyék gárda
Kyara
Farkasok barátja
Kyara
...
Üzenetek: 9 818

Írtam egy kalandmester posztot, ami átcsúszott a másik oldalra. Aki esetleg nem olvasta volna, az mindenképp vessen rá egy pillantást.
Zira, Luxanna, amennyiben most szeretnétek csatlakozni a klubbhoz, nyugodtan vegyétek úgy, hogy bent vagytok. A karaktereitekkel ne felejtsetek el bemutatkozni, ismertetni a képességeiteket illetve aláírni azt a bizonyos titoktartási szerződést. Ezekre a gyorsabb haladás érdekében Hiroval nem tervezek külön kitérni, utólag majd lereagálom, amennyiben szükséges.


https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd16k1s-d13bd025-01ad-4cd9-8f70-99ad74b69cf6.png?fbclid=IwAR1QGWKW4gmWJIhpASp3OqClbzJupAx50bCRA9gyfjGhG2m-XTW2MRkV3KQ

Félve nézek fel a többiekre. Arcukon, tekintetükben a zavarodottságot, és a félelmet is többnyire ugyanolyan arányban látom felcsillanni, ami mondhatjuk, ebben a helyzetben természetes reakció. Vagyis nagyon nem, hiszen már ez az egész helyzet igencsak abszurd, ahogy képességekről és gonoszokról gyűlésezünk tanítás után a könyvtár egyik eldugott sarkában. Dianát szintén nyomaszhatták a dolgok, valószínűleg emiatt rohant ki olyan feldúltan az imént. De szokni kell a tudatot, miszerint léteznek paranormális dolgok és nem vagyunk hétköznapiak...

...
A vörös hajú lányra emelem tekintetem, aki az előbb megszólított. Mellette újabb, számomra eddig ismeretlen személyek várják ugyanúgy válaszom. Türelmes ember lévén természetesen velük is foglalkoznom kell, de nem titkolom, sok nekem ennyiszer ismételgetnem önmagam.
- Sziasztok! - biccentek feléjük, és a imént kérdező lányra pillantok
- Nos, te hogyan értelmezed azt, hogy különleges képesség? - dobom neki vissza kérdését sajátos formában. Minden bizonnyal vagy olvasták a szórólapunkat, vagy most hallottak meg olyasmit, ami felkeltette az érdeklődésüket. Bármi is legyen az oka, ha komolyan gondolják a dolgot és szívesen csatlakoznának, számukra is lesz hely a klubban.
...


Kérdő pillantásokkal méregetem őket, hátha valakinek lesz bármiféle kérdése a látomással kapcsolatban, mielőtt ténylegesen feltehetném az 1. pontot a rögtönzött listámról. Legnagyobb meglepetésemre pont az új fiú, -emlékeim szerint- Timothee teszi fel az őt foglalkoztató kérdéseit, amit figyelmesen hallgatok végig. Mondandója után nem telik sok időbe, mire apró rémület váltja fel eddigi nyugodt arckifejezésem. Felém szegezett kérdései teljesen jogosak, ugyanakkor pont ezt szerettem volna már az elején elkerülni. Hiszen, mint ahogyan azt Jerichonak már korábban kifejtettem, Abbi tud helytállóan érvelni a szekta mellett, de én nem.
Mit mondjak most Timotheenak? Látszik rajta, hogy nem ejtették a fejére, sőt. Igencsak intelligens és megfontolt kisugárzása van. Nem érné meg köntörfalazni előtte, na meg úgyse mennék vele semmire. Ide-oda cikáznak a lehetséges válaszok gondolataimban egészen addig, míg végre sikerül őket lecsillapítanom.
- Nos. Abbigaelnek egy igazán különleges képessége van, aminek valódiságát már volt szerencsém jópárszor megtapasztalni. Hidd el, sosem viccelődne ilyen dolgokkal és igen. Eddig egyszer sem tévedett a képességével kapcsolatban, mindegyik bejött.  - magabiztosan nézek a fiúra, talán a mai gyűlésen most először.
- Látja a jövőt látomások vagy álmok képében, esetleg erős megérzései támadhatnak bizonyos dolgokkal kapcsolatban. - itt eszembe is jut a tegnapi megérzése, mikor sikeresen taknyoltam egyet az ebédlőben, de ha lehet, ezt inkább nem hozom fel példának. Egy pillanatig a telefonján babráló Vincentre terelődik a figyelmem, hiszen tegnap ő is hitetlenkedett egy sort, de aztán jobbnak látom, ha hagyom ezt a témát.
- Mint ahogy tegnap Abbigael felvázolta, szerintünk valami rossz van készülőben, ami komoly veszélyt jelenthet Chesterville-re és kitudja...lehet, hogy az országra, sőt az egész világra, ha nem derítjük ki, hogy mi is áll a rejtély hátterében. Abbi látomásai szerint egy csoportosulás alakult ki az iskola falain belül, akikben sötétséget érez. Mi őket nemes egyszerűséggel csak szektásoknak nevezzük.  - jegyzem meg mellékesen.
- Ha ez nem lenne elég, azt feltételezzük, hogy ezek az alakok az egyik Ley-vonalat használják ahhoz, hogy fejlesszék a képességeiket...vagyis lehet képességet fejleszteni. Mint ahogyan arról ti is értesülhettetek a híradókból és a hírlapokból, mostanában sokkal gyakrabban történnek rejtélyes eltűnések és megmagyarázhatatlan gyilkosságok, amik többsége szorosan köthető az erdőhöz. Emlékszem, hogy ott találták meg a legtöbb holttestet, vagy a közelében. Valami van ott, és higyjétek el, nem véletlen történnek ilyen borzalmak napjainkban. Vagy szerintetek normális, ami körülöttünk zajlik? - teszem fel a kérdést.
Észre sem veszem, hogy egy pillanat alatt váltam én is zaklatottá, holott csak felvázoltam a jelenlegi helyzetet, semmi több. Nyugtatásképpen a füzetem széleiből hajtogatok kisebb-nagyobb szamárfüleket, de hamar taktikát váltok és inkább mindannyiuk szemébe nézek. Ez fontos dolog. Ez nem játék, remélem felfogják.
- Szükségünk van a segítségetekre, rátok, értitek? Ketten kevesek vagyunk hozzájuk. Abbi és én semmit sem tehetünk, hiszen a mentális képességeinkkel kitöröhetjük a...a. s. Semmi. - gyorsan ajkamba harapok, ezzel megakadályozva azt, hogy úgy fejezzem ki magamat, ahogyan azt soha nem szeretném.
- Ti mind rendelkeztek olyan képességekkel, amikkel ténylegesen fel lehet venni a harcot a szektások ellen, ha arra kerülne sor. Sőt, veletek könnyebben járhatunk ennek az ügynek a végére. De persze semmi sem kötelező, soha nem is volt az.
Megértem, ha ez nektek sok és inkább kimaradnátok az egészből, ezzel pedig nem tennétek kockára a testi épségeiteket. Szóval... - ismét végignézek rajtuk mélyen a szemükbe nézve. -... aki nem szeretne ebben részt venni, az nyugodtan pakoljon össze és menjen el, nem lesz ennek semmiféle következménye. - mutatok a kijárat felé.
- Viszont! Aki itt marad, attól komolyságot kérek. Nem mondom, hogy könnyű dolgunk lesz, hiszen nem tudjuk pontosan, hogy mivel is állunk szemben. Na meg gondolom mindnyájunknak furcsa, hogy olyanokkal kerültünk egyik pillanatról a másikra kapcsolatba, akikkel korábban még csak szóba sem álltunk. Szeretném, ha összefognánk és megpróbálnánk kultúráltan viselkedni legalább addig, míg a gyűlések tartanak. Engem nem érdekel, hogy az iskola falain kívül hogyan viselkedtek a másikkal, de amíg a gyűlés és a nyomozás zajlik, addig csapatmunkát szeretnénk. A belső bomlasztás nem hiányzik senkinek.
El se hiszem, hogy dadogás nélkül képes voltam közölni ezeket. Lehet, hogy a mondanivalóm most sokkolta őket, de inkább legyenek tisztában azzal, hogy a detektív klubbosdi mivel jár, semmint úgy történjen valami, hogy arra még csak felkészülni se tudnak.
- Most pedig térjünk rá a tényleges témára. A mai gyűlés többnyire arról szólna, hogy megbeszélnénk, ti mit gondoltok erről az egészről. Azt szeretném, ha mindenki elmondaná, hogy szerinte ki az, akinek köze lehet a szektához? Láttatok, tapasztaltatok valami szokatlant mostanában magatokon vagy a környezetetekben, illetve van e ötletetek ahhoz, hogy hogyan kellene elindulnunk a nyomozásban? Természetesen kérdezzetek bátran, ha van valami kérdés

Utolsó módosítás: Kyara (2019. 03. 13. - 12h46)


https://i.imgur.com/2GI9FmT.gif

Bejelentkezve

#378 2019. 03. 13. - 19h35

Árnyék gárda
Zirailah
A gárda gyalogosa
Zirailah
...
Üzenetek: 2 246

Oké mindenképpen bele veszem ezeket a reagomba. ^^

https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd1c9p7-7a3bfdf6-774a-428a-82d6-4ef372c75e01.png?token=eyJ0eXAiOiJKV1QiLCJhbGciOiJIUzI1NiJ9.eyJzdWIiOiJ1cm46YXBwOjdlMGQxODg5ODIyNjQzNzNhNWYwZDQxNWVhMGQyNmUwIiwiaXNzIjoidXJuOmFwcDo3ZTBkMTg4OTgyMjY0MzczYTVmMGQ0MTVlYTBkMjZlMCIsIm9iaiI6W1t7InBhdGgiOiJcL2ZcLzIxZWUyNDIwLTI4MzMtNGU1ZC05YWY1LTgyMTBjZTkxZWZkYVwvZGQxYzlwNy03YTNiZmRmNi03NzRhLTQyOGEtODJkNi00ZWYzNzJjNzVlMDEucG5nIn1dXSwiYXVkIjpbInVybjpzZXJ2aWNlOmZpbGUuZG93bmxvYWQiXX0.BKw0073caa7y14ylcaj2n0YwPcr9pVIUqmhpxhGzoQY

Először a fiú felméri az eddigi mondandójára érkező reakciókat, amelyeket fél füllel nekünk is volt lehetőségünk hallani. Aztán a tekintete megállapodik hármunkon. Főleg rajtam. A kérdése abszolút helytálló, pontosan erre számítottam. Na most vagy hülyének fognak nézni, vagy tényleg vannak többen rajtam kívül.
- Az egyik lehetőség, hogy valamiben kiemelkedően tehetséges az ember. Vagy a másik, ami kicsit komolyabb dolog, az a tényleges szuper képesség, amelyeket a filmekben, könyvekben sokszor boncolgatnak. A tárgyak mozgatása teszem azt, vagy a tűzidomítás és egyebek.
Ezek után némileg figyelek, amikor megkapom azt a bizonyos megerősítést. Aztán a következőkben jöhet a bemutatkozás, illetve a képességem ismertetése. Na jó és azt hogyan? Ha valaki tényleg képes mondjuk tüzet manipulálni azt még oké valahogy bemutatja, de én az enyémet? Lehuppanok valamelyik szabad székre. Egy pillanatig gondolkodom hogyan adjam elő magam, majd talán egy frappánsabb ötlettel rukkol elő az agyam.
- Jacinda vagyok. Ha ideges valaki, jobban hatok, mint egy nyugtató gyógyszer - próbálom elhumorizálni, de a helyzet komolyságát figyelembe véve inkább abba hagyom még időben - lényegében átérzem mások problémáit lelki és testi szinten is, így a számukra hamar nyugodtságot idézek elő.
Miután ezt így röviden felvázolom reménykedem benne, hogy valamelyest érthető volt a lényeg. Végül egy papír keveredik elém, amelyet röviden átfutok a tekintetemmel. Egy titoktartási szerződés. Alapjában véve érthető az egész, főként a miértje. Ha valamelyikünk kikotyogná ami éppen jelenleg itt történik bolondnak néznének minket és valószínűleg valami intézetbe zárnának mindannyiunkat. Ezt kristály tisztán tudva firkantom az aláírásomat az egyik üres vonalra.
A rövidnek nem nevezhető válaszadás után meredek magam elé egy darabig. Ez sokkal komolyabbnak tűnik, mint amire számítottam eredetileg. A következő gondolatom ki akarok-e szállni a "buliból"? A fenébe is, ezek alapján mind veszélyben leszünk, vagy már vagyunk is. Ha más nem tud tenni ellene csak mi, akkor kizárt dolog, hogy tétlenül üljek. Összepréselem az ajkaimat. Az első kérdés felmerül bennem.
- Nekem lenne egy kérdésem - kissé nehezen találom még a szavakat így a sokkból felocsúdva valamennyire - Abbinek milyen rendszerességgel vannak látomásai? Mekkora időköz telhet el egy-egy látomása és a felvázolt esemény megtörténése között? Mire számítsunk? Akár egyik pillanatról a másikra kell majd cselekednünk?
Kissé szidom magamban a kusza fogalmazási módomat, de zavarnak a dolgok. Tegyük fel éppen óra közepén ülünk és akkor történik valami, ami nem tűrhetne alap esetben halasztást. Vagy ha most még mennyiségileg nem is sok a látomás, de a későbbiekben gyarapodik a számuk?


https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd1c9ov-5b7f24a3-dae5-42e1-8bf3-ca7fb80f4818.png?token=eyJ0eXAiOiJKV1QiLCJhbGciOiJIUzI1NiJ9.eyJzdWIiOiJ1cm46YXBwOjdlMGQxODg5ODIyNjQzNzNhNWYwZDQxNWVhMGQyNmUwIiwiaXNzIjoidXJuOmFwcDo3ZTBkMTg4OTgyMjY0MzczYTVmMGQ0MTVlYTBkMjZlMCIsIm9iaiI6W1t7InBhdGgiOiJcL2ZcLzIxZWUyNDIwLTI4MzMtNGU1ZC05YWY1LTgyMTBjZTkxZWZkYVwvZGQxYzlvdi01YjdmMjRhMy1kYWU1LTQyZTEtOGJmMy1jYTdmYjgwZjQ4MTgucG5nIn1dXSwiYXVkIjpbInVybjpzZXJ2aWNlOmZpbGUuZG93bmxvYWQiXX0.RCPBvHbx4qD5J0MENaQBV7Ar4Hwm4yRyPXB6DCbF2s0

Kijelentkezve

#379 2019. 03. 14. - 09h39

Abszint gárda
Appuru
Legyőzött egy tyúkot
Appuru
...
Üzenetek: 861

Könyvtár - csak hogy szokjam /static/img/forum/smilies/big_smile.png
https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd16e9c-5e6212b7-ffe6-4249-9459-374e1f511e97.png?fbclid=IwAR38D0e_EPgj7YlxcH9RCGMzDzgJ6dtR2JCdTcQQFpw4XzilH_yNwyAC-WA

Mintha víz alá merülnék, a hangok távolinak és tompának hatnak. Fel sem fogom, mit is kérdez Timothee. Arról nem is beszélve, ki az újabb két ismeretlen arc. Ez a csapat, vagy szekta, nevezzük őket bárminek, ez komolyan fenyegetést jelenthet. Megölt szarvasok?
Arra rezzenek össze, Diana elvonul. Hatalmas meglepett szemekkel nézek utána, hiszen még egészen nem sikerült felocsudnom az előbbi látomás elmesélése után.  Jacinda bemutatkozását már figyelemmel kísérem. Sikeresen kizökkentve a komorabbnál komorabb gondolataim közül.
Abigael látomásaiban- a tegnapi nap után- én minden kétséget kizárva hiszek. Egy szemernyi kétely sincs bennem ezek hitelességét illetően. Ezt a tegnapi napon bizonyította. Hiro válaszát hallva csak lehajtott fejjel biccentek. Igen, ez pontosan így lehet, ahogy mondja.
A füzetemet ki sem kell nyitnom, hogy az előre megírt kérdéseim nagy részére választ kapjak, sőt, még többre is annál, mint amire számítottam így első, vagyis második találkozásra. Némán hallgatom végig Hirot, egy ponton, mikor az eltűnt személyeket említi meg még szememet is lehunyom. Ekkor bevillan az öcsém képe, és fájdalomtól eltorzult arccal dörzsölöm meg szemeimet. Ezeknek az eltűnt embereknek a szerettei talán soha sem látják Őket viszont. Ráadásul Jacob nemrégiben pedzegette, eljönne látogatóba. Ezt nem...ezek a szektások nem járkálhatnak szabadon. Túl veszélyesek.
- Én benne vagyok - fordulok Hiro felé - Igazatok van. Ha ezek a szektások szabadon téblábolnak, az nem jó, sőt egyenesen veszélyes. Én pedig, ha már van ez a... - nyelek egy nagyot - képességem, nem tudnám esténként úgy álomra hajtani fejem, hogy abban a tudatban élek, tehettem volna ellenük, és mégsem tettem semmit.
Kicsit elszégyellve magam húzom összébb vállaimat. Jó, ez most egy olyan Amerika kapitányos duma volt, pedig kimondottan nem ilyen nagy önfeláldozós-ömlengős szövegnek szántam. Sajnos, vagy nem sajnos, apám azt belém nevelte, minél nagyobb hatalma van valakinek, az annál nagyobb felelősséggel jár. Akire egy kis hatással is lehetünk, az felé már tartozunk annyival, megtesszük, amit meg kell. Ezt az anyaghajlítgatást pedig minek másnak kéne nevezni, mint különleges adottságnak? Valami okkal került az én birtokomba.
-Én is kérdeznék egyet… na jó, kettőt – alig emelem meg kezemet, máris zúdítom szegény Hirora a kérdéseimet  - Először is, ha Ők – akiket most nem nevezek meg ismételten – képesek fejleszteni magukat, akkor gondolom mi is. Erre van valami ötletetek? A másik meg, az erdő – egy pillanatra elhallgatok, és veszek egy mély levegőt. Hiába is nem akaródzik, csak ki kell mondani – az erdőbe is nézzünk körül?
Utóbbi kérdésemet nem csak rögtönzött vezetőnknek szánom, inkább úgy mindenkinek. Lehet én vagyok, aki túl elhamarkodottan döntött, de tisztán érzem, részese szeretnék lenni, sőt, részese kell hogy legyek az elkövetkezendő eseményeknek. Csak bízni tudok abban, ezt mások is hasonlóan gondolják.


https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dcxucnl-7435ecd9-5caf-4403-923f-8f8f8905664f.png?fbclid=IwAR0OjOYRV4e6xhfvw9fPqGxKL4hM_h-7UUrYdJ8eNkkcRVTvfI9yUXeGnacKöszönet a csodás bannerért Syalrën becses személyének!

Kijelentkezve

#380 2019. 03. 14. - 10h49

Árnyék gárda
Syalrën
Alkimista tanonc
Syalrën
...
Üzenetek: 15 541

https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd16a9t-31cfedaa-830b-4b02-a0d8-cb509c4624cd.pngKönyvtár

Az egész világra? - ettől a kijelentéstől tetőzik be nálam igazán az aggodalom, ami úgy terjed szét végtagjaim merevvé varázsolva, mintha bénító átkot szórtak volna rám. Ajkamon a vékony bőrt harapdálva kezdem el az asztal barázdáit számolgatni, mert hirtelen blokkol az agyam minden más információt, mintha direkt nem akarna beengedni semmi mást. Pingponglabdaként pattog ide-oda ez a pár szavas információ a hirtelen kiürült termeimben. Hiszen mit tehetnék én? Én?! A világért? Néha még a görényemről is elfelejtek gondoskodni, nemhogy a világról! Jaj! Mi lesz itt?! A világot még bepelenkázni sem lehet. Túl sokba kerülne az űrpelenka előállítása.
Tekintetem az újdonsült jövevények felé vetem, Jacinda? És az egyik osztálytársam, Antheia. A fiú mögötte magasan nyúlik föléjük, érdeklődő pillantásokkal illet minket. Lágyan intek nekik, gépiesen pislogok körbe az egyre nagyobb tagszámmal rendelkező kis csoportunkon. Tekintetem Vincentre simítom, de aztán gyorsan tovább is vezetem, mert inkább nem akarok bajt. Vajon ő megijedt? Hiszen olyan magabiztos, olyan erős.
Timothee és Helen hangja zökkent ki. Hogy képesek ilyen tisztán gondolkodni?! Én csak azon járatom magam, hogy ez milyen felelőség! Mi van akkor, ha valaki megsérül. Ha... Ha valaki közülünk lesz a szarvas helyén? Semmit sem tudok tenni, ha esetleg ránk támdnak! Ha csak hátráltatok mindenkit?
- Abbi rendben lesz? - kérdem suttogva, majd pislogok egy nagyot, ahogy megfogalmazódik bennem az első témához kapcsolódó kérdésem. - Ha az iskola tagjai is lehetnek, és nekik is vannak... Képességeik. Akkor honnan tudjuk, hogy nem-e szekta tag közülünk valaki? - Magam sem tudom, miért szólalok fel. Az egész kérdés biztosan idiótaság, szóval inkább csak fejem rázva, kissé pirultan mutatom, hogy ne is foglalkozzanak velem. Csupa hülyeséget hordok össze-vissza egy rakásba, ami lassan eléri a világ legmagasabb épülete címet. Szkafanderre vajon mikor lesz szükségem hozzá?
Arról nem is beszélve, hogy a mi képességünk jobb harcra, mint Hiroé és Abbieé? Milyen harcra? Dobáljak meg mindenkit jégkockával? Ide Tűzidomár kell! Akaratlanul is Aidan hátára pillantok Timothee válla felett, ami meglehetősen széles és merő véletlenségből, izmos is. Biztos elsőre ki tudná nyitni a nagyi befőttesüvegeit. Mi van, ha nincs is képessége? És akkor? Ha erős, akkor... Jöhetne. Talán.

Utolsó módosítás: Syalrën (2019. 03. 14. - 10h50)


https://orig00.deviantart.net/7660/f/2019/062/5/4/01_by_chykai-dd17nmm.gif

Kijelentkezve

#381 2019. 03. 14. - 12h08

Árnyék gárda
Égöv
Zöldfülű
Égöv
...
Üzenetek: 117

https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd16bxl-902c6efc-83d1-43c7-9915-390bafd7a57b.png?fbclid=IwAR0SGjTHd0nsqADH2Upik3NXO3U9RhYc_o1bG3kxcouwfwcRre-hmZmRcdI

Tehát a látomások nagyon is valósak. Nyugtalanító fejlemény. És a helyzet egyre csak abszurdabb lesz, ahogy hallgatom Hirot.
- Ettől féltem... - Éreztem, hogy itt most nem csak rólunk lesz szó. Elmaradhatatlan filmes klisé ez a "Világ sorsa forog kockán", azzal az apró különbséggel, hogy ez most a valóság. A kockázat és a felelősség valós.  Ezt a mérhetetlenül nehéz súlyt akasztották tehát a nyakamba, amikor leültem ehhez az asztalhoz. Most már tudom és nem bánom, hogy itt vagyok. Ezeket hallva nem lenne képem csak úgy fogni a cuccom és távozni. Ezzel nem csak nekik fordítanék hátat, hanem magának a világnak mutatnék fityiszt. Ennyire azért nem vagyok bátor.
Tovább borzolja a kedélyeket, hogy az ellen már gyakorlatilag beépült az iskola falai közé.
- Ha közülünk bárki a szekta tagja, az nem marad sokáig rejtve - veszem magamhoz a szót, mintegy válaszolva Rae kérdésére. - Hiro az imént mondta, hogy Abbi képes érezni belőlük a sötétséget.
Lopva körbepillantok az egybegyűlteken, hogy lássam, van-e akinek a testbeszéde kiugróan megváltozik. Vannak olyan ösztönös jelenségek, amiket képtelenek vagyunk kontrollálni. Ilyen például a hirtelen ránk törő idegesség, amit lehetetlen teljesen palástolni. Meg akarok róla bizonyosodni, hogy érzi-e valaki a vesztét.
Nem tehetek róla, kénytelen vagyok már ebben a korai szakaszban bevetni a tudásom, ami a megfigyelésen alapul. A szemeim elől nem maradhat rejtve semmi...bár ha a gépemen keresztül szemlélődhetek, az sokkalta nyugodtabbá és magabiztosabbá tesz. Az iménti is csak egy rögtönzött magánakció volt, de nem hiszem, hogy bárkit gyanúsítanunk kellene közülünk.
Felvenni a harcot? Még én sem vagyok teljesen tisztában a saját korlátaimmal. Nem hiszem, hogy hasznos lennék, hacsak...ha van rá valami halovány esély, hogy mi is fejlesszük a képességeinket...talán repülhetnék. Az elképesztő lenne. Ez a pár másodperces lebegés csak arra jó, hogy felkapaszkodjak a suli tetejére, ha egy kis chillre vágyom. Nem túl jövedelmező képesség. Főleg a többiekéhez képest.
- Én nem tapasztaltam semmi furcsát - felelem Hironak. - Sosem voltam aktív része az iskolai életnek, az idei évet is késve kezdtem. - A homlokom ráncolva dőlök hátra, hogy megszemléljem a plafont. Próbálok a tavalyi évből olyan dolgokra visszaemlékezni, amiket esetleg gyanúsnak találtam, de semmi. Eléggé befelé forduló kölyök voltam, aki csak magának élt. Ez nem is csoda, hála a Vincent-féléknek.
Helen szóba hozza az erdőt, mire azonnal felélénkülök.
- Ha nyomozásba kezdünk, én mindenképpen ott akarok lenni. - Megsimítom a fényképezőgépem tokját. - Ha táborozik bármi gyanús az erdőben, előlem nem bújhat el.

Utolsó módosítás: Égöv (2019. 03. 14. - 12h15)


https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dczkl3q-20f05bbd-7478-4e69-9816-f04165a771ca.png?fbclid=IwAR3n88rTSbBmUYeo6Wz3f3orvBtbkQUMTEL7eX7ouuHfUGbD-oet7fkQdss

Kijelentkezve

#382 2019. 03. 14. - 12h23

Árnyék gárda
Luxanna
Unikornisok cinkosa
Luxanna
...
Üzenetek: 362

Antheia

A lány megjegyzése igencsak megmosolyogtat. Ám az tényleg azt jelentené, hogy vámpír, minden értelmet nyerne. Sajnos le kell tennem erről az elképzelésről, aligha léteznek ilyen lények. Bár az erőm is kimeríti bőven a természetfeletti fogalmát, ez pedig megcáfol minden ésszerű dolgot, szóval technikailag lehetne vámpír. Sajnos eddig nem igazán tudtam megfigyelni a fogait, sosem vigyorok, nevet vagy mosolyog, szóval nem igazán láttam őket eddig. Kezdem érrteni ezt a világfájdalmat. Tökéletes álca… így elrejtheti a hatalmas agyarait. Vajon mi a kedvenc vércsoportja? Biztos kifaggatom holnap reggel, legalább a szemfogait mutassa meg, hogy most tényleg vámpír-e. A klub után úgyse tudnám, hisz biztos vagyok benne, hogy lelép mihelyst megteheti. Eddig is megtehette volna. De nem tette. Kíváncsian várom, hogy akkor most mi lesz. Szupi lenne, ha ő is itt lenne, végre látnám szociális életet élni.
Az asztalnál ülők közt megpillantom Rae-t. Mosollyal az arcomon integetek neki, és a többieknek. Őket még nem ismerem, de egytől egyig szimpatikusnak tűnnek, alig várom, hogy megtudjam kicsodák - és, hogy vevők-e a csillámos matricákra, meg a pillangós lemosható tetoválásokra.
Elég furcsa ez az egész... Ahogy Jacie elmagyarázza az erejét. Lopva a Csacsira pillantok, ő is ledermedt. Vajon miért? Szóval másnak is van ereje. Próbálom tudatosítani magamban az egészet, azt, hogy ezt nem csak képzeltem. Annyira jó volna, ha ez tényleg igaz. Márpedig úgy néz ki igaz. Másnak is vannak furcsa dolgai, nemcsak nekem! Hatalmas kő esik le a szívemről. Annyira hihetetlennek tűnt alapvetően, hogy létezik szuperképesség, most meg mégvalakiről kiderül, sőt! Ez azt jelenti, hogy a Detektív Klub tagjai mind képesek ezrekre a dolgokra. Azta, ez nagyon szuper! Érzem, hogy a kezdeti döbbentségegem felold, és hatalmas mosoly terül el az arcomon.
– Azta, ez a képesség nagyon szuper! – jegyzem meg félhangosan Jacie-nek. Ám ez a felhőtlen öröm hamarosan elillan, amikor rémes szavak kezdenek visszhangzani a fejemben, melyek akkor hangzhattak el, amikor ideértümk, csak most tudatosult bennem. Magukkal kerítenek, érzem, kezdek elmerülni bennünk. Nem szabad! Megrázom a fejem, mintha ezzel egy csapásra eltűntethetném a nemkívánatos gondolatokat. Ehhez van valami köze a klubnak? Vagy… nem is tudom. Egyszerűen nem tudom, mit gondoljak, gondolom hamarosan kiderül minden.
– Most akkor rajtam a sor…? – kérdem a képesség bemutatás kapcsán. Azt hiszem igen. Gépies mozdulattal kaparom elő azt a gyűrött papírzacskót a táskámból, amibe ma a virágmagokat gyűjtöttem. Kezembe szórok párat, majd a többit visszajuttatva a papír ölelésébe eggyel a tenyeremben állok, még mindig nem nézek a többiekre.
– Antheia, de hívhattok nyugodtan Anty-nak. Nos az én erőm nem valami menő, de… – Lehunyom szemeim. Koncentrálok, érzem, hogy a kezemben lévő magból növény fakad, és mikor kinyitom azokat egy gyönyörű, fehér virágú dáliát tartok a kezemben. Egyszerűen nem tudok betelni ezzel az egésszel. Nekem találták ki ezt a képességet. Pár másodpercig így állok, majd előszedem a táskámból a műanyag palackot, ami még félig televan vízzel - igen, mindig két üveg italt hordok magamnál, nehogy kiszáradjak. Belehelyezem a flakonba a növényt, majd belehelyezem a hátizsákom külső üvegtartó zsebébe, majd otthon elültetem a növényt.
Odalépek az asztalhoz, aláírom a lapot, mellyel titoktartást fogadunk, legalább is ez áll rajta. Izgalmasan hangzik ez az egész. Csupán az érdekelne, hogy ez a Detektív Klub csupán fedőnév, vagy éppenséggel tényleg van nyomoznivalónk.
Még megtartom magamnak a kérdést, megvárom míg Jacie választ kap az övéire.
Az erőm bemutatása óta nem is pillantottam Ethan-re. Vajon mostantól nagyon furcsán fog rám nézni. Egyáltalán itt van még?

Ethan

Nem igazán tudom, mit kell úgy felkapni a vizet, nem kellett volna magára vennie, ha ennyire zavarta a megjegyzésem, ami nemmellesleg saját vélemény, szubjektív, nem is igazán értem miért adott egyáltalán rá, általában pont ő az, akit nem szokta érdekelni senki - ne adj Isten negatív - kritikája. Én csak az egyenruha szabását kritizáltam, nem a lányokat, de mindenki úgy értelmezi, azt hallja meg a modandómból, amit akar.
– Ó igen, te vagy a legnagyobb krumpli mind közül, Anty! – Most már tényleg befogom, csak hogy örüljön a pici kis lelke. Hogy megsértődtem volna? Én? Soha! Csak tényleg a nyomasztó csend sötét fátylába burkolózom ezen kemény öt lépés erejéig, még a végén megkapom, hogy én vagyok itt a parasztok parasztja - és nem a sakkban. Amúgy alapból teszek rá, hogy mit gondolnak rólam, ám alapból nem lételemem mások megbántása, azért én is igyekezhetek néha jófej lenni, ha kábé soha nem is sikerül. Azért próbálkozni mégiscsak szabad, nem akanám azoknak a tipik magányos aggszüzeknek a körét gyarapítani én sem, így is túljelentkezés lehet abba a klubba, szóval köszönöm kihagynám, úgy tűnik, az itteni klub érdekesebb.
Még mennyire, hogy érdekessé válik, amikor sikerül elcsípnünk egy mondatfoszlányt, aminek még ez a pár szava is borzalmasan hangzik, nemhogy az egész hangzhatott. Most már komolyan fontolgatom, hogy feltegyem az ominózus kérdésem, de amikor a szupererőkre terelődik a szó, és hát Jacinda nem is p***öl elmondani az övét leteszek ezen ambíciómról. Azt a rohadt! Hogy más... is? Azt hittem ez a szuperképességes dolog valami poén a szórólapon, de… nem. Nem hazudok, felmerült bennem is a kérdés, hogy ez most az-e, amire gondol az ember fia, és hát láss csodát úgy tűnik az. Azt hiszem pondró korom óta nem lettem ilyen izgatott, már amennyire tőlem kitelik, inkább csak agyban, az arcomon úgysem látszik. Szerintem mindenki keresztülment ezen a: „Hé, te is, öcsém? Igen, én is, öcsém!” dolgon. Most már ezer százalék, hogy csatlakozni fogok, igen hölgyeim és uraim, jól hallották. Meg legalább ürügyem is lesz még kevesebbet otthon lenni.
– Jacinda kölcsönvehetlek, ha esetleg Mr. Adams agyérgörcsöt találna kapni az idegtől az edzésen? – kérdem tök komolyan. Milyen hasznos képesség már.
És tudod, amikor már azt hiszed nem tudsz már min meglepődni… hát Anty is? Azt a rohadt. Azt a rohadt… Mikor és, hogyan? Bár így már még inkább értelmet nyer a növény addikciója, no meg a biológia - phejj - utáni imádata.
– Hát annyi biztos, mostantól nekem csak „Crazy Plant Lady” leszel – jelentem ki. Ébresszenek fel, hogy ez nem egy rohadt álom, na! Annyira bizarr ez az egész, szürreális. Mos pt már bátran kijelenthetem, hogy a szürreális az új reális. Mondjuk nem is tudom, mit gondoltam, hogy az én erőm normális, vagy csak különlegesnek akartam magam érezni, hogycsak én tudok ilyet. Valahogy mégis jobb érzés, amikor kiderül, nem egyedül cipeled azt a súlyos keresztet, nemvagy egyedül a furcsaságaiddal.
Úgy érzem eljött az én időm, melyik részét is mutassam be ennek a csodálatos… fény manipulálásnak? Gondolkodj Ethan. Emlékszem, hat lehettem, amikor felfedeztem a dolgot. Nem akartam, hogy lássák mennyire sz**ul vagyok, azt akartam, hogy sötét legyen, és hát az is lett a szobában. Akkor még nem igazán tudtam mire vélni. Furcsa volt. Aztán gondolkoztam, hogy tudnám újra előidézni, ha én voltam az a valami, ami sötétséget csinált. Csomó időt töltöttem a szobámba zárkózva, lesötétített ablakkal. Csak a lámpák égtek, más fény nem jöhetett be. Próbáltam megint arra gondolni, hogy sötét legyen. Megint az lett. Aztán később rájöttem, hogy tudok fénygömböket is létrehozni, de ennek már vagy tíz éve. Nem igazán használtam a képességet azóta, mert az egyik felem irracionálisnak gondolta az egészet, és ez a felem erősebbnek bizonyult, mint az a felem, aki azt mondta, képezzem ezt a valamit, egyszer biztos megmutathatod majd valakinek, és akkor majd nagyon menő leszel, persze, ha nem visznek el addig az 51-es körzetbe.
Hát nem tudom. Már jó régóta porosodik a dolog abban a bizonyos szekrényben, szerintem most már tök bénán nézhet ki az egész, de hát mindegy is, valamit csak sikerül összeszerencsétlenkednem. No, de mit is mutassak be? Azt hiszem a fénygömb jobban kivitelezhető, ahhoz elég egy fényforrás is. Előhalászom a gyújtóm valamelyik zsebemből, és màr ösztönösen nyúlnék is a cigi után, de megálljt kell parancsoljak a mancsomnak, most nem füstölünk. Akkor gyújtó megvan… Most már csak koncentrálni kellene.
– Akkor… Ethan-nek hívnak, és én képes vagyok a fény manipulációjára, azaz erre… – A gyújtóból sikerül kicsikarnom azt a bizonyos lángot.  Erősen koncentrálni kezdek arra, hogy most egy fénygömböt fogok létrehozni, ha tetszik a szervezetemnek, ha nem. És jó bő tíz másodperc után sikerül is egy kábé öt centi átmérőjű, tömör, tiszavirág életű vakító fehérséget. Hát én tényleg be vagyok rozsdásodva, vagy csak a gyújtó vacak. Bár ez is haladás, azt hittem, csak egy mikromorzsányi fényt tudok kipréselni magamból. – Remélem nem vakultatok meg... Azt elfelejtettem mondani, hogy hegesztőszemüveg használata javasolt... – Hát igen, azt hiszem az én lelkemen fog száradni szemük épsége. – Na hol kell aláírni? – Anty “Crazy Plant Lady” Aylesworth megrökönyödve nyújta át a lapot, és eltátog egy „te is?”-t. Egy kicsit sápadtnak tűnik, ennyire csak nem voltam meglepő.
Titoktartási szerződés... Érdekes, de hát az alapból jól megy nekem, szóval nem lesznek itt gondok. Aláírom, nincs visszaút, nem is akarom, hogy legyen. Figyelmesen hallgatom Jacinda kérdéseit, amiket jól rázúdított az ázsiai srácra, de legalább megkímélt attól, hogy nekem is kérdést kelljen feltegyek, bőven kimerítette a bennem felmerülteket.


https://i.imgur.com/v2mZqe7.gif

Kijelentkezve

#383 2019. 03. 14. - 14h23

Árnyék gárda
Kyara
Farkasok barátja
Kyara
...
Üzenetek: 9 818

https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd16inw-da920225-c345-4a2b-8548-bfd4e2b361db.png?fbclid=IwAR2bX3PFhsleYvSJtIaJXwjLj7_mPtW5sJNXx7heLSBctFOvfDmiohLlkkQ

Mit ne mondjak, igazán élvezetes látvány volt nézni a többiek lesokkolt arcát, miután az ázsiai kölyök elmesélte Abbigael élénk fantáziájának és néhány varázsbogyó találkozásának eredményét. Oké, abban a tegnapi után már nem kételkedem, hogy tényleg van-e képessége..inkább csak meredek, hogy látja a jövőt. Azért nekem sántít a dolog. Ritka nagy paraszt lennék, ha most tényleg hangosan felröhögnék, így nagy erőt véve magamon, néhány elfojtott kuncogásnál többet nem engedek meg magamnak. Jézusom, ti nem vagytok normálisak...barmok. Komolyan elhiszitek ezt? Uram, kérlek, segíts meg.
Imám szerintem rekordidő alatt került meghallgatásra, ugyanis hamarosan felvillan a telóm, miszerint Vinery69-nek ideje újfent harcba szállni a zombikkal, mert kijött az új event. Muszáj leszek minél előbb befejezni, kell az az új limitált sárkányos lángszóró az agyonhasznált, ám jó szolgálatot tett sniperem helyett. Azzal aztán mindenkit kiírtok majd a p***ába, aki az utamba kerül. Míg várom, hogy betöltsön az új frissítés és valami kevésbé hasznossal töltsem el az időmet, fél füllel azért hallgatom, hogy mi folyik körülöttem. Néha kikerekednek a szemeim egy-egy hajmeresztőbb felszólalásnál és kérdéseknél. Főleg ott, mikor Saedler barátom megkérdőjelezi Abbigael hókuszpókuszát, pont, mint én tegnap. Heh. Csodás, helyben vagyunk. Azért fél szemmel Hirora sandítok, mert ha fel meri hozni a tegnapi szitut bizonyítéknak, akkor halál fia. Így is épp elegen voltak fültanúi annak, hogy egy rózsaszín plüssmackó és egy szívecskés ing között kellett választanom, nem hiányzik, hogy kibővítsük ezt a kört. Tényleg, remélem Lionell azóta kivágta azt a rózsaszín sz*rt.
- Basszus! - mérgelődök egy sort, mikor frissítés megakad 60%-nál lassan 5 perce. Most vagy a könyvtár ennyire elszigetelt, hogy nem fogja a netet, vagy neki is elege van ebből a környezetből...a fene se tudja. De addig is, míg nem tudok játszani, beszállok ebbe az aktív klub életbe, ha már repkednek a merészebbnél merészebb teóriák és kérdések.
- Hehh. Ha engem kérdeztek, szerintem Saedlernek biztos köze van ehhez az egészhez... - jegyzem meg, amolyan építő jelleggel. Éljen a csapatszellem.
- Én furcsállom, hogy egyszer van, egyszer meg nincs..vagyis bocsi. Inkább többször nincs. Biztos titokban zombi hadsereget toboroz, hogy világhatalomra törjön, úgyhogy én rá teszem a voksom. - halál komolyan jelentem ki.
Azt már nem teszem hozzá, hogy ne pánikoljanak, mert nem mellesleg profi arany rangos zombiirtó vagyok másodállásban egy másik világban, de nah. Az már majdnem platina.
A két jövevény bemutatóját pedig egy-egy szemforgatással jutalmazom. Most komolyan, hogy lehetnek ennyire sötétek, hogy nekiállnak parádézni? Remélem valaki meglátta őket és lesi fotókat is készített, mert abban a pillanatban dobok is egy lájkot rájuk és egy aranyos kis kommentet. Bolondok. De a kiscsaj eddig cuki. Lehet beföldelném, ha már virág...


https://i.imgur.com/2GI9FmT.gif

Bejelentkezve

#384 2019. 03. 14. - 16h59

Obszidián gárda
Nuvola
Legyőzött egy tyúkot
Nuvola
...
Üzenetek: 708

Könyvtár
https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd28ygm-0b178bbc-3046-482e-b85d-ec2e4cfa00cf.png?token=eyJ0eXAiOiJKV1QiLCJhbGciOiJIUzI1NiJ9.eyJzdWIiOiJ1cm46YXBwOjdlMGQxODg5ODIyNjQzNzNhNWYwZDQxNWVhMGQyNmUwIiwiaXNzIjoidXJuOmFwcDo3ZTBkMTg4OTgyMjY0MzczYTVmMGQ0MTVlYTBkMjZlMCIsIm9iaiI6W1t7InBhdGgiOiJcL2ZcLzIxZWUyNDIwLTI4MzMtNGU1ZC05YWY1LTgyMTBjZTkxZWZkYVwvZGQyOHlnbS0wYjE3OGJiYy0zMDQ2LTQ4MmUtYjg1ZC1lYzJlNGNmYTAwY2YucG5nIn1dXSwiYXVkIjpbInVybjpzZXJ2aWNlOmZpbGUuZG93bmxvYWQiXX0.JcMhf6rX_3JdubWcSOuvOrmqjwM8Se0yg3vOMrOf66E
Mikor Hiro megemlítettem, hogy ez az egész világot fenyegeti, mintha jéghideg vízzel öntöttek volna le. Csak a gondolat, hogy mennyi ember halhat meg és hány élet mehet tönkre... Nem, nem hagyhatom.
És mikor megszólalt az ittlétünkkel kapcsolatban, kicsit könnybe lábadt a szemem. Elkeseredést és félelmet hallottam a hangjában, a "harc" szóra a fiúra néztem és kitöröltem a szememből a könnyeket. Visszagondoltam a gyerekkori edzéseimre, ahol megtanítottak minket harcolni, mondván hogy két fiatal lánynak meg kell tudnia magát védenie, pláne ha örökösnők. Ennyi, nincs mese -Újból erőssé kell válnom. Tudom, hogy sose jutok vissza a régi erőnlétem szintjére, de olyan közel kell kerülnöm hozzá, amennyire csak tudok. Magamért -és másokért.
- Bízok benned és Abbiban. Megteszem azt amit kell mások védelmében. -mondom ki végül, leharapva a drámai "ha az életembe kerül is" részt. Ez rizikós lesz -a második legrizikósabb dolog, amit valaha teszek -de ahogy Helen is mondta -ugyan más szavakkal-: Hogy nézzek tükörbe, ha tudatában vagyok ennek és nem teszek semmit? És túlságosan törődök mindenkivel ahhoz, hogy csak úgy félreálljak... Főleg ha van esélyem megállítani ezeket a... Szörnyeket.
Vincent hülyéskedésére csak a hüvelyk és mutatóujjammal megszorítom az orrnyergem, bár azt se látványosan. Nem tudom elhinni, hogy most sem tud bekomolyodni, ilyen helyzetben...
- Jó, tegyük fel, hogy az iskolában is vannak, ez megmagyarázná, miért reagál ilyen erősen Abbi a jelenlétükre. Szerintem klikkeket kell keresni. Akik bezárnak, nem beszélnek vagy vegyülnek igazán másokkal, de annál közelebb állnak egymáshoz. Mint mondjuk... A suli "elitjei". -mondom, miközben az ujjaimmal idézőjelezek az utolsó szóra.
Én magam körül nem igazán érzékeltem semmit, de mostmár nyitott szemmel járok majd, az biztos. És khm... -nézek Helen felé- A családi otthonunknál van egy nagy erdő. Ismerem, mint a tenyerem. Ugyan nem tudom garantálni hogy az lesz a szóban forgó erdő, de elmehetünk oda ha érdemesnek tartjátok. Nem volt bármi, ami szokatlan volt abban az erdőben? Valami kápolna, sír, fura alakú fa vagy szikla? Nem említett semmi ilyet Abbi? -kérdezem Hirotól.
Mondjuk a legjelentéktelenebb dolognak tűnhet ez a kérdésem, de mikor azt mondtam, hogy ismerem a helyet mint a tenyeremet, nem vicceltem: Minden sarkát bejártam már az erdőnek. Ha van bármi felismerhető ott, akkor azt tudni fogom, merre van. És ha tényleg ott történt... Akkor van egy nyomunk.

Utolsó módosítás: Nuvola (2019. 03. 16. - 16h32)


https://i.imgur.com/NY6ElPS.gif

Kijelentkezve

#385 2019. 03. 15. - 22h31

Árnyék gárda
Kyara
Farkasok barátja
Kyara
...
Üzenetek: 9 818

https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd16k1s-d13bd025-01ad-4cd9-8f70-99ad74b69cf6.png?fbclid=IwAR1QGWKW4gmWJIhpASp3OqClbzJupAx50bCRA9gyfjGhG2m-XTW2MRkV3KQ


A társaság hozzáállása sokat nőtt a szememben, pont egy ilyen közösséget szerettünk volna Abbivel a klubba. Jönnek is a kérdések, aminek most nem tudom, hogy őszintén örüljek-e vagy sem. Mindenesetre inkább pozitívumként könyvelem el ezeket, hiszen jó látni rajtuk, hogy az ijedség ellenére igenis komolyan veszik és érdeklődnek a téma iránt. Először is Jacinda kérdését válaszolom meg egy rövid töprengés után.
- Hmm..szerintem ezt nem tudja befolyásolni. - vakarom meg tanácstalanul a fejem.
- Volt olyan, amikor fél évig nem volt semmi, de olyan is, mikor egy nap 3szor is volt látomása. Szóval ilyen szempontból ez kiszámíthatatlan, mint ahogyan az is, hogy a látomásai mikor következnek be. Lehet, hogy pillanatok alatt...de akár az is lehet, hogy csak napok múlva lesz belőle valami. Erre sajnos még nem jöttünk rá, hogy mitől függhet a dolog...
- Illetve ez is jó kérdés, sajnos elképzelhetőnek tartom. De mit számít, ha kihagysz egy órát, ha ezzel életeket menthetsz, nem? - halványan elmosolyodom, miközben tanácstalanul pislogok párat a lányra. Hiszen egyenlőre csak latolgatunk, semmi több. Ahhoz még túl keveset tudunk, hogy bármiféle komolyabb következtetést vonjunk le. Helen, Ashley és sorban a többiek is jobbnál jobb kérdéseket tesznek fel, így igyekszem nekik is sorban, minél pontosabb választ adni.
- Helen, na ez az a kérdés, amit mindannyiunk érdekében bárcsak meg tudnék válaszolni. Annyit sejtünk, hogy valamit a Ley-vonalakkal csinálnak de ennyi. Ötletem sincs, hogy mégis hogyan lehetne fejleszteni őket, bocsi. Csalódottságomat, tanácstalanságomat nem próbálom elrejteni, hiszen teljesen felesleges lenne. Ha jobban belegondolok, maga a Ley-vonal nem egy kézzelfogható dolog, amit csak úgy fel tudnánk használni a magunk céljára. Egyszer el kell majd mennünk az egyik vonalhoz és ha kell, több tucat jóga pózt kipróbálunk, hátha valamelyik lesz a kulcs. Vagy keresünk egy szektást, aki elmondja...bár az utóbbi mintha nehezebbnek tűnne jelenleg.
- Illetve igen, az erdőbe egyszer mindenképp el kellene mennünk. Abbi látomásáról én is csak annyit tudok, mint amennyit felolvastam nektek. Ezek alapján nem tudom megmondani, hogy mégis mik lehetnek a hely közelében. De erre még majd később térjünk vissza, ha nem gond.
Fáradtan dörzsölöm meg homlokom. Halványan ugyan, de hasogat a fejem. Úgy érzem, kezdek fáradni, kissé hosszú és sok volt nekem ez a mai nap. Egy aprócska sóhaj után azonban folytatom a válaszadást, miközben végig kell hallgatnom, ahogyan Vincent elbohóckodja az egészet, mégha kijelentéséhez nem is társult széles vigyor. A Timothee-ra tett megjegyzésével pedig nem is szándékozok foglalkozni, hiszen az teljességgel abszurd. Az egy dolog, hogy léteznek képességek, de az kizárt, hogy zombik is legyenek. Én legalábbis nem hiszek benne.
- Nos... ha valóban közöttünk lenne egy szektatag, az tényleg hamar kiderülne. Abbi biztosan kapna egy látomást vagy egy megérzést. - zárom rövidre ezt a témát.
Oké, ez nem teljesen igaz ebben a formában, de mégsem zárhatom ki annak a lehetőségét, hogy tényleg nincsen tégla közöttünk. Habár Abbinek vannak hozzájuk kapcsolódó látomásai, még közel sincs azon a szinten, hogy konkrétan kirajzolódjanak azokban a szektatagok arcvonásai. Ugyanez igaz a megérzéseire. Rossz előérzete ugyan lehet egy-egy ember jelenlétében, de nem húzhatjuk rá mindegyikükre azt, hogy szektatag. Egyszóval ezt én annyiban is hagynám, idővel minden bizonnyal kiderülne az igazság.
Előkotrom a táskámból a vizes palackom, hogy igyak belőle egy kortyot, majd vissza is rakom. Az érdekesebb, hasznosnak tűnő válaszokat fel is jegyzem magamnak, többek között Jericho ötletét, miszerint a suli elitjeit kéne megfigyelnünk.
- Jericho, ez egy egész jó ötlet. - helyeslően bólogatok, miközben próbálom a tollam végét nem megenni.
- Ha már szekta. Izé, vagyis csoportosulás... - javítom ki magam. - ...akkor könnyen meglehet, hogy csapatban mozognak ők is. Elvégre a céljuk eléréséhez, -bármi is legyen az-, elengedhetetlen, hogy ne ismerjék egymást és ne kerüljenek napi szinten bármiféle kapcsolatba. És igen. Jobban belegondolva ezek az úgynevezett klikkek simán lehetnek potenciális jelöltek. Már csak azt kellene tudnunk, hogy... - A mondatomat viszont nem tudom befejezni, mert megcsörren a telefonom, így kénytelen vagyok előhalászni a zsebemből.
A kijelzőre pillantva meglátom, hogy Anya keres. Egy teljes másodpercig megfordul a fejemben, hogy úgy teszek, mintha nem történt volna semmi, de ha nem veszem fel, akkor biztos értesíti a rendőrséget, hogy nem értem még haza. Apropó, szerintem nem is említettem, hogy lett egy fél klubbom.
- Öhm..csak egy percet kérek! - felpattanok a helyemről és pár métert arrébb somfordálok, hogy lehetőleg ne nagyon hallják, mit beszélek.

Utolsó módosítás: Kyara (2019. 03. 15. - 22h48)


https://i.imgur.com/2GI9FmT.gif

Bejelentkezve

#386 2019. 03. 17. - 16h26

Árnyék gárda
Égöv
Zöldfülű
Égöv
...
Üzenetek: 117

https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd16bxl-902c6efc-83d1-43c7-9915-390bafd7a57b.png?fbclid=IwAR0SGjTHd0nsqADH2Upik3NXO3U9RhYc_o1bG3kxcouwfwcRre-hmZmRcdI<br />

Elhangzik a nevem a "méltán népszerű és mindannyiunk által kedvelt" Vincent szájából, mire felmorranok. Meg sem lep, hogy rám teszi a voksát.
Ha történetesen nem róla lenne szó, még elismerően bólogatnék is, hogy egy ilyen fifikás ötlettel hozakodik elő: Az a leggyanúsabb, aki a legkevésbé gyanús.
De tartok tőle, hogy ő egyszerűen csak hergelni akar, mert nem bírja elviselni a jelenlétem. Elhiheti, én is sajnálom, hogy így alakult, de meg kell békélnünk egymással. Legalább a gyűlések idejére. Amiket véleményem szerint nem kéne bő lére ereszteni, különben ezek a szektás krapekok hamar rájönnének, hogy mi is vadászunk rájuk.
- Nos, amilyen ellenszenvesen viselkedsz, én inkább rád szavaznék. Szóval köpd ki a társaid nevét, amíg szépen mondom, Kavics!
Természetesen mielőtt valóban elszabadulnának az indulatok, Hiro rendezi sorainkat.
Ethan és Antheia sem szívbajos, úgy látom. Nyilvános helyen varázsolgatnak. Remélem, nem buktattak le minket máris.
- Nyugodj meg, Anty. Az enyém sem túl menő. Mi leszünk majd a kispados játékosok. - Nem bántásból mondom, ilyenre is szükség van. Az viszont meglep, hogy még egymásról sem tudtak ilyen téren. Ethan teljesen megrökönyödött.
- Erre már én is gondoltam - mondom halkan, miután Jericho előáll az ötletével, miszerint az iskola elit tanulói potenciális jelöltek. - Még szerencse, hogy itt van nekünk Vincent. - Rápillantok. - Végre a társadalom hasznos tagjává válhatnál azzal, ha kicsit...tudod. Bedobnád magad a közösbe. - Azt ugyan nem tudom, hogy Dylan talpnyalója e, de könnyen meglehet, hogy a srácnak köze van ahhoz, hogy Vincent még az akadémia tanulója.

Utolsó módosítás: Égöv (2019. 03. 17. - 16h29)


https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dczkl3q-20f05bbd-7478-4e69-9816-f04165a771ca.png?fbclid=IwAR3n88rTSbBmUYeo6Wz3f3orvBtbkQUMTEL7eX7ouuHfUGbD-oet7fkQdss

Kijelentkezve

#387 2019. 03. 19. - 12h38

Árnyék gárda
Syalrën
Alkimista tanonc
Syalrën
...
Üzenetek: 15 541

https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd16a9t-31cfedaa-830b-4b02-a0d8-cb509c4624cd.png

Lágyan bólintok fejemmel, nem akadékoskodom, hiszen csak hülyét csinálok magamból. A jelek szerint mindenkinek egyértelmű, hogy Abbie kapna valami jelet, látomást. Csak azt nem értem, hogy akkor miért nem tud pontosabbat mondani? Miért nekünk kellene kitalálni a suli többi tagja közül? Vagy, miért nem tudta már azt rólunk, hogy van ilyen képességünk? Össze is gyűjthetett volna minket. Biztosan csak nem figyeltem, mikor ezt taglalták tegnap, vagy csak ennyire nehéz felfogású vagyok. Ideje érvényesítenem az itt sem vagyok kártyát, csak csendesen figyelek, egészen addig, amíg Timothee és Vincent össze nem szólalkoznak. Kissé értetlen pillantásokkal méregetem őket, mert ez megint kezd olyan lenni, mint Aidannal, aki még csak ránk sem hederít. Zenét hallgat? Pedig, ha idenézett volna, akkor lehet látott volna egy-egy bemutatót. Ajh. Mi van akkor, ha ő a rosszfiú? Vagy az túl nyilvánvaló lenne?
Telefonom rezzenve jelez, ahogy Hiro távozik köreinkből. Matthew hív, de kinyomom. Persze, azonnal írni kezdek neki egy üzenetet, szimplán csak nem akarnám megzavarni a köreinket ilyennel. Megelőzve rezzen a készülék. Arról érdeklődik, hogy mikor jöjjön értem, így megadva a választ írom, indulhat. Hogy az ebéd milyen volt? Finom. Hogy mi a baj? Mi az, hogy mi a baj? Semmi. Még, hogy baj. Ajj? Már miért írna ilyet vissza, hogy ajj? Mi? Nem is kaptam rossz jegyet, meg amiatt nem is sírnék. Nem, mintha most épp sírnék. De azért siethetne, csak egy kicsit.
Kissé ijedten pillantok fel telefonom rejtekéből, de igazából csak próbálok láthatatlannak lenni, ahogy eddig. Vincent közelsége mondjuk ezen nem segít, vagy... De? De. Kevésbé akarok idióta lenni, ha ő mellettem van. Ez legalább nevezhető fejlődésnek. Azt nem tudom mondjuk, hogy most vajon végeztünk?
- Ugye, nem egyedül kell majd egy sötét erdőben sétálgatnunk halott szarvasokat keresve? - Gondolom. Gondolom, hogy ez a kérdésem sem arat osztatlan sikert, de jobb előbb túlesni a "nem illesz közénk" procedúrán, mint később. Szóval, felvértezem magam még utoljára erre a kérdésre, hogy mosolyommal pattintsam le azokat, akik beszólnak rám.

https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd169wb-c4f0483f-4493-4a9a-8c6d-60784de293ae.png
Fülemben a zene moderált hangszínnel dörömböl. Könyökömön támasztva fejem küzdök az álmosság, és irritáltság ellen is. Gyűlölök semmit tenni. Elfecsérelt idő, de közben pedig mégsem hajt semmi cél! Hogy lehet egyszerre valami ennyire mesébe illően ellentétes, mégis valós! 
Ujjaim végig dübörögnek a könyv gerincén, majd az asztallapot betámadva járják be azt az utat, amit már legalább nyolcadjára táncoltatok velük végig az elmúlt hat percben. Megőrülök, ha még tovább egy helyben kell maradjak, így inkább hirtelen felpattanva keresek magamnak valamit, amivel legalább imitálhatom a nagy gondterhelt, leterhelt diák imidzsét. Bezzeg, ha lenne p(tina)rnó részleg.
- Oh... - vetem tekintetem egy hirtelen felbukkanó ötletládára, ami úgy érzem, hogy legalább egy isteni sugallatnak felel meg. Jobbra nézek, balra nézek. Oké, hát akkor szerintem ez megér egy cetlit, ha igazán fel akarják turbózni a könyvtár látogatottságát, akkor haladni kell a korral.
Végül egy köteg Garfield zsebkönyvvel ülök le az egyik gazdátlan asztalhoz, mert azért van univerzális humor, aminek senki sem tud ellenállni. Persze Garfield is kopott a korral, de azért az 1980as évek képregényei még mindig képesek a mosolygó izmaim kicsit megedzeni, ha ennek kívülről sok látszata nincs is. Most azért is érzem ennyire fontosnak agyam lefoglalását, mert ugyan totális nemtörődömséggel kezelem a problémát, azért az még létezik. Létezik, a hátam mögött, tőlem alig pár méterre. Képességek. Titoktartási nyilatkozat? Az egész képtelenség, hogy még több ilyen szemét legyen a világon, mint én. Átkozott gyerekek napirendi gyűlése? Mi ez a Roxfort? Ugyan már!
- Mr. Wyer... - lép mellém Lívia, a könyvtáros hölgyemény, akit most angyalnak látok, hogy gondolataim kibontakozását akadályozva jelenik meg. Kissé ziláltan, kimerülten nyomkodja vállait. - Esetleg megkérhetném arra, hogy segítsen nekem? - Fáradtnak tűnik, tuti valami sorozatot nézett tegnap éjjel, arról is mindig annyit tudnak fangörcsölni, hogy szinte lehetetlennek tartom az egész procedúrát. De, végül is. Ők is csak emberek.
- Természetesen... - Nem mondom, hogy kapóra jön, de azért nem kell sokáig győzködni. Na, meg arról nem beszélve, hogy pontosan tudom miben kell neki a segítő kéz. Raktárban pakolgatni a hatalmas stószokat, befóliázott, leselejtezett könyveket? Ugyan, alig nyom ötven kilót ez a nő. Követem lépteit vissza az asztalához, majd megragadom a nagy dobozokat, felrakok egymásra hármat, és visszaindulok a raktárba. Addig ő gyorsan megtelít még pár másik tárolót, az utasítást pedig megkapom, hogy mit hozzak ki.
- Ugye tudja, hogy most éppen előre dolgozok? - ülök fel az asztalára, miközben ő készíti elő az újabb adag málhás szamár rakományt. Persze azonnal leteremt ülőalkalmatosságomról, mert gondolom ennyire nem vagyunk jóban.
- Oh, na még mit nem! - ingatja meg fejét barátságosan. - Annyiszor engedtem már el előbb, hogy azt meg sem tudnám számolni mind a két kezemen!
- Én pedig hányszor is fuvaroztam el "büntetés" címen a nagymamám kávézójába, hogy hozzak önöknek egy kis délutáni nassolnivalót? - Vigyorognak a szemeim, arcizmaim mégsem engedelmeskednek az érzésnek. Nem megy, többé már nem.
- Na... - rakja derékra kezét. - Mr. Emerson meghagyta, hogy lehetünk kifejezetten kreatívak a büntetéseit illetően. A feladat pedig feladat! - Elégedett mosollyal az arcán kap fel egy enciklopédiát, hogy visszaüljön a székére, mire én égnek emelt tekintettel fordulok rá az utolsó utamra.
A dolgom végeztével pedig irányba veszem a parkolót. Táskám magamhoz véve veszem elő a már kissé megszopkodott cigiszálat, hogy majd odakint, a KOCSIM mellett állva gyújtsak rá a hazaút előtt.


https://orig00.deviantart.net/7660/f/2019/062/5/4/01_by_chykai-dd17nmm.gif

Kijelentkezve

#388 2019. 03. 19. - 19h28

Árnyék gárda
Kyara
Farkasok barátja
Kyara
...
Üzenetek: 9 818

https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd16inw-da920225-c345-4a2b-8548-bfd4e2b361db.png?fbclid=IwAR2bX3PFhsleYvSJtIaJXwjLj7_mPtW5sJNXx7heLSBctFOvfDmiohLlkkQ


Meg kell hagyni, egy kicsit csalódott is lettem volna, ha Saedler ignorálta volna logikus, ám annál igazabb észrevételem. Fáj az igazság, jól tudom. Ha itt tégla van közöttünk, az minden bizonnyal ő lesz. Ez nem is kérdés. Adjatok nekünk öt percet és egy üres szobát, utána majd önként dalolja el a neveket.
Kifejezetten élvezem, ahogy szánalmas próbálkozásával igyekszik mentegetőzni és még becenevet is kapok tőle...ez most meghatott. Nem is leszek rest mosolyogni. Helen csinos ajkaiból legalább szépen csengett a kavics szó, nem úgy mint az övéből. Ő konkrétan úgy hozzám vágta, hogyha lenne szívem, most hangosan koppant volna rajta. Ha érzelgős lennék, most elhullajtanék érte egy kövér könnycseppet is. Ennél a résznél szinte reflexszerűen pillantok Raere, aki ránézésre szintén rosszul viseli ezt a gyötrelmes és kritikán aluli gyűlést, annyit ficánkol itt mellettem. Gondolom az ebéd utáni szundi elmaradt, most meg...ja nem. Megvolt az is, sajnos tökéletesen emlékszem rá. Ám reakcióját teljesen megértem, én is szabadulnék már innen. Mennék haza, hogy ráhangolódjak egy kicsit Alec holnapi bulijára.
- Szóval, Saedler...azt mondod, dobjam be magam a közösbe, hm? Mégis melyik részemet hiányolod ennyire? Mondd csak bátran, hátha tudunk rajta segíteni... - önelégülten vigyorgok bele a képébe, mert megérdemli. Ne célozgasson itt nekem, mondja ki, ha akar valamit. Mint mondtam, a göndör fürtök engem hidegen hagynak, de hátha találunk más megoldást is a problémára. Például a papírzacskó kezdetnek megtenné...
Az meg hidegen hagy, hogy éppen kikre célozgatott potenciális jelöltek alatt. Taylor ahhoz is hülye, hogy két számot összeadjon, Rick és Greg pedig ugyanez a kategória. Dylan meg egy beképzelt, egoista kis p*cs. Okosnak érzi magát csak azért, mert mindenki nyal neki ezerrel és úgy ugráltathat mindenkit, ahogyan azt akarja. Szívesen felpofoznám apuci kicsi fiacskáját, de sajnos a legtöbb családot, beleértve az enyémet is, köti az érdekkapcsolat az Emerson famíliához. Szóval nem, kétlem, hogy neki is köze lenne ehhez az egészhez. Igaz, hogy ő a legfurcsább mind közül a tenyérbemászó viselkedése miatt, de hogy ő meg a szekta? Hehh, rossz vicc.
- Amúgy meg mi van a csajokkal? Ne mondjátok már azt, hogy csak a férfiak lehetnek ennyire szemét görények, hogy világhatalomra akarnak törni. Én simán kinézem a lányokból is, hogy el akarják pusztítani a világot, miután elfogyott az akciós kupon.
Oké. Ezzel lehet, hogy most magamra haragítottam a köreinkben lévő csajokat, plusz minusz egy balerinát, de csak nyugodtan. Szerintem a feministák ellen is meg tudom védeni magam.
Nagyokat ásítozva nyújtózkodom a helyemen. Az se zavar különösebben, hogy hozzáértem a mellettem ülőkhöz is egy jópárszor, de amúgy meg nem direkt csinálom. Kicsi a hely, én meg ha már nyújtózkodni akarok, akkor azt normálisan vagyok hajlandó csinálni. Teljesen elgémberedett mindenem, szinte hallom, ahogy a csontjaim megkönnyebbülve hallatják hangjukat. Ilyen pocsék és kényelmetlen széken hogy lehet egyáltalán ülni? Oké, szerintem nekem ennyi elég is volt mára.
- Hol van a táskám? - kelek fel a helyemről, úgy pásztázom végig az egész helyet. Két fürkésző pillantás közben még pont elkapom Rae kérdését is, amit ismételten nem tudok faarccal lereagálni. Nyomban mosolyra fakadok, nem akarom elhinni, hogy ennyire gyermeteg a lelke. Vajon ő még lámpafénynél alszik, miközben anyuci fogja a kis kezét?
- Én szívesen mennék pedig, végre lenne valami jó program is.

Utolsó módosítás: Kyara (2019. 03. 19. - 19h31)


https://i.imgur.com/2GI9FmT.gif

Bejelentkezve

#389 Tegnap, 08:15-kor

Abszint gárda
Appuru
Legyőzött egy tyúkot
Appuru
...
Üzenetek: 861

Könyvtár
https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dd16e9c-5e6212b7-ffe6-4249-9459-374e1f511e97.png?fbclid=IwAR38D0e_EPgj7YlxcH9RCGMzDzgJ6dtR2JCdTcQQFpw4XzilH_yNwyAC-WA

Időm sincs rendesen végigondolni az első kérdéseimre kapott választ, máris bemutatót ad a három új klubbtagból kettő. Antheia kis virágbemutatója kellemes érzéseket kelt bennem. Hogyis szól a mondás? Aki a virágokat szereti, rossz ember nem lehet. Szóval a tégla az ő esetében abszolút kilőve, esélyt sem adok még csak a gondolatának sem. A srác meg majdnem megvakít, utána csak pislogok össze vissza, mint egy megvadult, hogy visszanyerjem szemem világát. Ez most így elég hirtelen jött... Jacinda felé kedvesen mosolygok, az ő képessége is szuper.
-Ugyan már, nincs olyan, hogy "rossz" vagy nem menő képesség. Már önmagában az, hogy képesség, ez már menő - vigyorgok a személyiségében Rére nagyon is melékeztető elsős lányra. Életem, maradj meg ilyen kis kedves és pozitív világszemléletű.
-Oh, szóval arra magunknak kell rájönni, hogyan is tudnánk fejleszteni a képességeinket - kissé lebiggyesztett ajkakkal kezdem el a füzetem sarkát pöcögtetni - Hát, végül is, fejlődést csak úgy érhetünk el, ha gyakorolunk. Legalább is, az én esetemben biztosan. Egyáltalán utána lehet olvasni ezeknek a Ley-vonalaknak? Én... - megilletődve nézek fel Hirora - semmit sem tudok róluk.
Remélem van olyan, aki ebben a kérdésben ki tudna segíteni. Simán a padavanjanak fogadnám magam, és lejegyzetelném a menő cicakornisos füzetembe a tanítását.
-Oh Jericho! Ez szuper! - nah, kezd visszajönni az izgatottságom, hiszen végre valaki tud valamit, még ha ez az erdő ismeretében ki is merül - Végre valaki, aki egy kérdésben tud segíteni! Ez már azért haladás - elégedetten nézek körbe.
A lelkesedésem hamar újra átvált gondterhelt nézésbe, főleg, mivel Timothee és Vincent szemmel láthatóan csatát vívnak egymással. Oh, egek.. pasik. Forgatok egyet szemeimen, és inkább a távolba meredek. Ekkor veszem észre, hogy a tűzmágusunk már sehol sincs. Vajon vissza fog még jönni közénk?
-Hé! - épp csak azt nem kiáltom: Heuréka!, mikor eszembe ötlik egy újabb ötlet - Mit gondoltok erről? Már a ki a tégla, kiket kell figyelni, és minden ilyesmi felvetéshez hozzászólva. Alapból szerintem ezek után mindenki jobban ki lesz élezve az eddig cseppet sem szembetűnő dolgok figyelésére. Viszont - még kezeimet is összefonom, úgy teszem az asztalra. Pont mint aki épp hatalmas felfedezést tett - ha a szekta tagjai a suliban vannak, és Ők már képesek az erejüket kicsit célzottabban használni, mint mi, akkor az is lehet, hogy azokat a tanulókat is figyelni kéne akik kimagaslóan ügyesek, jók, és a többi, és a többi. Hiszen, egy "gonoszból" én simán kinézem, hogy saját célokra is felhasználja ezt az adottságot. Ha csak egy ilyen van, akkor már könyebben ráakadhatunk a többire is.
Monológom befejeztével finoman hátradőlve a székben várom az ítéletet. Most vagy nagyon idiótának néznek a csavaros gondolatmenetem folytán, vagy elismerik, hogy azért ez az arc rejt némi inteligenciát is.
-Jah, és a világuralomra törő nők - érintem meg Vincent vállát a nagy nyújtózkodását követően, mert hogy az előbb kb ülő helyzetembe Neo-t játszottam, rögtönözve egy Mátrix jelenetet - ha egy Nő a vezető, nagyobb a baj, mint eddig gondoltuk - persze, hogy cukkolás, és persze, hogy nem bírom ki egy széles vigyor elejtése nélkül - A Nők naaaaaagyon gonoszok és lelketlenek tudnak lenni - bólogatok nagyokat.
- Ugyan már Rae! Ez kötelező, nem kell mindenkinek az erdőbe jönnie - előre hajolva az asztalon nézek át Vincent előtt - kellenek a diszpécserek is, akik a háttréből telefonos segítséget nyújtva erősítik a csapatot.
Épp csak elkapom Vincent kezét, mielőtt elmenne, hogy gyorsan elhadarhassam:
-A modellkedés remélem még áll. Annak a részleteit is valamikor meg kéne beszélnünk, majd a jövő héten el is szeretném kezdeni, ha nem gond. Köszi! - engedem el karját.
Rae következne, hogy vele is megbeszéljem a dolgokat, mikor bevillan, ma buszos nap lesz.
-Uhmm - kezdek el őrülten telefonom után kapni - Mennyi az idő? Ugye a busz még nem ment el, vagy igen? - erre remélem valaki tud válaszolni, mert most úgy érzem, teljesen elveszett az időérzékem is, és úgy minden - Ugye más is utazna busszal ma, nem csak én?


https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/intermediary/f/21ee2420-2833-4e5d-9af5-8210ce91efda/dcxucnl-7435ecd9-5caf-4403-923f-8f8f8905664f.png?fbclid=IwAR0OjOYRV4e6xhfvw9fPqGxKL4hM_h-7UUrYdJ8eNkkcRVTvfI9yUXeGnacKöszönet a csodás bannerért Syalrën becses személyének!

Kijelentkezve

Oldalak : 1 ... 14 15 16