A black metál szinte csodával határos léptékben ellazít egy megnyugtat, mintha egy-egy szám meghallgatása után tonnákkal könnyebb lenne az agyam és a mellkasom. Mostanában nagyon rosszul alszom, de egy Burzum szám mellett sikerült majdnem öt órát aludnom egy huzamban.

Utolsó módosítás: SilverCrow (2019. 10. 14. - 18h39)

Utolsó módosítás: Shậnisha (2019. 10. 15. - 07h27)

Utolsó módosítás: SilverCrow (2019. 10. 17. - 19h22)

Ha már tegnap szóba jött Brazília... egy ideje ráfüggtem a brazil zenére, és végül elsodródtam... nos, ide Nem is szaporítom a szót inkább, hanem belinkelem Pabllo Vittar ma megjelent klipjét, amit random dobott fel a TeCső (gsus, ez a szó )
Egyébként a K.O. meg a Sua Cara nagy kedvencek tőle, még ha a második nem is csak saját, hanem Major Lazerrel és Anittával közös szám ^^


Heni, ha elég Danheimet linkeltek még, lehet, őket is elkezdem hallgatni már lassan Valahogy sosem azokat a számokat dobálta fel oldalt a YT, amik tetszettek volna Úgyis valamilyen szinten visszanyúlok a germán őseimhez ebben-abban (és van pár germán ősöm...), plusz-mínusz egy előadó már nem oszt nem szoroz

Crow, szép ez a szám ^^ Bár az én ízlésemnek nem elég pörgős még a katarzissal sem, talán tanulás aláfestésére tudom elképzelni magamnál ^^ De kifejezetten szép egyébként

En mostanaban szinte nem talalok semmi jot avagy lehet nem szanok ra eleg idöt.....

A borítókép úgy érzem, bár semmit nem mutat, mégis megérdemel egy +16-os KORHATÁR jelölést, ezért spoiler kódok közé biggyesztem nektek

Utolsó módosítás: Shậnisha (2019. 10. 18. - 17h25)

Régi szép emlékeket idéz fel bennem ez a szám, amit még orosz barátom "mutatott" meg minden egyes alkalommal amikor szerény csapatunkban valaki elkezdett panaszkodni. ("mimimi")

Utolsó módosítás: Shậnisha (2019. 10. 20. - 00h39)

Kérdésedre ez a válasz, ez szépen meghozta a hangulatot a Deadpool mozihoz mikor út közben volt szerencsénk kikapni a rádióban (és persze egyből bömböltetni). Akár még ez is lehet inspiráció egy random beöltözéshez.

Te jó ég, ez se mai zene... Tekintve arra milyen korszakban hallgattuk ezt, engem nem lep meg hogy bírtuk... Részedről mondjuk lehet én vagyok a felelős azért hogy "megszeretted". 



De ez... Ezt bevezetni a mindennapokba nem az én ötletem volt.. :'D

Régi poszt - 2019.11.18.

चढ़ी जवानी तेरी आँख मस्तानी
मित्र दो दे कोई प्यार दी निशानि


↠ DANHEIM ↞

Egy kis esti lektorálás mellé remek zenei aláfestés,
maradok Danheimnél és az eddig felmutatottak mellé adok még három finomságot.

+1

Utolsó módosítás: Shậnisha (2019. 12. 25. - 01h08)

Utolsó módosítás: SilverCrow (2019. 12. 28. - 19h31)

Utolsó módosítás: Fenreida (2020. 02. 01. - 04h51)

Sosem voltam egy nagy Ozzy Osbourne-mániás, - a Black Sabbath-tal lefutott "karrierem" is kimerült a Crazy Train, a Paranoia és az Iron Man dalokban - de lehet, hogy változás fog beállni ezen a fronton. Amióta a Molyon megtaláltam a "Scary Little Green Men" linkjét, és meghallgattam, teljesen rá vagyok kattanva a legújabb munkájára. Különös tekintettel a már fentebb említett, először hallott "Scary Little Green Men"-re, a "Straight to Hell"-re és az "Under the Graveyard"ra.







Továbbá nekem van egy olyasféle jelszavam, hogy "nincs nap Mötley Crüe nélkül", - és valóban, ha akadnak is a több, mint 50 kedvencem között olyanok, akiket rövidebb-hosszabb időre mellőzök, őket sose tudom említésre méltó távon hanyagolni - így rászabadítom Eel Gárdájára a Saints of Los Angeles albumról származó egyik kedvencemet.



Amióta pedig elkezdtem írni ennek a szövegnek a Mötley Crüe-s szakaszát, elindítottam a The Dirthöz készült új dalokat is... szóval benne van a pakliban, hogy ebből még filmnézés is lesz.  

Utolsó módosítás: Gothic01 (2020. 03. 01. - 12h53)

Queensrÿche - Operation: Mindcrime

A heavy metál története (amiről a sorozatos topicban már írtam) megismertetett néhány remek bandával, akiket eddig mellőztem, vagy szimplán nem ismertem, és ez utóbbiak közé tartozik a Queensrÿche is. Az Operation: Mindcrime albummal nem tudok betelni azóta, hogy sorra került a sorozatban a progresszív metálos rész, majdhogynem naponta egyszer végighallgatom.
Olvastam, hogy a bandának ez az album hozta meg a legnagyobb sikert, és nem alaptalan a hype, ami körbeveszi, hiszen már maga a koncepció is remek; egy történetet mesél el egy utcakölyökről, aki elveszett, elégedetlen a társadalomban, világban zajló állapotokkal, és beszippantja egy szekta. Eleinte jó bulinak tartja, és tetszik neki, hogy valami nagyszabású része lehet, aztán fokozatosan rádöbben, hogy mennyire rémes és ijesztő, amibe keveredett.
A második részét, a sztori folytatását még nem hallgattam meg, de rövidesen sort kerítek majd rá. ^^

Quiet Riot - Metal Health

Én és a glam metál bandák... Imádom ezt a műfajt hangzásilag és küllemileg is - éljen, a hatalmas tupír, amit mostanra egyre rutinosabban csinálok -  hogyha egyre feltűnőbben szembesülök is vele, hogy metálos/rocker körökben mennyire utálják, mekkora megvetésnek örvend. Nekem meg ez a típus adja az igazi féktelen, energikus rock életérzést a legintenzívebben. :'D (Néha eljátszok a gondolattal, hogy milyen jó lenne beugrani LA-be a 80-as években, bár nem igazán introvertált környezet.) A Numero unom a Mötley Crüe, - jé, meglepetés - de szeretem a Skid Rowt, Poisont, a W.A.S.P.-ot, a Britny Foxot, a Def Leppardot, a Van Halent, és ideje volt megismerkednem a Quiet Riottal is.
Az album, amit első blikkre kiválasztottam, pontosan azt a hangzást, hangulatot hozza, amiért annyira bevonz a műfaj. Energia, tombolás... Kár, hogy nem vagyok egy ugrabugrálós alkat, de gondolatban megtettem rá. A címadó dal a kedvencem, de az ikonikus, Cum On Feel The Noize és az elkövetkező társaik letöltésére se mondtam nemet.

The Birthday Massacre - Pins and Needles

Ezt a  bandát is nemrég ismertem meg. Az irányba kutakodtam, hogy a pastel gothok milyen zenéket hallgatnak, mert szeretnék írni majd egy ilyen karaktert az egyik sztorimba, majd - miután letettem a magyar felületeken érdeklődésről a sok "én igazi goth/rocker/metálos/póniló vagyok, nem úgy mint EZEK" eredményhez nem vezető okoskodása miatt - rábukkantam egy amerikai blogon ennek a csapatnak a nevére.
Bele-bele hallgattam több albumukba is, többször is, - főként a fentebb említettbe - de illő hallgatásra még nem futotta, mert mindig kellett csinálnom valami mást is közben. Viszont azóta is nagyon fúrják az oldalamat, és a szakaszos ízelítők is nagyon tetszettek. Nem zárhatom ki még, hogy ebben nem lehet benne az is, hogy még nem hallgattam elektronikus rockot, de egyszerűen elkap valamiféle... újdonság varázsa érzés a zenéjüktől, nem tudom mihez hasonlítani a hatását.
Valamint egyszerűen imádom az albumaik borítóit. :'D Olyan... Alice Csodaországban hangulatúak, az Alice világát pedig imádom; gótikus, szürreális, komplex, creepy és mégis olyan mesésen idilli.

Slipknot - Slipknot

Utolsó módosítás: Gothic01 (2020. 04. 12. - 02h32)